Szanazug

Ármentesítő társulati igazgató
főmérnök dédapám,
Vaniss Gyula, szolgálati

homokfutóján, gyomai otthonából
útra válva a legszívesebben,
munka közben is megújulva,
itt, ezen a tájon körözött.

Nemrég ide küldhettem neki
egy hálás dédunoka üzenetét,
amikor – kérésemre – nevét kimondva
az egymás ikertestvéreként

egymásba kapaszkodó Fekete-
és Fehér Körös
egyik szanazugi öblében egy
víz csiszolta kavicsot
dobott a nevemben
érted a mélybe
egy baráti kéz:

„Legyen megérdemelt nyugalmad
a feltámadás reményében olyan örök,
mint szereteted a rád bízott, bokrétányi Körös,
hitvesed, az emlékkövek népéből
származó drága Idád,
egész családod,
s minden ember iránt”.

Szanazug Békés megyében, Doboz külterületén található, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös „összefonódásának” szép, békés, úszóknak, csónakázóknak és kishajó-utasoknak egyaránt kedvelt üdülő és pihenőhelye – nekem azonban sokkal több. Hiszen a Körösök szabályozását igazgató főmérnök, egészen 1927-es nyugdíjazásáig, egyik anyai dédapám, Vaniss Gyula volt. Ő pedig Arad megyében, Erdőhegyen született, az Aradi Piarista Főgimnáziumban érettségizett, édesapja, az id. Vaniss Gyula ugyanebben a vármegyében Simánd község kilenc gyermeket nevelő jegyzője volt. Fiai közül az ifjabbik Gyula a Budapesti Műegyetem hallgatója lett, s az 1879-es szegedi árvíz, a helyiek nyelvén a Víz idején tagja lett a legelső vízimentő-csapatnak. A város kevés ép háza közül őt a szintén nagycsaládos Seifmann Mór bútorkészítő (később cs. és kir. udvari szállító, ifjan az 1848-ban Lőw Lipót által hadba hívott zsidó férfiak egyike, sok sebet és kitüntetést szerzett hős!) otthonában kapott szállást. Ekkor, katolikusként – igazi coup de foudre volt ez – beleszeretett a neki ajtót nyitó Ida (akkor még Nanett!) kisasszonyba. Mindketten huszonegy évesek voltak ekkor, de házasságot csak 1885-ben kötöttek, a szegedi belvárosi templomban. A várakozás oka az volt, hogy Gyula, a kemény aradi „Vaniss fej” nem akart élete nagybetűs Szerelme családjának eltartottjaként élni. Így első biztos állását követően került sor a frigyre, november havában, néhány órával azután, hogy Nanett felvette a keresztségben az Ida, Katalin nevet. Ez a magyarázata annak, hogy Ida dédikémről úgy emlékezem meg, mint az „emlékkövek népének” tagjáról. Szeretett Gyomájukon, Kner Izidorné Nelli nénivel együtt, minden jótékonysági és művelődési esemény „anyja” volt: muzsikus meghívottjaik közül nagy sikert aratott Bartók Béla és Fischer Annie is.