Az idei Árkosi E-MÍL tábor visszatérő témája volt a megcsappant állami támogatás, az állandó pénzhiány, ami a meghívottak szerint megnehezíti a tehetséges pályakezdők megsegítését. A fiatal szerzők felolvasásai ugyanakkor azt bizonyították, hogy jócskán van miből válogatni a mai magyar irodalomban.

Bizonyítottak a fiatal szerzők

Nagy előnye volt az idei árkosi írótábornak, hogy nem csak erdélyi alkotók mutatkoztak be, hanem anyaországiak is, ezáltal pedig új kapcsolatok szövődhettek, barátságok alakulhattak ki a különböző, magyarok lakta régiókból érkező szerzők között. Habár a kora délelőtti előadásokon viszonylag kevesen vettek részt, a délutáni felolvasások annál inkább kedveztek az irodalmárok bioritmusának.
Az kastélyépületben felolvasó Balogh Endre, Cserna-Szabó András és Szálinger Balázs a József Attila Kör színeiben szórakoztatták a közönséget. Cserna-Szabó Puszibolt című regényével többször találkoztunk már a kolozsvári irodalmi esteken, de azért voltak olyanok, akik nem hallottak még a könyvről, nekik újdonságértékű volt felolvasott részlet.  Szálinger Balázs kitett magáért, olyannyira, hogy írókollégái repetát követeltek, így a Yoko Ono című verset olvasta föl ráadásként, nem kevés sikerrel. Balogh Endre prózája szintén megtalálta a hangot a közönséggel.

Kollár Árpád, Csepregi János, Mészáros Márton a Fiatal Írók Szövetségét képviselték. Kollár Árpád Nem Szarajevóban című kötetéből válogatott, s ennek kapcsán röviden kitért a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokra, hiszen verseit lefordították lengyelre is. Ez alkalomból megtudhattuk, hogy sok, főként szexualitásra vonatkozó magyar szókapcsolat lengyelül igen furcsán hat.
Késő délután a Magyar Írószövetség és a Bretter György Irodalmi Kör lépett fel, de a többi felolvasással ellentétben nem az árkosi kastélyban, hanem a tábor „kocsmai részlegében”. Bár a helyszíncserének csak technikai okai voltak, megállapítható: az irodalom jobban fogy sörök és borok társaságában, a közönség is sokkal lelkesebb. Rózsássy Barbara és Végh Attila verseket adott elő, Szentmártoni János ezúttal, meglepetésként, egy regényrészlettel szolgált.

A Bretter-csapat: Bálint Tamás, Márkus András, Potozky László, Varga László Edgár és Vass Ákos az összes többi felolvasón túltett. Márkus-Barbarossa János többször is visszatapsolta a fiúkat, újabb és újabb verseket követelve tőlük. A pajzán erotikus költeményektől a nagyon lírai és filozofikus képeken át a hazafias versekig és a víz motívumára alapozó novellákig műfajilag is változatos volt a kínálat. Bizonyára kevesen gondolták volna, hogy vulgáris szavakat sem mellőző, merész hangú Márkus András március 15-ről vagy a Balatonról is szépen tud írni. Az ifjú költő elárulta: hazafias versei készülő kötetéből valók.
A közönség soraiban ülő szakmabeliek közül többen megjegyezték: ilyen fiatal alkotókkal senkinek sem kell aggódnia az elkövetkezendő évek irodalmi terméséért. Bár napjainkban a kultúra anyagi támogatása nem olyan mértékű, ahogy azt a különböző írószervezetek, írók, költők elvárnák, tehetséges pályakezdőkben nincs hiány, az irodalom életben maradása nincs veszélyben.
Az ifjú szerzők kiváló műhelyéről, a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körről Karácsonyi Zsolt tartott előadást.  Különösen az erdélyiek fülében cseng jól e fórum neve, számos elismert író, költő mutatkozott be itt először. A korábbi „Gaál Gábor” eleinte az egyetemisták és munkások önképzőköre volt, itt mutatkoztak be a Forrás-nemzedékek tagjai is. 1983-ban betiltották, 1991-ben újraalakult, 1993-ban nevezték el Bretter Györgyről. Mottója, az „Itt és mást” újabb kori névadójától származik. A mai napig ugródeszkája a fiatal tehetségeknek, akiknek itt alkalmuk nyílik bemutatkozni, felolvasni, majd a vita során meghallgatni a szakmabeliek tanácsait – mondotta Karácsonyi.
Lakatos Mihály a határon túli magyar ösztöndíjak rendszeréről szóló beszámolójában azzal biztatta alkotásra a fiatalokat, hogy hangsúlyozta: ezek a támogatások immár nyolc éve segítik vers, próza, dráma, gyermekirodalom és kritika kategóriában az arra érdemeseket.

Varga Melinda