Versnyár az IJ lírikusaival 2.

Fűalatt

Versnyár az IJ lírikusaival 2.

Az Irodalmi Jelen nyári körkérdéssorozatával szeretnénk megmutatni olvasóinknak, milyen is egy költő nyara, ezzel is közelebb hozva olvasót és költőt. A második körben Noszlopi Botond válaszait olvashatják.

Noszlopi Botond  

Ha módodban állna időutazni, melyik klasszikus poétát hívnád meg magaddal nyaralni, hová utaznátok, és miről beszélgetnétek?

Catullust. Meglátogatnám Rómában, így tulajdonképpen csak én nyaralnék. Az, hogy bárhová mehettünk volna, de én pont oda kívánkoztam, ahol ő él(t), pimasz gesztusnak tűnhetne a szemében. De valamivel föl kellene keltenem az érdeklődését, hogy egyáltalán szóba álljon velem. Mert – ugyan nem feltétlenül érdekelné –, mindenképp kifejezném hálámat azért az egyidejűleg érzelmes és cinikus világszemléletéért, melyet nagyon közelinek érzek magamhoz. Hiszen ő is formált, neki is köszönhetem mai énem egy szeletét. Ha a fent leírt módon bevágódnék, még az is lehet, hogy megkedvelne.

Ha könyvtárszobádból egyetlen könyvet vihetnél magaddal egy földönkívüli nyaralásra, melyik lenne az?

Lehet, hogy az Örkény-egyperceseket, mert mostanában sehová sem megyek nélkülük.

Ha kellene írnod egy SMS-verset a nyárról, melyik négy szóra építkeznél?

Tűz, nap, dél, jég.

Milyen színű a te nyarad, van-e illata, hasonlítható-e valamihez, milyen metafora találna leginkább hozzá?

Talán zöldes-barnás kék-fehér. A tengeren hánykódó halászcsónak, vagy a felhőkbe süllyedő repülő lehetne a fókusz.

 

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése