Jövőbe néztünk

HELYSZÍNI

A helyszínül szolgáló mozi Örökmozgó, a fesztivál Jövőnéző: a prae.hu mozgalmas összművészeti fesztivált szervezett idén először: vetítést, tanácskozást, zenés bulit, ahová mi is benéztünk, már csak a könyvtrailerek versenye miatt is.

Jövőbe néztünk

Pezsgés, nyüzsgés

Sok más, köldöknéző tanácskozással ellentétben a Jövőnéző Fesztivál valóban előre- és felfelé tekintő beszélgetésekkel, programokkal lepte meg a közönséget, s ha komolyabb jóslatokba nem bocsátkozhatunk is az itt debütáló új műfaj jövőjét illetően, annyit kijelenthetünk: a könyvtrailerek nem kevés kreatív energiát mozgattak meg filmes és könyves berkekben. Mint Balogh Endrétől, a prae.hu főszerkesztőjétől megtudtuk, 67 pályamű vett részt azon a versenyen, amelyre bármelyik kiadó javasolhatott könyvet, hogy amatőr vagy profi filmesek elkészítsék belőle az ajánló kisfilmet, vagyis a „könyvtrailert.” A díjazott művek készítői pénzjutalomban részesülnek majd, s teljességgel rájuk van bízva, hogyan osztoznak rajta a reklámfilmet megrendelő kiadó és a készítők. (A legnépszerűbb könyvek Czapáry Veronika: Anya kacag és Nagypál István: Fiúkról című művei voltak, de valamennyi zsűrizett trailer megtekinthető itt.)

A pultnál Balogh Endre, a fesztivál főszervezője, és Barta András reklámszakember

Az első ízben megrendezett Jövőnéző Fesztivál azonban messze nem csak a könyvtrailerek versenyéről szólt: a pénteki nap a filmvetítéseké, az összművészeti dialógusoké, a slampoetryé, a koncerteké, valamint a gyerekkönyveké volt, s valamennyi közül kiemelkedett a Bret Easton Ellisről szóló könyv bemutatója, melyen annyian voltak – számolt be Balogh Endre előző napi tapasztalataikról –, hogy alig lehetett beférni az Örökmozgó előterébe.

Egy vadonatúj műfaj problémái

Az érdeklődés a szombati napra sem csappant meg, ekkor került sor délután a „konferenciabeszélgetésekre”, amelyek szerencsére távolról sem idézték a bársonyabroszos asztalok mögött zajló értelmiségi eszmecserék fásultságát. A könyvtrailer mint új műfaj problémakörét az első beszélgetésen a filmkritikusok vitatták meg második szekcióban a kiadók részéről járták körbe a szakemberek. A könyvkiadók egyrészt a létrehívói az új műfajnak, másrészt a könyv természetéből fakadóan tőlük áll a legtávolabb a reklámfilmes kommunikáció, így, mint a beszélgetésből kiderült, a megvalósítástól a célközönség és az alkalmas csatornák megtalálásáig egyelőre az újszerű projekt minden pontja fejtörést okoz nekik. Revelációszerű ötletekkel ugyan nem álltak elő a kiadók képviselői, de két újszerű felvetést is hallhattunk. A Librit képviselő Sárközy Bence a nemzetközi fesztiválokon elterjedt, gigantikus LED-falak hiányát említette a hazai könyves rendezvényeken, ahol a kivetítők nem csak a közönség informálására lennének jók, de épp e trailerek közvetítéséhez is. Hasonló, hang nélküli kivetítőt egyébként a Libri már bevetett, de a Líra Könyv Zrt is alkalmazott már kivetítős-hangos figyelemfelkeltést – tudtuk meg Csapody Kingától, a Manó Könyvek munkatársától.

Sárközy Bence a Libri részéről, Csapody Kinga a Líra Könyv Zrt-től

Benedek Anna, a beszélgetés moderátora szerint az oktatásba is be lehetne vonni a könyvtrailereket: a halálosan unalmas nyári olvasónaplók helyett a gyerekek készíthetnének videóajánlókat. Ehhez persze megfelelő szervezés kell és lelkes médiatanárok – tette hozzá Péczely Dóra, de hogy az ötlet egyáltalán nem utópisztikus, arra Csapody Kinga hozott példát: ők a NemKönyvvel próbálták mozgósítani a kamasz korosztályt, és folytatják is a kampányt ősszel.

