Nyitott Műhely

A megújuló verskikötő

Harmadik korszakába lépett a népszerű költészeti tehetséggondozó műhely, a dokk.hu. Az új főszerkesztő részvételével csak úgy repkedtek az ötletek a portál megújításával kapcsolatban, az „email-magánklinikától” a költői sarokszobáig. A pergő felolvasások mellett végül egy eredeti török dal is felcsendült.

Szorongásoldás borral, zenével

A Nyitott Műhelyben mutatták be Jahoda Sándor és Kókai János köteteit, amelyek mindkét szerző esetében „búcsúszimfóniának” számítanak: Jahoda prózában, Kókai a zene nyelvén kíván ezután megnyilatkozni. De azért, mint az esten is elhangzott, soha ne mondjuk, hogy soha…

Hang-játék

„Két könyv egyben” – állt Nagy Zopán könyvbemutatójának meghívóján, s e kettős kötetet keltették életre változatos hangeffektekkel a költő társaságában Kókai János és Monhor Viktória a Nyitott Műhelyben.

Az ismeretlen bűvölte el

Francia–magyar irodalmi programsorozat nyitónapját rendezték a Nyitott Műhelyben, ahol Guillaume Métayer vendégeskedett. A francia költő Imreh András, Kemény István és Tóth Krisztina társaságában mutatkozott be a magyar közönségnek.

Üdvözlet Éhesnek

Hőse saját alteregójából kelt életre, és neki köszönheti, hogy huszonnyolc évesen nyert meg egy legfeljebb huszonnégy éveseknek kiírt pályázatot. Toroczkay Andrással és Éhes Miklóssal ismerkedtünk meg a Nyitott Műhely estjén, egy felszabadult könyvbemutatón.

Versritmus grafikonon

Géher István László érdekes kísérleti módszert dolgozott ki: bizonyos verssorok szimmetrikus ritmikai megfeleléseiből tanulságos mintázatok rajzolhatók ki. Informatika, barokk fúga, grafikon: ez mind verstan – derült ki a Nyitott Műhelyben rendezett beszélgetésen, ahol ugyancsak elkerekedett a szemünk.

Egy a magyar irodalom?

Nyugatra kell-e vetnie szemeit a magyar költőnek, vagy befelé figyelni? Több költészetet importálnak-e a nagy nemzetek, mint a kicsik? Mi jött a világlíra-fordítások aranykora után? – Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Nyitott Műhelyben Krusovszky Dénes, Marno János és Nemes Z. Márió.

Meghalt-e végül is Szív Ernő?

A Nyitott Műhelyben György Péter Darvasi Lászlóval és Szív Ernővel beszélgetett, bár egyszemélyben. Aki valahol mégiscsak kettő – többek között ezt a szálat fejtették fel a beszélgetők, és ebben a közönség is segített.

Aki kilógott a századából

Saját bevallása szerint egyedül Tandorit nem tudta utánozni; a kortárs kritika nem tudott mit kezdeni páratlan sokszínűségével. A szellem embere, akit a fizikai romlás lenyűgöző magasságokba repített. Orbán Ottóról beszélgetett Dérczy Péter, Parti Nagy Lajos és Nyerges Gábor Ádám.

Pszeudoszövevény

Ökölvívóként kezdte, mint Hemingway, első regényével hetvenéves koráig várt. Pszeudo – A Schiele-rejtély című regénye megjelenése után családjával kellett ringbe szállnia, már ami a kibeszélési konfliktusokat illeti. Baranyai Lászlóval Kőrössi P. József beszélgetett a Nyitott Műhelyben.

Egy vadnyugati szekéren

Miután megismerte Petri gondolatait a szerelmi költészet nehézségeiről, úgy érezte, a kétezres években már egyáltalán nem érdemes ilyen témájú verseket írni. Aztán mégis visszatalált hozzájuk. A Nyitott Műhelyben Mészáros Sándor és Tarján Tamás jó hangulatú esten mutatta be Bajtai András harmadik, Kerekebb napok című kötetét.

Írók iskolája

Az érettségizők ballagásának előestéjén a Nyitott Műhelyben iskola és irodalom viszonyáról beszélgetett Szilágyi Zsófia és Szilágyi Márton, valamint Zsófi volt tanára, Szabolcsi János.

Adaptációk kortárs módon

JAK-konferencia

"Adaptációk" címmel rendezett minikonferenciát a József Attila Kör a Nyitott Műhelyben, izgalmas irodalmi, színházi és filmes témákkal, előadásokkal és beszélgetésekkel, kortárs költők, írók felolvasásával.

Zsarolók és zsugoriak

Krékgyártó István Hurok, bemutató

A Hurok voyeur-regény: azokba a szobákba enged belesni, ahol megköttetnek a korrupt üzletek, elhangoznak a zsarolások, leosztják a lapokat. Kerékgyártó István új regényéről Mészáros Sándorral beszélgetett.

Nem fogunk beleőszülni

Nagy Koppány Zsolt

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regénye „szövegirodalmon túl” és világvégén innen mutatja be a vészterhes jövőt, ahol az öregeknek leáldozik a napja. Mindezt azonban sok humorral, groteszk helyzetekkel fűszerezve – derült ki a könyvbemutatón, ahol azt is megtudtuk, miért e különös cím. A szerzővel Turi Tímea beszélgetett.

Oldalak