-
Keszthelyi György
Az éjszaka bohózata
A teremtés ösztön. Ó, néma nullpont, mellőzött origó, mégiscsak szerettél valahol valakit. -
Böszörményi Zoltán
Az 1956-ban elesettek emlékére
Virít a felhők között a foltnyi vér, ívlámpák szórnak hajadra lomha fényt. -
Jenei Gyula
Szégyen
ősz lesz. vagy tél. az évszakot onnan tudom: átlátni a fák
gallyai között, és gyorsan sötétedik. amikor ezt a verset
írom, már nem emlékszem pontosan, mikor, hogyan
keveredünk oda. készülünk rá, vagy csak valahonnét
hazafelé tartva megállunk útközben, és bemegyünk? még
világos lesz, amikor keresni kezdjük. nem is kellene keresni,
hisz korábban sokszor járok majd ott gyerekkoromban
apámmal, az ő apja sírjánál. nagy nyarakon, borostyánok
között, örökzöldillatban meséli apám, itt nyugszik -
Papp Vera
A Mars kolonizációja
Zuhanás közben is
annak az ölét keresed,
aki lelőtt,
mielőtt az ejtőernyő-szárnyad
kitárhattad volna. -
Vincze Erika
Belső háborúk
az éjjel ránehezedik erőtlen mellkas beszakad elszámol magában húszig sípszó után nincs üzenet -
Papp Ákos
Avarba zuhanó ég
Látod, vágyaim fákká nőttek.
Széttárt karomon
átszivárog a fény,
és az avarba zuhanó ég. -
-
Acsai Roland
Megállóba beáll az ősznek trolija
A ködbe szőtt világ ma még miénk lehet, a szürke látomás tejútja még befed. -
Csobánka Zsuzsa Emese
Belső ösvény
Üveggolyó lenni vágyunk egy versben, hogy ne kelljen a fényben átlényegülni. -
Hodossy Gyula
Porfedte ünnep
Ordas csillagok vigyázzák a Földet, vigyázzák a lét minden rezdülését, ahogy hömpölyög a tüzes láva, s befagy a kút, ahogy kiszikkad az akarat, a vágy, s ahogy hervad a virág. -
Muszka Sándor
Most a legsűrűbb, sötétebb az éjjel
Mint akit álmában holtak ölelnek, felkel a nap és nem leli helyét. Magában járja az erdőt s az árnyak, nyelvén kiáltoz. -
Rónoki Bertalan
Mezítláb a Balatonig
lángosarcú emberek országa tompán türelmesek mint a büfék előtti sorok -
Száva Csanád
Köveket dobálunk a tengerbe
Fekszünk egymás mellett mezítláb a parton, beúszunk egész messzire, vad hullám ékelődik testünk közé, -
Oláh András
Esélytelen véletlenek
akkor még álruhák nélkül szerettünk meghalni lehetett de elmúlni nem… -
Dimény H. Árpád
Virágzástól a roskadó ágig
az ahogy az ujjaid közé vetted és elharaptad tudtam hogy lesznek ezek a napok amikor gyümölcstől gyümölcsig élünk a cseresznye húsának édes-csodás zamatáért az ajkadon -
Pócs Balázs
Homokon járni, holdfényt ölelni
Selyembe öltözni, homokon járni, reggeli ködben holdfényt ölelni, éles fűszálon lecsurogni, s mi a kettőben egy, újra összeérne odalent. -