Könyvesek és klipek: Sárközy Bence, Csapody Kinga, Tímár Rita, Péczely Dóra és Benedek Anna

E klipkészítésre buzdító felhívások azonban tipikusan a tizenéves korosztály körében működnek, s ahogy a résztvevők is megállapították: más típusú olvasóközönséget más-más jellegű kampánnyal lehet elérni. Sárközy Bence szerint akkor adott egy könyvtrailerhez a siker, ha eleve van a szerzőben (illetve könyvében) valami „cool”: a Librinél e „kúlságot” képviseli Závada Péter, aki népszerű zenészként már eleve jelentős rajongói bázissal bírt. Tímár Rita a Kossuth Kiadó részéről a Vándorsólyom kisasszony gyermekei című könyvük meghökkentő sikerével rukkolt elő példaként, melyhez szintén készült trailer, és rengetegen nézték meg, ám ebbe erősen belejátszik a könyvből készült film popularitása – állapították meg a többiek.

De hol a pénz?

A beszélgetés végén került elő az új kísérletek igazán neuralgikus pontja: a költségek, amelyek még egy nagyobb kiadó számára is vállalhatatlanok. Az előállítás még csak-csak (pár százezer forint, mint megtudtuk), de nincs az a kiadó, amely tévés reklámszpotokat meg tudna fizetni (világraszóló könyvsikernél érné csak meg), nem beszélve a multiplex mozikban való lejátszás áráról. Ez már valóban csak fantázia, s nyilván nem is ekkora közönséget kellene megcélozni – az irodalommal végképp nem. Mint Sárközy Bence megjegyezte a beszélgetés végén: nem lehet nem észrevenni a szakadékot a boltok sikerlistája és – például – az Élet és Irodalom tartalmi kínálata között. Hogy ezzel az egykori Magvetős szerkesztő a „magasirodalmat” preferáló kiadókat terelte a föld felé a felhőkből, vagy éppen a szórakoztatóipari dömpingtermelés mindent elnyomó, fájó túlsúlyára célzott, nem vettük ki egyértelműen szavaiból, ám az igazság ez esetben is a kettő között lakik: a profitközpontú vállalkozások már csak presztízsből is adhatnának nagyobb teret az irodalomnak, a szűk közönséget kiszolgáló kiadóknak pedig tudomásul kell venni, hogy könyvtrailereiket nem fogják tudni a multiplex mozikban vetíttetni.

Reklámosok szemével

Az igazán életszerű és racionális szempontokat ezen a fesztiválon is az üzleti szférából érkező vendégek képviselték: a szombat délután második szekciója a reklámfilmes szakembereket szólaltatta meg könyv és videóműfaj viszonyáról. Fabricius Gábor filmes szakember a tévés látásmódot érezte visszaköszönni a kis filmetűdökben, holott ő éppen az egyediséget keresné a trailerekben. Barta András forgatókönyvíró, a prae.hu munkatársa ezt később így fogalmazta meg: „A műfaj akkor működik, ha nem próbál trailer lenni, de nem is »felmondja« a könyvet, mint egy gyenge adaptáció, hanem képes önálló alkotásként megnyilvánulni”.

Így nem csoda, ha a tévés hatások dominálnak... Az olvasók, reméljük, a könyvekbe esnek majd bele.

Hogy ezt mennyire nehéz megvalósítani, azt konstatálhattuk a beszélgetés alatt a háttér-kivetítőn futó kisfilmek figyelemmel követése közben (ha csak fél szemmel is, de mint a reklámosok beszélgetéséből kiderült: sokkal reálisabb egy ilyen félig-odafigyelős szituáció, melyekben időnk javát töltjük az internet előtt.) Alapkérdés ugyanis, hogy informatív kíván-e lenni egy ilyen klip, vagy a hangulatával akar hatni. Barta András egyértelműen ez utóbbira voksolt, pedig ennek ellentmondani látszik, hogy számára a klasszikus történetmesélésre épülő filmblokkok voltak „nyerők”, a posztmodern művészieskedéssel operálók már nehezen befogadhatók. Farkas Gábort, aki accountként dolgozik, és korábban a Bookline marketingmunkatársa volt, mindegyik trailer felcsigázta, de a műfaj legfontosabb sajátosságára ő hívta fel a figyelmet a beszélgetés végén: „Ne húzzuk a felhasználó idejét!” A már említett sokfelé figyelő-üzemmódunkhoz igazodva másfél-két perces klip bőségesen elegendő, még azt is őrült nehéz valóban profin kivitelezni, úgy, hogy maradandó élményt jelentsen az olvasónak.

