Kántás Balázs (Budapest, 1987. 09. 07.–) Gérecz Attila-díjas irodalomtörténész, költő, műfordító, szerkesztő, levéltáros

     

    Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Érettségi vizsgát a Széchenyi István Gimnáziumban tett, majd 2006-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 2009-ben szerzett diplomát BA-anglisztika alapszakon, majd ugyanitt irodalom- és kultúratudomány mesterszakon 2011-ben. 2011 és 2014 között az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas PhD-hallgatója volt, az összehasonlító irodalomtudományi doktori programon. Disszertációs témája Paul Celan költészete és líraesztétikája, mely témakörben már több kisebb tanulmánykötetet publikált, doktori témavezetője Bacsó Béla professzor, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének vezetője volt. A témában írott doktori értekezését 2015 júniusában védte meg cum laude minősítéssel, és szerzett irodalomtudományi doktori fokozatot.

    2007 decembere óta publikál rendszeresen, versei, versfordításai, majd kritikái, recenziói megjelentek, megjelennek többek között a Kalligram, a Prae, a Napút, a Búvópatak, a kolozsvári Helikon, a Kaláka, az Apokrif, Apokrif Online, a Kortárs, a Spanyolnátha, a Vigilia, a Kláris, az Új Forrás, az Irodalmi Jelen, az Irodalmi Jelen Online, a Magyar Napló, az Ezredvég, a Litera.hu, a Zempléni Múzsa, a Szépirodalmi Figyelő, a 2000, a Parnasszus, a Kulter.hu, a Fiatal Értékteremtő Lap, a Börzsönyi Helikon, illetve a Képírás című folyóiratokban. Első két önálló verseskötete 2008 végén jelent meg. 2008 júliusa óta tagja a József Attila Kör írószervezetnek, 2009 februárja óta a Magyar Műfordítók Egyesületének, 2009 áprilisa óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, 2009 novemberétől pedig a Fiatal Írók Szövetségének, 2010 óta a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, illetve szoros kapcsolatban áll az ELTE BTK-n működő, fiatal írókat-költőket tömörítő Apokrif folyóirattal. 2008–2009 során rövid ideig a Héttorony irodalmi magazin versszerkesztője.

    2009. végén felvételt nyert a Magyar Írószövetségbe. A versírás mellett angol, német, olasz, francia, spanyol és portugál nyelvekből fordít, költészetet és műfordítást elsősorban Géher Istvántól, Nádasdy Ádámtól és Rónai-Balázs Zoltántól tanult. Takács Zsuzsa Kossuth-díjas költő a Széchenyi Irodalmi Akadémián tartott székfoglaló előadásában méltatta Samuel Taylor Coleridge Kubla Kán c. versének Kántás általi magyar fordítását. Az ablaküvegek közötti tér c. kötetéhez Payer Imre József Attila-díjas költő írt fülszöveget, Éntelen Ének című, magyar–angol nyelvű verseskötetéhez pedig Csernák Árpád író. Orpheusz című verseskötetének fülszövegét Géher István professzor, utószavát Szepes Erika írta. Paul Celantól Lator László és Marno János után műfordítás-történeti érdekességként három kötetnyi verset fordított magyarra, többek között Celan Atemkristall-ciklusát.

    Fiatal korához képest számos szakmai elismerésben, díjban, ösztöndíjban részesült, 2011-ben többek között kritikusi tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremmel jutalmazták. Korán nemzedékének egyik markáns képviselőjévé lépett elő mind szépirodalmi szerzőként, mind pedig irodalomkritikusként. 2011 és 2012 folyamán a DOKK Független Irodalmi Kikötő online irodalmi portál egyik versszerkesztőjeként tevékenykedett, 2012 novemberétől 2015 márciusáig a Kurázsi online irodalmi és kulturális folyóirat kritikai rovatának szerkesztője volt. A 2013-as év végétől kezdve költői-műfordítói tevékenysége erősen háttérbe szorult, újabban inkább az irodalomelemzői tevékenységre fókuszál, erről tanúskodik az is, hogy 2011-ben és 2012-ben jóval több műelemző munkát publikált, mint szépirodalmi szöveget. Nemzedékének egyik igen aktív irodalomkritikusaként működik, szemlélete eklektikus, irodalmári gondolkodására többek között nagy hatással voltak: Szepes Erika, Szigeti Csaba, Bertha Zoltán és Zsávolya Zoltán irodalomtörténészek. Kismonográfiát publikált többek között Géher István, Kemény István és Bíró József paradigmatikus kortárs magyar költők életművéről, valamint számos hosszabb elemző tanulmányt a kortárs magyar líra és próza tárgykörében. 2016-ban Latitude – 10 essays on poetry címmel jelent meg angol nyelvű tanulmánykötete, 2017-ben Áthangolás című, 30 írást tartalmazó, terjedelmes válogatott tanulmánykötete. 2016 óta levéltárosként dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltárban.

    Költészetére főként a rövid, letisztult líraiság és a kissé talán mesterségesnek ható pátosz jellemző, rövidebb versei általában szándékoltan szenvedélyesek, és egyszerre többféle olvasási módot kínálnak. Munkásságára erősen hatottak Ted Hughes, Fernando Pessoa, Charles Baudelaire és Paul Celan, akiket egyébként maga is fordított és újrafordított, a magyar alkotók közül pedig József Attila, Faludy György, Pilinszky János és más, még élő szerzők. Azt persze elég nehéz megállapítani, a szerző tulajdonképp melyik lírai alkotó vagy irányzat követője, inkább úgy tűnhet, egyszerre kötődik több irodalmi tradícióhoz, de szorosabban egyikhez sem. Miként Payer Imre írja Az ablaküvegek közötti tér fülszövegében: „Kántás Balázs szenvedélyes költő. Szenvedélyének tárgya a világ. Csakhogy nem romantikus módon, nem naivan tör elő ez az érzés. (...) Az irónia térhódításának idején is hitelesen képes felmutatni a pátosz erejét, igazságát és szenvedélyes telítettségét. (...) A neoavantgárd és a posztmodern poétikák hatására közvetetten érzékelteti szenvedélyes világképét, amely sokszor kétségbeesett. Csak a szerelem ad feloldást keserű világában.” Indulása elején még talán valamennyire a hermetizmus poétikai hagyományához lehetett sorolni, újabb verseiben a neo-szenzibilitás és a képviseleti költészet bizonyos elemei látszanak vegyülni.

    A versírás mellett számos műfordítása is megjelent, angol, német, olasz, spanyol, francia és portugál nyelvekből fordít, többek között olyan szerzőket, mint Ted Hughes, Fernando Pessoa, Paul Celan, William Butler Yeats vagy Charles Baudelaire, de ismert szerzők újrafordításának kísérletei mellett a magyar olvasó számára egyelőre jórészt ismeretlen, kortárs szerzők verseit is magyarítja. Ismert versek általa készített új magyar fordításai közül gyakran idézik Coleridge Kubla Kán és Paul Verlaine Őszi sanzon c. versét. Első fordításkötetét Paul Celan válogatott verseiből Nyelvrács címen a 2009-es Europoetica Nemzetközi Költészeti Fesztiválon mutatták be, a 2009-es Könyvhétre jelentek meg kötetben Baudelaire-adaptációi és Payer Imre Kántás által angolra fordított válogatott versei, illetve Rónai-Balázs Zoltán kétnyelvű verseskötete.

     

    Díjai, elismerései

    • Az Országos Idegennyelvű Könyvtár műfordítás-pályázatának különdíja, 2008.
    • A Napkút Kiadó irodalmi pályázatának díja, 2008.
    • ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2008.
    • A Magyar Fejlesztési Bank Habilitas Alkotói Ösztöndíja, 2009
    • ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2009.
    • ELTE BTK Sport- és Kulturális Ösztöndíj, 2009.
    • ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2010.
    • ELTE BTK Sport- és Kulturális Ösztöndíj, 2010.
    • ELTE BTK Tudományos Ösztöndíj, 2011.
    • ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2011.
    • Köztársasági Ösztöndíj, 2010..
    • Erasmus Hallgatói Mobilitási Ösztöndíj, 2010-2011.
    • XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Humántudományi Tagozat, Összehasonlító Irodalomtudományi Szekció, I. helyezés, 2011.
    • Pro Scientia Aranyérem, 2011.
    • Állami PhD-ösztöndíj, ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2011–2014.
    • ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2012.
    • Wekerle Sándor Alapkezelő – Diákok a Tudományért Szakalapítvány ösztöndíja, 2012.
    • ELTE BTK Tudományszervezési és Kutatásfejlesztési Ösztöndíj, 2013.
    • A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi és Ismeretterjesztés Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2014.
    • A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2016.
    • A Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának alkotói ösztöndíja, 2018.
    • Gérecz Attila-díj, 2019.

