A Tiszatáj folyóiratot, a 2011 óta működő új szerkesztőséget az elmúlt hetekben erős kritika érte, amely szerint a lap eltávolodott a szegedi hagyományoktól, így nem tölti be a várossal szembeni hivatását. Bíró-Balogh Tamás, Gaborják Ádám, Sisák Gábor és Szajbély Mihály reakcióit olvashatják.
Kapcsolódó: összefoglalónk a Tiszatájt ért kritikákról

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogkörének szűkítése kapcsán néhány, a szakmai munkában a mindennapi gyakorlat szintjén résztvevő érintettet kérdeztünk meg arról: gyakran elhúzódnak-e az engedélyeztetések, az intézményben jellemző-e a korrupció és milyenek a kilátásaik.
Kapcsolódó: riportunk első része

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogköre a jövőben jelentősen csökken, az engedélyeztetési feladatok egy része a járási és a megyei kormányhivatalokhoz kerül. Ott pedig szakirányú végzettséggel nem rendelkező hivatalnokok mondják ki a végső szót. Az átszervezés okainak és lehetséges következményeinek jártunk utána. 
Kapcsolódó: interjú az érintettekkel

INTERJÚ

A hatvanas évek óta ír és közöl folyamatosan publicisztikai írásokat, irodalmi és képzőművészeti kritikákat, számtalan verses- és novelláskötete jelent meg, de színpadi szerzőként is jelen van. Szerkesztőként több könyvkiadó munkájában vesz részt, és fiatal, pályakezdő tehetségek köteteinek gondozásával foglalkozik.

VIDEÓ

Gaborják Ádámmal, a József Attila Kör elnökével beszélgettünk a szigligeti táborról, irodalmi korrupcióról, a magánszféra szerepéről, valamint a FISZ-hez fűződő viszonyról.
 

INTERJÚ

Kinde Annamária költővel, szerkesztővel beszélgettünk a Napos oldal című könyvsorozatról, a nagyváradi irodalmi életről, az E-MIL-ből történt kilépéséről, költészetéről és könyvújdonságokról.

A kortársak politikumként élik meg azt, hogy “Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél”, nekünk ez történelem. Másrészt az, hogy Ady “csóvás bolond”-nak nevezi Tiszát, nem történelem, s kérdéses, hogy politika-e. Ilyen értelemben mit mondjunk Dante Pokláról?

INTERJÚ

Egyes kritikák dilettáns, mások fontos és szórakoztató alkotásnak nevezik. Vádakról, írói öntudatról, harcról és egy perelni akaró múzsáról beszélgettünk Murányi Sándor Olivérrel a Zordok, a székely szamuráj című regénye ellentmondásos fogadtatása kapcsán.

Főként sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei által vált ismertté, de nevével több más műfajban is találkozhatunk. A 68 esztendős, pécsi születésű Nemere István több szempontból is rekordernek számít, a statisztikák szerint ő a legtermékenyebb magyar író, műveinek eladási példányszáma lassan 12 millióra rúg.

INTERJÚ

Szörényi László kötete, az Éljen Kun Béla! Suzy nimfomán talán a közelmúlt legkülönösebb című könyvújdonsága. Az irodalomtörténész professzorral olaszországi nagyköveti múltjáról, kötetében feldolgozott tanulságos és mulatságos élményeiről beszélgettünk az MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetében.

VIDEÓ

A Velemi Névtelen verseinek szerzőjével, Győrei Zsolttal készítettünk interjút, aki elmondta, miért hiányzott egy középkori költő a 21. századból. Néhány verset is rögzítettünk tőle.

INTERJÚ

Száraz Miklós György regényei mellett számos album és művelődéstörténeti munka szerzője. A Könyvhét nyitónapján tavaly megjelent, Mesés Magyarország című albuma miniszterelnöki különdíjat kapott. Új tárcakötete kapcsán andalúziai kutyákról és a magyar valóságról kérdeztük.

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmel rendhagyó kötetet állított össze, amelyben egyszerre bújik Radnóti Miklós és Fanni bőrébe, valamint saját alkotói tapasztalatait is rögzíti. A lírai napló születésében az idén 100. évét betöltő Fifi néni is közreműködött.

INTERJÚ

Londonban a költészetnek is Olimpiát rendeztek: a Poetry Parnassus elnevezésű nagyszabású nemzetközi fesztiválon Magyarországot Lehóczky Ágnes, Angliában élő magyar költő és egyetemi tanár képviselte. A fiatal alkotóval a rendezvényről és angliai életéről beszélgettünk.

VIDEÓ

Jakatics-Szabó Veronika és Rónai-Balázs Zoltán megalkotta Magyarország első versképregényét Urbánus poémák címmel. A kötet fogantatásáról, felépítéséről és a kiadás körülményeiről kérdeztük a szerzőket.

VIDEÓ

Az ismert prózaíróval, az Élet és Irodalom szerkesztőjével beszélgettünk a tárca műfajáról, a fesztiválirodalomról, polgári kultúráról és legújabb novelláiról. Emellett a Körös Körül Ifjúsági Fesztivál irodalmi sátrában tartott rendezvényből láthatnak részleteket.

Szálinger Balázzsal a Köztársaság című legújabb kötete kapcsán beszélgettünk a divatba hozott politikai költészetről, drámairodalomról, Kolozsvárról, erdélyi és magyar szekértáborokról, megrendelt szövegekről és a harmadik világháborúról.

Szajbély Mihály irodalomtörténésszel, a 19. század szakértőjével – többek között Jókai Mór és Csáth Géza életművének kutatójával – feltárandó szövegekről, pályakezdésről és az irodalomtörténet jövőjéről beszélgettünk.

A Science Caffe egy tudományos és művészeti portál, melynek főszerkesztőjével, Jánosi-Mózes Emesével és webmesterével, Jánosi-Mózes Tiborral beszélgettünk a címben rejlő két tevékenységi kör kapcsolódási pontjairól, a tudomány és a művészet állapotáról, a motoros művészekről, a fraktálgeometriáról és az általuk szerkesztett lapról.

 
VIDEÓ

A Holtak világa szerzőivel beszélgettünk, akik elárulták, hogyan lehet négykezesen regényt írni, mennyit merítettek a filmekből, és miért számít különlegesnek alkotásuk.