Tíz év után  a hétvégén újból Kolozsváron vendégszerepelt a budapesti Vígszínház. Eszenyi Enikő A gyönyörben nincs középút, Molnár Ferenc Játék a kastélyban, Bartis Attila Romlás és Fesztbaum Béla A léggömb elrepül darabok különböző műfajban, stílusban mutatták be a világhírű társulatot. - Varga Melinda írása

A VÍG DESZKA GYÖNYÖRE

       A búsás árú jegyek ellenére nagyszámú közönséget csalogatott be a négy előadás. Eszenyi Enikő nemcsak színművészként ismert, számos filmszerepe, rendezői munkája is sikernek örvend. Ezúttal újabb meglepetéssel rukkolt elő, egyéni előadóestje, A gyönyörben  nincs középút a nőiség témáját járta körül. A kö

zönséget most is sikerült elbájolnia, elsősorban a női nézők szívét dobogtatta meg, de a férfi hallgatóság is szájtátva, meglepődve fogadta a nőkről szóló aranyigazságokat. Hallhattunk lírai szövegeket kortárs, női alkotóktól, pikánsabb verseket, sanzonokat, operetteket, tangókat, de még Melis László- és Darvas Ferenc-dalokat is. Eszenyi különlegessége nem csak a színpadi virtuozitásban merült ki, hanem a közönséghez való viszonyulásában is, hiszen, amikor átöltözött, megpihent, vagy éppen két dal közötti hatásszünetben beszélgettet a nézőkkel, anekdotákat, izgalmas történeteket mesélt.

A művésznő hol vidám, hol bohókás, hol pedig kacér játéka izgalmas színházi töltet volt.

Mint azt elárulta: ez a produkció két éve állt össze, a budapesti Cotton Club Orfeumban játszották először, azóta több országban járt már az előadással. Kifejtette: nagy öröm számára a kolozsvári közönséggel való találkozás, hiszen kevés felvétel született vígszínházi előadásokról, így televízióban is ritkán nézhetik meg őket. „A személyes találkozás mindig több, másabb” – tette hozzá.

        Eszenyit egy könnyedebb, klasszikusabb műfaj követte, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja, Benedek Miklós, Fesztbaum Béla, Molnár Áron, Tornyi Ildikó, Lukács Sándor, Csőre Gábor, Tahi Tóth László közreműködésével. Az operettek hangulatát idéző darab magja egyszerű történeten nyugszik. Egy tehetséges zeneszerző szerelmes lesz a primadonnába, akit rajtakap, amint idős szeretőjével enyeleg. A helyzetet barátja, a színműíró rafinált terve oldja meg, amely rengeteg mókás jelenet tartalmaz.

A játék a kastélyban nemcsak a Vígszínházban, külföldön is nagy elismerésnek örvend, a kolozsvári közönség ugyancsak lelkesen fogadta.

        Bartis Attila Nyugalom című könyve nagysikerű irodalmi remekmű, melyet színpadra, majd filmvászonra is vittek. Valószínű ennek tulajdonítható a népes közönség a Romlás előadáson is, akik lélegzet visszafojtva várták, mi fog történi a színpadon.

A Romlás mély emberi érzéseket taglalt, vágyakat, gondolatokat, melyeket hajlamosak vagyunk szőnyeg alá seperni.  Egy szerelmi történetet dolgoz fel, amikor a híres fényképész belegabalyodik egy fiatal lányba, elcsábítja, majd múzsájává teszi, naphosszat fotózza. A kapcsolat azonban nem mentes a drámai konfliktusoktól, a világhírű művész tüdőrákban szenved. A halálfélelem szülte gondolatok mellett a feleség jelenléte is beárnyékolja a boldogságukat, valamint a lány családjának földhözragadt mentalítása is okoz néhány galibát.

Tomboló energia egy halálraítélt művészből, egy fiatal lány szerelme, a feleség féltő gondoskodása, féltékenysége, gyűlölete töltötték ki a csaknem két és fél órás darabot.

       Akinek pedig nem volt elég élmény mindez, megnézhette Fesztbaum Béla Kosztolányi Dezsőről szóló önálló estjét. A léggömb elrepül összetett képet adott a költő, író, újságíró Kosztolányiról. Bemutatta a játékos gyereket, a színházbarát rajongót, a szerelmes költőt, a bohém művészt, a lajhár újságírót. A közönségnek hol nevethetnékje, hol sírhatnékja támadt a jól felépített színpadi alakítás során.

       Eszenyi Enikővel folytatott beszélgetésünkből az is kiderült, a budapesti Vígszínház nem csak Erdélybe látogatott el, legközelebb Újvidéken is találkozhatnak előadásaikkal az érdeklődők.