     

    Kötetei

    Irodalomtudományi, irodalomkritikusi munkák

    • A magába zárt vers – Paul Celan költészete körül. Napkút Kiadó, 2010
    • A lélegzetkristály feltörése – olvasói kommentár Paul Celan Atemkristall c. versciklusához. Uránusz Kiadó, 2010
    • Túl a médiumokon – Paul Celan költészetének mediális aspektusai. Uránusz Kiadó, 2012
    • Hangpróba – Kötetkritikák a legifjabb magyar költőnemzedék képviselőiről. Napkút Kiadó, 2012
    • Fantomképek – Kötetkritikák a kortárs magyar irodalom paragidmatikus szerzőiről. Napkút Kiadó, 2013
    • Nyelv / Rács / Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez. Fiatal Írók Szövetsége–Ráció Kiadó, 2013
    • Fordulópont – Esszék, tanulmányok, kritikák. Napkút Kiadó, 2014
    • Árral szemben. Tíz irodalmi (eset)tanulmány. Hungarovox Kiadó, 2014
    • Vers/fordulatok. Esettanulmányok a versfordításról. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
    • Prospero sziluettje. Esszéisztikus tollvonások Géher István portréjához. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
    • „Vannak még dalok túl az emberen”. Írások Paul Celan költészetéről, líraesztétikájáról és recepciójáról. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2015
    • Fingerprints. Five essays on poetry. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
    • Hűség holtig. Esszéetűd Bíró József költészetéről. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
    • Latitude. 10 essays on poetry. Hungarovox, Bp., 2016
    • Message in the bottle. Essays around Paul Celan's poetry. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Bp., 2016
    • Áthangolás. Válogatott tanulmányok az irodalomról, művészetről, kultúráról való szabad gondolkodás jegyében. Művészetek Háza, Veszprém, 2017 (Vár ucca műhely könyvek)
    • Poetica Humanistica Contemporaria Postmoderna (?). Személyesség, közösségi beszédmód, humanizmus reprezentatív kortárs Magyar költők életművében. Művészetek Háza, Veszprém, 2019

     

    Levéltári forráskiadványok

    • Kémek, korok életek. Erika Glaser Wallach és Noel Field története, forráskiad. Majtényi Zsuzsanna, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba, ford. Csikós Júlia, Kántás Balázs, Mátis Veronika, Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára–Libri Kiadó, 2017
    • A szabadkőműves dosszié. A Magyar Királyi Belügyminisztérium szabadkőművesek megfigyeléséről szóló jelentése, 1938, forráskiad. Kántás Balázs, Szabó Piroska, Budapest, Nagy Lajos Kiadó, 2019
    • Belső várkastély. Bicskey Erzsébet, egy fiatal lány naplója 1940–1946, forráskiad. Kántás Balázs, Kunt Gergely, Szabó Piroska, Szerényi Ildikó, Nyíregyháza, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs–Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, 2019

     

    Verseskötetek

    • Az ablaküvegek közötti tér (versek, Búvópatak Kiadó, 2008. ISBN 9789638759436)
    • Öngyulladás (versek Napkút Kiadó, 2008. ISBN 9789632630564)
    • Éntelen ének (versek magyarul és angolul, Búvópatak Kiadó, 2009. ISBN 9789638759450)
    • Összefutás (Napkút Kiadó, 2010. ISBN 9789632631714)
    • Orpheusz – versszimfónia 50 tételben (Napkút Kiadó, 2011. ISBN 9789632631936)
    • Röntgenkép – 56 vers 7 stációban (Napkút Kiadó, 2012)
    • Szamizdat – Közéleti versek (NAP Alapítvány, 2013)
    • Félkomfortos magánpokol. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013
    • Magánbeszéd. Versek 2012–2015; Tipp Cult, Bp., 2016 (Parnasszus könyvek Új vizeken)
    • Sansztalan sanzonok. Versek / Chanslose Chansons. Gedichte, németre ford. Bak Rita. Hochroth Budapest, Bp., 2016

     

    Műordítás-kötetek

    • Nyelvrács – PAUL CELAN válogatott versei. Ráday Könyvesház, 2009
    • Az utazás – CHARLES BAUDELAIRE válogatott versei. Napkút Kiadó, 2009
    • A fehér cápa éneke – The Great White Shark's Song – Payer Imre válogatott versei magyarul és angolul. Napkút Kiadó, 2009
    • Tücsöksirató – Cricket Lament – Rónai-Balázs Zoltán versei magyarul és angolul. Orpheusz Kiadó, 2009
    • Szótagok. Válogatott versfordítások. Napkút Kiadó, 2009
    • Lélegzetváltások – Paul Celan kései költészetének darabjai. Napkút Kiadó, 2009
    • Kristálylélegzet – Paul Celan „Atemkristall” ciklusának magyar nyelvű adaptációja. Napkút Kiadó, 2010

     

  • Érzelmes lírai költemények, humoreszkek és operett

    Megtartotta díjátadó gáláját az Irodalmi Jelen

    Az elmúlt év kimagasló alkotóinak adományoz díjat minden évben az Irodalmi Jelen. A díjátadóval egybekötött irodalmi estet idén szeptember 15-én délután tartották Aradon, a Jelen Házban.

