Ezt követően Bakos Kiss Károly néhány versét olvasta fel. Elsőként, Vári Fábián László kérésére a „Vagyunk” című vers hangzott el. A szerző előadása után Erős Kinga, a Magyar Napló szerkesztője és az est moderátora fogta őt vallatóra. A közönség, amelynek soraiban a magyar irodalom néhány neves képviselője is helyet foglalt, a válaszok által közelebb került Bakoshoz, az emberhez.

Csikófogat Kárpátaljáról

Március 17-én a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, a Csikófogat című előadássorozat keretében mutatkozott be Bakos Kiss Károly, a kárpátaljai Bereg¬újfaluban született költő. Az Együtt szerkesztőségi titkára és egyben a Partium nevű irodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője eddig egy könyvvel rukkolt elő. Az ungvári Intermix Kiadó a Szülőföld Alap támogatásával 2007-ben jelentette meg „Legyen vers”című kötetét . A fiatal költőt az idősebb pályatárs és mentor, a József Attila díjas Vári Fábián László mutatta be. A neves költő, méltató beszédében többek között kitért a kárpátaljai magyar irodalom múltjára és jelenére. Kiemelte, hogy amikor anno, a múlt század 90-es éveiben Nagy Zoltán Mihály révén eljutottak hozzá Bakos versei, egy kész költőt ismerhetett meg, aki megtanult mindent, amit a költészetről könyvekből egyáltalán meg lehet tanulni. Reményének adott hangot, hogy fiatal pályatársa mihamarabb az egyetemes magyar irodalom egyik kiemelkedő tagjává növi ki magát. A tehetség adott.

   Ezt követően Bakos Kiss Károly néhány versét olvasta fel. Elsőként, Vári Fábián László kérésére a „Vagyunk” című vers hangzott el. A szerző előadása után Erős Kinga, a Magyar Napló szerkesztője és az est moderátora fogta őt vallatóra. A közönség, amelynek soraiban a magyar irodalom néhány neves képviselője is helyet foglalt, a válaszok által közelebb került Bakoshoz, az emberhez. Megismerhette életét, költői világképét, gondolkodásmódját. Őt idézve: „Az ember a saját anyanyelvében fogalmazza meg a világot.” Különösen aktuális gondolat ez ma, amikor a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatása van végveszélyben. Vári Fábián László az egyik kérdés kapcsán magához ragadva a szót, kitért az Ukrajnában tapasztalható sajnálatos magyarellenes hangulatra. Egyre több sérelem éri a kicsiny magyar közösséget.
   A beszélgetést újabb versblokk követte. Érezhető volt a költő korábbi és újonnan írt versei közötti változás, amire a közönség soraiból felszólaló Stumpf Benedek András költő, művelődéstörténész is felhívta a figyelmet. Szokásához híven, mondanivalóját a hősidőkkel, a Forrás Stúdióval kezdte, majd felelevenítette személyes élményeit a magyar-ruszin nyelvhatáron fekvő Beregújfaluval kapcsolatban, ahol Bakos Kiss született és él. A kárpátaljai magyar nyelvű irodalom nagy öregjét idézve: „Bakos Kiss Károly tudja a szakmát.” Vári Fábián, zárszavában kiemelte, hogy, a költő paraszti származására utalva, nem a rúd mellett kell állnia, hanem szárnyalnia kell a költészet éterében. Felhős Szabolcs, a Partium felelős szerkesztője kiegészítésképpen rámutatott Bakos Kiss Károly lírapedagógiai munkásságára, amit fiatalok köré   ben fejt ki a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet falai között.

 Lengyel János