Az Eminescu-díjjal frissen kitüntetett Turczi Istvánt új regénye, a Minden kezdet kapcsán kérdeztük beavatásról, érett korról, a Parnasszus helyéről és arról: milyen, amikor a fordítót fordítják.

Költőket, írókat, slammereket, énekeseket, kultúrpolitikusokat kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Elsőként Farkas Wellmann Endre, Kemény Zsófi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin és Székelyhidi Zsolt válaszait olvashatják.

Szkárosi Endre a magyar–olasz kulturális évad számos eseményén működik közre italianista szakértőként, műfordítóként, de az alkotónak sok más arcát is ismerhetjük. Költészete nem csupán írott művészet: a performansztól a zenei produkciókon át a hangversekig és a slam poetryig számos műfajban kelti életre a verseket.

Kántás Balázzsal legújabb, szám szerint hetedik verseskötetének megjelenése apropóján beszélgettünk a Félkomfortos magánpokol és az életmű néhány sarkalatos kérdéséről.

Pál Dániel Levente költővel, szerkesztővel beszélgettünk önmenedzselésről, szerelemről, költészetről, digitális olvasásról és Az Úr Nyolcadik Kerületéről.

Ábrahám Judit táncművész egész életében gyűjtötte a moldvai csángó, erdélyi és cigány néptáncokat, dalokat, majd Indiában folytatta kultúramentő tevékenységét. Jelenleg oktatóként és koreográfusként dolgozik Budapesten.

Megtorpanás? Az volt. Mindennapi szár­nya­lás, na, az nem. Ha össze akarnám foglalni azt a röpke 26-27 évet, az három felvonásban rögzít­hető. Első: sem Aradra, gyárba aztán végképp nem kí­ván­koztam. Kolozsváron nem maradhat­tam, abban a rendszerben nem, vagy nagyon ke­vés volt a szabadúszó képzőművész. Családi kö­rül­ményeim Aradra szólítottak és nagyon kellett (volna) örvendenem, hogy ez sikerült, és nem az ország valamelyik déli megyéjében ébredtem fel – nagyon sajnálom, nem is vagyok rá büszke, de vannak efféle geográfiai előítéleteim.

Ayhan Gökhan költővel, kritikussal, gyermekkönyvíróval beszélgettünk arról, miből él egy alkotó ember, tízből hány pontra értékeli saját költészetét, és milyen tervei vannak. Toroczkay András interjúja.

Bizonyos értelemben minden parafrázis. Befolyásol, mert inspirál a korábban létrejött zseniális művészet. Ez maga a lét eszenciája. Csak néhány bonyolult matematikai levezetés versenyezhet vele ebben, azt hiszem.

Bogdán Lászlót az egyik legtermékenyebb magyar alkotóként tartják számon. Legújabb kötetéről, alakmásairól, álmairól, műfaji divatról, terveiről, a világhálóról és a szabadságról kérdeztük.

A Critica Nova az interneten elérhető kritikákat, könyvértékelő írásokat gyűjti össze. Az ötletgazdával, Sörös Erzsébet Borbálával beszélgettünk.

Csepregi János novellái és versei után Az amerikai fiú című regénnyel jelentkezett, amely egy elképzelt Alföldön játszódik a nyolcvanas években. A leghevesebb reakciókról, a történet alapanyagáról, fiataloknak szóló tanácsairól és egy 2030-as Wikipédia-szócikkről kérdeztük.

György Attila tavaly macskakalauzt írt, idén pedig a Bestiarium Siculorum című művében kitalált székely állatfajokról mesél. Könyveiről, írói hitvallásáról, a Tilos Kávéházról, valamint a nők és a macskák viszonyáról kérdeztük.

Korpa Tamással beszélgettünk Egy híd térfogatáról című kötete apropóján címadásról, partokról, folyókról, határon túli tapasztalatokról és barátkozásról.

Nevének tanúsága szerint örmény ősei sok évszázada menekültek, kényszerűségből, egy, a rossznál jobbat ígérő új hazába. A kései utódnak a történelem mostoha viharai közepette újból kezébe kellett vennie a vándorbotot. S miközben évtizedekig be se tehette lábát szülőhazájába, „emigrációsként” úgy szerette Rodostót, hogy pillanatig se feledhette Zágont: lélekben mindig itthon maradt, magyarként, eddigi tekintélyes életművét egy hatalmas Duna-regénnyel koronázva meg. Életéről, munkáiról Böszörményi Zoltán kérdezte Kabdebó Tamást.

Molnár Illés Hüllők és Izzók című, első kötete megosztja a kritikusokat, de a szakma Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal jutalmazta a próbálkozást. A fiatal költőt arról kérdeztük, kinek a hamutála lenne, milyen zenét hallgat és szándékosan ír-e fojtogató verseket.

Nevéhez kötődik az egyik legnépszerűbb irodalomtankönyv, amelynek borítóját összehangolt médiatámadás érte, de tartalmát, felépítését mindenki elismeri. Pethőné Nagy Csillát, a Pécsi Tudományegyetem gyakorlógimnáziumának vezető tanárát, az Olvasással és írással a kritikai gondolkodásért projekt nemzetközi trénerét kérdeztük az irodalomtanítás jelenlegi helyzetéről.

Mohás Lívia szépirodalmi művei mellett számos önismereti, lélektani mű szerzője. Augusztus 20-án „a közelmúlt és a jelenkor emberi történéseit feltáró regényeiért és esszéírói munkásságáért” vehetett át állami kitüntetést. A sportpályától az irodalmi pályáig ívelő életútjáról és a bennünk lakó görög istenekről beszélgettünk az író-pszichológussal.

Reményi Róbert neve sokaknak összefonódik a Gellért tér közeli, barátságos kis „kultúrtér”, a Moha kávézó pincéjében működő Godot Filmklubbal. A vetítések után a beszélgetések olykor alig akarnak véget érni, pedig a nézők sokszor akkor találkoznak egymással először. A boltíves helyiségbe alászállva egy más világba csöppenünk, ahová aztán muszáj újra és újra visszatérni. Beszélgetés Reményi Róberttel.

Az idei Könyvhétre jelent meg Bozók Ferenc Kortársalgó című beszélgetőkötete, amelyben 26 jelenkori íróval, költővel készített interjú szerepel. A kiadványhoz az ünnepi bemutatón arcképes pálinka is járt. Többek között erről is kérdeztük a szerzőt.