  • A nyelv égbolt, nem kalitka 

    Az Irodalmi Jelen szerzői, jelenlegi és egykori szerkesztői március 14-én fontos állami kitűntetéseket kaptak. Korábbi, lapunkban megjelent verseikkel, rövidprózáikkal és más anyagokkal ünnepeljük őket. Hamarosan mindeniküktől új műveket is olvashatnak az Irodalmi Jelenen! 

  • Rakovszky Zsuzsa, Muszka Sándor, Szőcs Petra, Drávucz Zsolt, Kántás Balázs

    Kívül az időn

    Részletek az Irodalmi Jelen 20. születésnapi antológiájából
    Úgy élhetsz mindig, ahogy kívántad. Szorítsd hát arcod a fekete földhöz. Sebezhetetlen, akár az árnyak, kívül az időn.
  • Könyvheti újdonságok – Kántás Balázs: A tér tenyerén

    ​​​​​​​Közelítések Böszörményi Zoltán életművéhez

    Kántás Balázs az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 14 órakor dedikál.:

  • Kántás Balázs

    A világgal való kíméletlen szembenézés derűje

    Turczi István irodalmi munkásságáról

    „Turczi minden általa alkotott irodalmi műben értéket képvisel egy értékvesztett történelmi időben; a posztmodern vagy inkább már a posztmodern utáni korban is modern, azaz tulajdonképpen értékőrző költészetére ez pedig halmozottan igaz.” – Kántás Balázs esszéje.

  • Kántás Balázs

    Megúszható kényszerleszállás?

    Részlet a megjelenés előtt álló Böszörményi Zoltán-monográfiából

    „A gondolat és a gondolkodás – mint a legspecifikusabb emberi tudatfunkció – Böszörményi költészetének sarokköve, örökké visszatérő megváltásmotívum az erodálódó emberi minőség, a közöny, az ostobaság közepette. A Kényszerleszállás…-ban valósággal piedesztálra emelődik, ez kölcsönzi az Ember legfőbb méltóságát, s Blaise Pascal örökérvényű allegóriáját is eszünkbe juttatja.”

  • Kántás Balázs

    A valószerűtlen város

    A valószerűtlen város
    egyik egyenlakótelepén,
    a panelházak közötti térben –
    meg nem erősített
    információk szerint –
    ma láttak egy angyalt
    elsuhanni.
    Százhatvanöt centi
    magas lehetett,
    húsz kettétört évével együtt
    jó, ha negyvenöt kiló.

  • A fizetés nélküli szabadságra ment költői én

    Beszélgetés Kántás Balázzsal

    „Szerintem alapvetően az a mi nemzedéki élményünk, hogy pont akkor váltunk felnőtté, amikor kezdett kiderülni, hogy a rendszerváltozás utáni világ mégsem olyan vidám, biztonságos, szép és jó, mint ahogyan gyerekkorunkban, a boldog 90-es évek tájékán, a hirtelen nyakunkba szakadt demokrácia idején megszokhattuk.” – A hónap alkotójával, Kántás Balázzsal Laik Eszter beszélgetett sok más mellett a kritika jelenéről, valamint a költői „pályaelhagyásról”, ami azért mégsem teljesen igaz…

  • Kántás Balázs

    A sóvárgás rettentő anatómiája

    „Ha azonban Böszörményi Zoltán életútjának ismeretében tekintünk a Sóvárgásra, világossá válik, hogy jóval többről van szó, mint egy súlyos társadalmi probléma művészi feldolgozásáról.” – Kántás Balázs esszéje Böszörményi Zoltán Sóvárgás című kisregényéről.

  • Kántás Balázs

    Mégis-morál az elmúlással szemben

    „Böszörményi Zoltán újra és újra visszatérő témája a vers (implicite a költészet) mibenléte, amely épp az örök emberi intellektus hordozója és záloga: nem több, nem kevesebb, mint a gondolat megnyilvánulása.” – Tanulmány a Soha véget nem érő szeretkezés című verseskötetről.

