• Márton László

    A római hullazsinat

    Részlet egy történelmi szatírjátékból
    A dráma megtörtént eseten alapul. A magyar honfoglalással nagyjából egy időben, a Kr. u. 9. század vége felé Formosus pápa holttestét utódja, VI. István kiásatta, koholt vádak alapján perbe fogatta, halálra ítéltette és a holttestet különös kegyetlenséggel kivégeztette.
  • Abafáy-Deák Csillag

    M. L., a gyilkos – vagy az olvasó?

    „Megdöbbentő élmény volt, mennyire új, a korábbinál komplexebb olvasatot kínált az M. L., a gyilkos ebben a vesztegzáras, láthatatlan vírusoktól fenyegetett időszakunkban. Meglepett a motívumok örökérvényűsége, hogy milyen időszerűen reflektál a kötet a most megélt bezártságra és összezártságra, a tehetetlenségre, a kiszolgáltatottságra.” – Abafáy-Deák Csillag írása Márton László kötetéről.

  • Laik Eszter

    A Tödi-hegy árnyékában

    A Két obeliszk és Márton László regényvilága
    „Márton László ahhoz hasonló eljárással formálja meg a lapokon anyagát, amikor a fotográfus több rétegben fényképezi egymásra az elé táruló látványvilágokat, némelyik réteget haloványabban, a másikat finom torzulásokkal, itt kevesebb, ott több fénnyel, s az így születő műalkotás kiad egy csakis a szemünk előtt leképződő, saját valóságot.” – Laik Eszter kritikája.
  • Ismeretlen középkori szerző

    A Nibelung-ének

    Márton László fordítása
    A felgyújtott nagyteremben zajló eseménysor a világirodalom legborzalmasabb jelenetei közé tartozik, nem utolsósorban sokrétűsége és nagyszabású volta miatt. – A műrészletet Márton László új fordításában közöljük.
  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Varga Melinda

    Árnyékul, holdfényül

    az előző pillanat
    nem örökre eltűnt idő
    hanem örök jelen
    melyben világok sorakoznak

  • Ladik Katalin

    Megismersz engem?

    Csokrot kötsz, amelyet aztán nőnek hívunk.
    Kirakatba teszel. Kitéped hajamat,
    vágyaimat, kacagásomat,
    hogy fölismerd a női seb illatát.

    A szél visszafújja kitépett hajamat.
    Belé fonod színes álmaimat, ráncaimat.
    Nőbe zársz, melyet kirakatnak hívunk,
    és már nem ismersz meg engem.
    Megfakult, vigyorgó önarckép.

     

  • Ladik Katalin

    Megnyúlt a füle az időnek

    Új, fekete égbolt keletkezett
  • Bíró József

    Barkával sem más – Ladik Katalinnak

    kifogyhatatlan kedvvel mesél
    hétfejű varrógépről

  • Varga Melinda

    Bensőbb lebegéssel, örök jelenben élni a tágasabb létet

    Beszélgetés Ladik Katalinnal

    Medréből szomorúan kihajolt,
    a fény fáradt hullámaira,
    őszülő vízre horgolta az Írást.

  • Ladik Katalin

    Fű, madár, angyal

    Langyos virággyökerek között magára húzta az ajtót, hogy fényvisszaverődésben érje a gyönyör.
  • Ladik Katalin

    Tél, örökkévaló

    Fölébe hajolnak a mulandóság sárga virágai.

  • Tele vagyunk el nem mondott történetekkel

    Bene Zoltán beszélgetése Bánki Évával

    Bánki Éva 1966-ban, Nagykanizsán született, egy Felvidékről kitelepített családban. Budapesten érettségizett, majd az ELTE magyar–portugál szakán végzett. A diploma megszerzését követően ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban és Santiago de Compostelában, a spanyolországi Galicia Autonóm Közösség székhelyén. Az első trubadúr, IX. Vilmos aquitániai herceg költészetéről írott PhD-dolgozatát 1996-ban védte meg. A Károli Gáspár Református Egyetem docense, az intézmény kreatív írás specializációjának egyik alapítója és kidolgozója. Szépíróként egy novelláskötete, két regénye és egy regénytrilógiája jelent meg eddig.

  • Bene Zoltán

    Körkörös idő

    Vajon mi a helyes állítás: minden egyes emberi élet szent − vagy a csoport megmaradása számít mindenek fölött? Még ha a faj előbbre való is az egyénnél, igaz ez vajon a faj egy-egy populációjára is? Bánki Éva regényének egyik legfontosabb kérdése pontosan ez: tömeg- vagy bolytársadalom?

  • Bánki Éva

    Velence

    Részlet a hamarosan megjelenő Velence-esszékötetből

    Az egykori birodalom fővárosának lakói, a velenceiek megpumpolták, kiszolgálták, de közben megvetették ezeket a pénzes vagy becsvágyó, művelt, tehetséges idegeneket. Mert hiszen egyetlen palota sem maradhat fent szokások, nagycsalád, gondosan kimunkált társadalmi beidegződések nélkül. Ráadásul a született velencei arisztokrácia nem azért lakott palazzókban, hogy a szegényebb velenceiektől elkülönüljön.

  • Bánki Éva

    Örökpéntek

    Épp a hét napjait gyakoroltuk anyámmal, 
    mikor a vonat lihegve megállt Szombathelyen.
    Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek,
    szombat, vasárnap... Ma péntek van,
    és közben diadalmasan bömböl a hangosbemondó:
    Szombathely állomás! Szombathely állomás!
    Dühösen felpattantam: ha péntek van, akkor
    hogy a csudába érkezhettünk meg Szombathelyre?

  • Bánki Éva

    Hetvenhét szem rizs

    Reggel pontosan öt korty kávét iszom, tizenegyszer ellenőrzöm a nyílászárókat, mindig a metró harmadik kocsijába szállok, utána pedig hétszáztizenöt lépéssel érek be a munkahelyemre. Telefonos operátor vagyok: kismilliószor megkérdezik tőlem, mit csináljanak, ha beejtették a telefonjukat a fürdővízbe, ha nem működik rendesen a wifi, ha beragadt ez vagy az a gomb. Többnyire mindig ugyanazt felelem. Én vagyok a legjobb operátor a világon, semmi sem hoz ki a sodromból.

  • Meglehetősen szelíd költő-őrült vagyok

    Varga Melinda beszélgetése Weiss Raoullal

    Miért nem olvasnak már verset a franciák, hogyan kerül egy Elzászban született francia bölcsész, műfordító és költő Erdélybe, miként kezd el magyarul verselni és műfordítani a kortárs magyar és román költészet remekeiből, és miért gondolja úgy, Keleten jobb élni, hogyan lesz a szellemi mestere Kolozsvár kultikus személyisége, Bréda Ferenc – Varga Melinda beszélgetése Weiss Raoul költő-műfordítóval annak apropóján, hogy az Irodalmi Jelenen januárban ő volt a hónap alkotója.

  • Varga Melinda

    Valódi pornó az, hogy meg fogunk halni

    Valódi pornó az, hogy meg fogunk halni.
    A lentiben sem lesz színné, ami fonák,
    Sliccekbe nyúljatok, mélyebben, esztéták!
    Orgazmus-fődíjnak föld jár – egy lapátnyi.

  • Weiss Raoul

    Szonettlevelek

    Futok hát, hercegem, én is pengeélen,
    Marjon a sors ebei közül a szebbik,
    Ha tud, s ha annyira nem talál mit egyen.