Líra

Költészet

Székfoglaló – Dezső Katalin versei

Anyám meghal, a hagyományait magával viszi,
nem lesz férjem, és nem szülök gyereket,
mert apámtól anyámat tanultam meg szeretni,
nem pedig magamat

Farsangi urbánus rigmusok – Payer Imre versei

A félhomályos zegzugban,
az alapozás felett,
a cinkos tükör diszkrét szomszédságában
ápolt, hiányos öltözékű hölgyek tevékenykedtek.

A fülemmel írok

Varga Melinda verses beszámolója Tamás Dénes minden egész… című kötetének kolozsvári bemutatójáról

Három forró test zihál az érintések lombja alatt

Részlet Böszörményi Zoltán Az irgalom ellipszise című kötetéből

Tamás Dénes – Rémegyszerű versek

ez a vers csak néhány szó
mégis a legtisztábban látszol
benne
alig szennyeznek be a szavak

VersTörténés

VersTörténés – Böszörményi Zoltán: Majorana létüres tere

Tükrözött a vágy a torony ablakán,
s míg csapdosott korholt időknek pernye-szárnya,
a huzatos világban egyedül üldögéltem,
én, a firenzei csapos, magamba zárva.

VersTörténés – Jász Attila: Szárnyas csiga – Átiratok <Narc&Psych>

csak nyugalom, van idő, ennyi látszik,
másszon vagy repüljön, történjen bármi

Vers- és könyvtörténés – Orbán János Dénes: A Pannonius-projekt (1.)

Az Öreg Villonja óta nincsenek igazi átköltéseink. Nemcsak a PEN szándékáról beszélünk tehát, hogy a Janus-kultuszt megerősítsük, hanem egy hagyomány újragondolásáról: a poétikai teljesítményre, amit várok tőled, évszázadonként legalább egyszer szüksége van a magyar költészetnek. (Szőcs Géza)

Ladik Katalin – Folyékony tükör

A csiga öntudatlan téridő rajza a velünk született kozmikus tudáshoz hasonló.

R-ősz – Vagina-dialógok – Turczi István versei

Hirtelen tört ránk az októberi este.
Valahol túl hosszan füttyent egy vonat.
Fürdőszobánk ajtaja megint kitárva,
s te kedvtelve nézed ingóságomat.

Oldalak

Verstörténés

TÚL ÉLŐ – Jónás Tamás versei

 
 
Lassan lépeget egy-két árny.
A jó idők üres fészkekbe szállnak.
A fájdalmad, hogy ne tréfálj,
túl nagyra nő. Az emlékek szedálnak.

NYUGODT GYANÚ – Jónás Tamás versei

 
 
VERSTÖRTÉNÉS

Ébrenlét az ember, mondom, vagy porig álom.

Verstörténés – NAGY SÁRA – Harminckettő (versciklus)

Szilánkos némaság
körülzár.
Szétpukkadnak
hólyag-galaxisok.

Lepereg az agyag.

PARS POETICA – Debreczeny György

 
ora et labora
mutatja az időt
a visszafelé járó karóra

VERSTÖRTÉNÉS 2011.02.01 - JÓNÁS TAMÁS: A FÖLD MELLKASÁN

ágaskodnak a fák a föld
hullámzó puha mellkasán
bordó bőrömön át a vágy
mint komp holdra vigyázva száll
testemből ki-kigőzölögsz
már nem látnak az álmaim
duzzadt számon a fognyomod
halvány más ölel át ha félsz

Vers- és könyvtörténés – Orbán János Dénes: A Pannonius-projekt (1.)

Az Öreg Villonja óta nincsenek igazi átköltéseink. Nemcsak a PEN szándékáról beszélünk tehát, hogy a Janus-kultuszt megerősítsük, hanem egy hagyomány újragondolásáról: a poétikai teljesítményre, amit várok tőled, évszázadonként legalább egyszer szüksége van a magyar költészetnek. (Szőcs Géza)

PARS POETICA – Korányi Mátyás

VERSTÖRTÉNÉS

 (A költészet) bombamerénylet a lepkekertben. Bolhás
daxli. Ingyenes útvonaltervező program.
Elütött PIN-kód. Fényáteresztő fólia.
Pedigré. Vörös ellenőr-karszalag. Leállósáv.
Káosz. Paranoia. Geg. Felszabadító rúgás.

Egyedül magam gondolatban – MARNO JÁNOS versei

Indulok lassan, lelombozva,
a kertbe, fejemben vékonyka
földút szalad a sínek mentén,
rajta, libasorban, te meg én,
s mögöttünk, lemaradva, egy vén
vasutas egyenruha.