  • Dezső Kata: Akiket hazavártak
    Kántás Balázs

    Kis kortárs magyar reality-líra

    „A személyes trauma repetitív módon újra és újra felbukkanó motívuma mellett e költészet nemzedéki életélményt is megfogalmaz, mégpedig a 2010-es évek kaotikus társadalmi-politikai-gazdasági körülményei között felnövő, igen sok esetben bizonytalan élethelyzetben létező magyar fiatalság öndefiníciójának kísérletét, én- és boldoguláskeresését, a sehová sem tartozás és a jövő teljes bizonytalanságának tapasztalatát.” – Dezső Kata Akiket hazavártak kötetét Kántás Balázs mutatja be.

  • Kántás Balázs

    Ó, hová levél, képviseletiség, személyesség és jelentés?

    Szubjektív esszé a vitaindítás szándékával a képviseleti költészetről – vagy éppen annak hiányáról a kortárs magyar irodalomban

    Jelen esszében olyan reprezentatív kortárs magyar költők verseit fogom vizsgálni, mint Kemény István, Géher István, Bíró József, Nádasdy Ádám, Jónás Tamás, Rónai-Balázs Zoltán, Böszörményi Zoltán vagy Payer Imre. Lírai beszédmódjuk látszólag teljesen eltérő, mégis mindegyikük költészetében – elsősorban inkább tematikai-motivikus szinten, semmint az elsődleges lírai beszédmód szintjén – felfedezhetők hasonló törekvések és üzenetek, már amennyiben a kortárs magyar költészet kapcsán szabad az értelmezőnek az „üzenet”/„jelentés” terminusokat használnia.

  • Irodalmi Jelen

    Paradigmaváltás a paradigmaváltás után?

    „A professzionális irodalomkritikának igenis dolga lenne, hogy a szélesebb olvasóközönséggel megismertesse és megszerettesse a kortárs irodalmat, valamint a kutató, elsősorban szakmai közönségnek szóló irodalomtudós és a szélesebb olvasóközönséget célzó, irodalomnépszerűsítő tevékenységet végző kritikus praxisának egyáltalán nem kellene élesen különválnia.” A kortárs irodalomértelmezés perspektíváiból szemlélődik, és vonja meg tanulságait Kántás Balázs.

  • Irodalmi Jelen

    Az ellopott rendszerváltás

    „Kerékgyártó regénye súlyos írói látlelet. Látlelet egy ellopott rendszerváltásról, egy magát újra és újra meglopni hagyó, a politikától pedig lassan elidegenedő társadalomról, és annak e társadalom gyengeségeit a végletekig kihasználó politikai elitjéről.” – A rendszerváltóról Kántás Balázs írt.

  • Irodalmi Jelen

    Privát feljegyzésekből kordokumentum

    „Megjegyzendő, hogy bár Király a napló tanúsága szerint többször készült beolvasni Aczél Györgynek, ezt végül soha nem tette meg, hiszen nem akart kegyvesztetté válni. Egyszerre volt érdekember, aki a maga érdekeit igen jól szem előtt tartotta és érvényesítette, ugyanakkor őszinte küldetéstudattal rendelkező értelmiségi, akinek célja az időről időre újra és újra kiéleződő népi-urbánus ellentét felszámolása, a magyar literátus értelmiség szocialista szellemben való összekovácsolása volt, ami persze egészen a rendszerváltozásig nem járt, nem járhatott sikerrel.” – Király István Naplóját Kántás Balázs vette a szárnyai alá.

  • Irodalmi Jelen

    „Én egy reinkarnálódó személy vagyok”

    A 75 éves Lászlóffy Csabát köszöntötték, új kötetét méltatták a Napkút Kiadó szervezésében a BM Duna Palotában tisztelői, barátai.

  • Irodalmi Jelen

    A lepusztult világ őrangyalai

    Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című verseskötetét mutatták be a Roham Bárban. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, végzős doktori hallgatójával Gyimesi László költő, kritikus és Rónai-Balázs Zoltán költő, szerkesztő beszélgetett.

  • Boldog Zoltán

    „Volt bennem egy publikációhajhász attitűd”

    Kántás Balázzsal legújabb, szám szerint hetedik verseskötetének megjelenése apropóján beszélgettünk a Félkomfortos magánpokol és az életmű néhány sarkalatos kérdéséről.

  • Irodalmi Jelen

    Közöttlét zárójelben

    Régi „törzshelyére” költözött vissza az Irodalmi Jelen egy estére: Kántás Balázs új verseskötetét a Zsivágó Kávézóban mutatták be. A költőről és műveiről Mányoki Endre beszélt, a versekből Rónai Balázs Zoltán olvasott fel.