Lerágott csont, hogy a mostani ifjúság nem olvas, hidegen hagyja a magas kultúra, inkább az interneten lóg, közösségi portálokon szerez barátokat, sorozatokat néz, obszcén zenét hallgat, bulikon kábítószert és alkoholt fogyaszt. A Faludy Feszten rákérdeztünk, miként látják ezt ők maguk.

Olvasnak-e a fiatalok kortárs irodalmat?

A fesztivál díjátadó ünnepségén kiderült: a tollforgatás mesterségét meglepően sok diák szeretné elsajátítani. Az irodalmi pályázat zsűrijének mintegy nyolcvanegy alkotást kellett elbírálnia, s ezek zöme színvonalas próbálkozás volt. Korcsoportok nem voltak, az ötödikesek a tizenkettedikesekkel versenyeztek, de a kisiskolások ennek ellenére nem maradtak alul. Olvashattunk tőlük olyan meséket, amelyek akár egy kötetben is megállnák a helyüket. Tizenöt diákot részesítettek elismerésben, az első díjat Albert Zsuzsa, a másodikat Kolumbán Adrienn, a harmadikat pedig Szőcs Orsolya kapta.
A fesztiválon részt vevő fiatalok nagy része úgy látja, hogy a kortárs szerzőkön keresztül meg lehet szeretni az irodalmat, hiszen a mai költők témaválasztása és nyelvezete képes megszólítani, olvasásra ösztönözni a diákságot. A megzenésített versek élménye, az élő költők estje pedig szélesebb távlatot nyújt nekik. Többen vélték úgy, hogy szívesebben olvasnak el egy művet, ha az adott költő, író életrajzát is ismerik, sőt, személyesen is találkoztak vele. Ez a szórakozva tanulás kiváló lehetőség a tananyag kiegészítésére. Azt is fontosnak tartották, hogy osztálytársaikkal lehettek együtt, valamint más városok, helységek diákjaival ismerkedhettek meg, jó hangulat és rengeteg szórakozási lehetőség közepette.
Az általános iskolások főleg a kötelező házi olvasmányokat veszik kézbe, de a kötelező klasszikusok (Gárdonyi Géza Egri csillagok, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Jókai Mór A kőszívű ember fiai) mellett közkedvelt Wass Albert, illetve a kortársak közül Kányádi Sándor és László Noémi is. Faludy Györgyöt nem igazán olvassák, némelyikük kezében járt már kötete, de szerintük még érniük kell a mondanivalóhoz, nem világosak számukra a versek. Viszont a fesztiválnak nagyon örülnek, külön kiemelték az irodalmi vetélkedőket és a szövegmondó versenyt.
Szekeres Rita, a fesztivál egyik főszervezője elmondta: nem szeretett olvasni, de amikor egyszer Orbán János Dénes Anna egy pesti bárban című kötete volt a házi olvasmány, az annyira lenyűgözte, hogy egy délután végigolvasta. Farkas Wellmann Endrét, Murányi Sándor Olivért, Muszka Sándort és Szálinger Balázst ismeri még behatóbban. Faludy is kedvence, főként a Villon-átköltéseket szereti. „A mi generációnk hetven százaléka nem olvas. A maradék harminc sem mindig azt olvassa, ami a hasznára válik. Egy ilyen fesztivál viszont közelebb hozza a diákokhoz az irodalmat” – mondta Szekeres Rita.
A megkérdezett diákok között voltak, akik inkább ifjúsági folyóiratokat, magazinokat olvasnak, de olyan is, akinek kedvenc olvasmánya a facebook közösségi oldal, és legutóbb három éve vett könyvet a kezébe, azt is csak iskolai kötelezettségből. Ezzel együtt ők is szívesen vettek részt a fesztiválon, és úgy vélték, hogy az ottani programok hasznunkra válnak.
Az rendezvény egyik meghívottja, Márkus András költő szerint manapság rengeteg az információs anyag, nagyon sok vers és próza jelenik meg, ezért is nehéz a tájékozódás. Régebben néhány könyv látott napvilágot évente, és nem ötszáz példány fogyott el belőlük, hanem több ezer. Az irodalom jelenleg hullámvölgyben van, a fiatalok már nem olvasnak nyomtatott könyvet, de még nem ismerik az e-bookot. Hozzávetőleg öt éven belül ez meg fog változni, és az ifjúság inkább a világhálón fogja keresni az irodalmi termékeket. Mindenkinek azt kell olvasnia, ami szórakoztatja, ő is ezt teszi. „Fantasztikus dolog egy eldugott falucskában ilyen nyitott világot látni, mint ami itt van a fesztivál idején” – állapította meg a rendezvényről Márkus András. Költőkollégája, Bálint Tamás is úgy látja, hogy a sorozatok, filmek, a facebook népszerűbb a diákok körében, mint a könyv. De ez nem baj, mert akik olvasnak, sokkal hálásabbak – teszi hozzá, majd így méltatja a rendezvényt: „A Faludy Fesztivál egy kis faluban több embert megmozgat, mint hasonló programok Kolozsváron.”
Az idei Faludy Fesztet negatív kritikák is érték, olyan sajtóvisszhangot is olvashattunk, miszerint nincs helye egy katolikus faluban Faludy Györgynek, hiszen zsidó volt és liberalista, mindezek mellett bohém életvitele sem követendő példa, sőt, magyargyűlölőnek is nevezték egyesek. A rendezvény színvonala, a diákok érdeklődése felülírta a bántó véleményeket. A sajtóban bíráló, nemtetszésüknek hangot adó személyekkel a fesztiválon nem találkoztunk, véleményüket tehát anélkül fejtették ki, hogy részt vettek volna a rendezvényen. Pedig, ahogy azt Márkus-Barbarossa János Faludy kapcsán megfogalmazta: a költőtől nagyon sokat tanulhattunk, ám a legfontosabb az volt, arról szabad azt mondani, hogy nem szereted, amit igazán ismersz.
Farkas Wellmann Endre a negatív kritikák kapcsán elmondta: „Ezzel semmi bajom nincs, hiszen szólásszabadság van. Nekem csak az fáj, hogy ezek nagyon elvakult megközelítések. Senki nem akar koncentrálni arra, hogy miről is szól, mi is a lényege ennek a fesztiválnak. Abban látom a magyargyűlöletet vagy nemzetellenességet, ha elkezdjük megsebezni a saját kultúránkat.” Tőle megtudtuk egyébként, hogy jövőre nemzetközi lesz a fesztivál, az alkotói pályázatokra nemcsak Székelyföldről, hanem az egész országból, sőt, külföldről is várnak jelentkezőket.
Az Antropocentrum idén két díjat is alapított, az egyiket a fesztivált jelentős anyagi támogatásokban részesítő Kiss Lórándnak adták át, a másikat Szekeres Rita kapta, aki tavaly és idén is rengeteget segített a szervezésben.

Varga Melinda

Matók Dóri fotói

Fesztiválvégi Aranymadár tűzszobor