Egy könyvtrailerben nincs mindenre idő

De vajon milyen csatornákon érhető el a reménybeli olvasó? Mint Farkas Gábor megállapította, a YouTube mára leginkább csak tárhely, s ne várjuk, hogy ott maguktól meg is találjon közönségünk. A Facebook már sokkal alkalmasabb, célzottabb terep, de a filmes könyvajánlók igazi kifutását a „mobil” alkalmazásban, vagyis a tömegközlekedésben látják a fiatal szakemberek. (Például a metrón.)

A könyvkiadás nem üzlet?

A beszélgetés moderátora, Vécsei Rita Andrea végül felvetette a kiadósok panaszát is: vajon mit mondanak a „reklámguruk” a pénztelenségre, hiszen a profin előállított filmek költségénél olyan számok röpködtek a fiúk szájából, ami egy kiadónak csak álom. A fájó igazságot Barta András összegezte: a reklámszakemberek üzleti problémák megoldására vannak, ám a magyar könyvkiadásban jelenleg, sajnos, nincs üzlet. A kiadók befektetni sem akarnak, de ez érthető. E trailerek tévés vagy mozis bemutatása, ha a kiadók tudnák is finanszírozni, szakzsargonnal élve „meddő szórás” lenne. Azért vannak járható utak: például a művészmozik (amíg vannak, tesszük hozzá rezignáltan az Odeon bezárása után), és azok a lehetőségek, amelyeket a kiadói munkatársak felvetettek (fesztiválok, közösségi oldalak, médiaoktatás).

"Sanyikám, diktálom gyorsan, mi legyen a traileremben" - Ficsku Pál

A beszélgetés végén a közönség soraiból Ficsku Pál vetette fel – nem kis derültségre – az ötletet, hogy Rémusz bácsi meséit például Fekete Pákó főszereplésével lehetne ajánlani, ami a viccen túl annyiban tanulságos elgondolás, hogy a humort, a meghökkentést bizonyos esetekben igen hasznos lehet bevonni e műfajba. A kiadói szekcióban Benedek Anna fogalmazta meg, mennyire óvatosan kezelték témáikat a készítők, teljesen kerülve a provokativitást. Pedig a mesekönyveket nem feltétlenül csak animációs filmmel lehet ajánlani, a magasirodalmat nem csak elmosódó képmontázsokkal, és így tovább – ám azt a saját szemünkkel is megtapasztalhattuk, milyen nehéz pár filmkockában közvetíteni egy könyv lényegét.

Versenyben a jövőért

E cikk írásának pillanataiban hirdetik ki a győzteseket, mi szurkolunk valamennyiüknek, de különösen az Irodalmi Jelen állandó szerzőjének, Szabó Imola Juliannának, akivel az Örökmozgóban találkoztunk össze, és tudtuk meg, hogy Zsüli et Zsorzs Vizsüall elnevezésű, kétszemélyes formációjuk öt könyvhöz is nevezett a versenybe trailerekkel.

Szabó Imola Julianna szintén versenybe szállt

Hajrá Imola, hajrá többiek és könyvtrailerek, és nem utolsó sorban: hajrá, debütáló Jövőnéző Fesztivál, melynek, reméljük, saját jövője is gyümölcsöző lesz, sok hasonlóan izgalmas programmal. Az ideit a zenei és az építészeti beszélgetéseket követően az Opál Színház performansza és a Harcsa Veronika Duó koncertje zárta.

Szöveg és fotók: Laik Eszter

Virtuális "lapzártánk" után már közzétették a győzetesek névsorát, mely ide kattintva olvasható.