Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

Az Országos Széchényi Könyvtárban egyetlen napra kiállították a Himnusz eredeti kéziratát, Szilágyi Márton előadásából pedig megtudtuk, miért egyedi és különleges a nemzeti himnuszok között a magyar.

Az Új Forrás legújabb számát a popkultúra egy „durva” műfajának szentelték a szerkesztők: a trash szókimondó, nyers, és nagyon modern irányzat, mely az irodalomban is helyet követelt magának. Dunajcsik Mátyás, Bartók Imre, Nemes Z. Márió és Sepsi László az irodalom „való világában” merültek el a lapszámbemutatón.

Ritkán van alkalmunk vastapssal kísért, teltházas irodalmi esten részt venni – az Országos Idegennyelvű Könyvtár Nagy László-emlékműsorának végén a közönség nem akarta a pódiumról elengedni Torma Mária előadóművészt és a Sebő Együttest.

Előítéletek is nehezítik a cigány irodalom helyzetét Magyarországon, amelyről viszonylag keveset lehet hallani és olvasni. D. Magyari Imre és az Országos Idegennyelvű Könyvtár a cigány irodalom és folklór bemutatására törekszik, akár szakmán kívüli érdeklődőket is megcélozva.

Kosztolányi-képünket évtizedek óta befolyásoló elírásokat, félreolvasásokat is tisztáz a kritikai kiadássorozat levelezés-kötetének első része. A monumentális levelezés első szakaszából született könyvet a kutatócsoport néhány tagja mutatta be az Írók Boltjában, hatalmas érdeklődés mellett.

Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című verseskötetét mutatták be a Roham Bárban. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, végzős doktori hallgatójával Gyimesi László költő, kritikus és Rónai-Balázs Zoltán költő, szerkesztő beszélgetett.

Weiner Sennyey Tibor tavaly elkezdett előadássorozata 2014-ben is tovább folytatódik a Művelődési Szinten, közismertebb nevén a „Müsziben.” Ezúttal Békássy Ferencről és egy száz évvel ezelőtti, beteljesületlen szerelem részleteiről tartott előadást a költő.

Kétnyelvű versek és két művészeti forma, mely egy nyelvet beszél – elsőkötetes szerző mutatkozott be a MacskaMiau kávézóban, ahol verseskönyve fotóillusztrációiból kiállítás is nyílt. Déry Lucy és Heltai Júlia vers és fotó egységébe avattak be egy kötetlen beszélgetésen.

Az Irodalmi Jelen olvasói és szerzői kötetlen baráti beszélgetéssel kezdték az évet, melynek nyitányaként Mányoki Endre csinált kedvet a legfrissebb, januári és a decemberi lapszámhoz. De a vendégek sem csak (folyékony) kenyérrel éltek, sok szó esett egymás közt költészetről, barátságokról, lapcsinálásról. Képriport a Csontreálból.

A Gondolat Kiadó estsorozatának legutóbbi vendége, Géczi János új verseskötete megjelenése alkalmából beszélgetett Reményi József Tamással a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Egy szótár, amely 150 év múltán sem veszített érvényességéből: a Petőfi Irodalmi Múzeumban a III. Czuczor–Fogarasi emlékkonferenciát rendezték meg – a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával – a nevezetes, hatkötetes mű kapcsán. Hudy Árpád, az Irodalmi Jelen olvasószerkesztője előadását is meghallgathattuk.

Rükverccel indítottuk az új évet, legalábbis színházi szempontból – a Katona József Színházban Kerékgyártó István regényének színpadi változata prédikáló felhang nélkül vágja mellbe a nézőt.

Fanfár hangja jelezte a Petri Györgyre emlékező rendezvénysorozat kezdetét a Petőfi Sándor utcai FUGA Budapesti Építészeti Központban. A költő december 22-én lenne 70 éves.

Erdélyi gróf, író, külügyminiszter, Bartók színpadra állítója, a Helikon kulcsfigurája, díszlet- és jelmeztervező. Dúsgazdagon született és koldusszegényen halt meg. – A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján Bánffy Miklós emlékét idézték meg irodalmárok, történészek, kutatók.

Jónás Tamás az Irodalmi Jelen gondozásában megjelent Apuapuapu című kötetéről Mányoki Endrével és a közönséggel beszélgetett a Pepita Ofélia Bárban – szabadon, mert itt most bárki és bármit kérdezhetett a költőtől.

Tandori a magyar irodalom extrémsportolója – jellemzi őt Tarján Tamás. A legradikálisabb magyar költő – fogalmaz Esterházy. Vagy csak egy vándor napóra, mely nem tesz mást: mutat. Utóbbiak már Tandori saját szavai – a 75 éves költőt a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték születésnapja alkalmából.

Aukciós „elsőáldozóként” ellátogattunk a Központi Antikvárium árverésére, és megtudtuk, mi az árfolyama egy Karinthy-aláírásnak, melyik ma a legdrágább forgalomba hozott könyvműtárgy, és melyik szerzőé a legritkább első kiadás. – Licitlesés egy kívülálló szemével.

A TérTársulat Balaskó Jenő avantgárd költő életművéből a legnagyobb hatású, legaktuálisabb darabokat válogatta ki és állította színpadra: az „Anyádból nem lesz szalonna” című vesrperformanszt. Az előadást a Művelődési Szint egyik termében nézhettük meg.

Az Eminescu-díjjal frissen kitüntetett Turczi Istvánt új regénye, a Minden kezdet kapcsán kérdeztük beavatásról, érett korról, a Parnasszus helyéről és arról: milyen, amikor a fordítót fordítják.