Kiállítótorony

A évezred legelső felében figyeljen csak a belső

hangra, hogy meghallja majd azt, ami előmozdítja

a csillagai járását; nagy zajban képtelenség, ezért

vonuljon ki a természetbe; a tömbháztető illatozó

muskátlijai, bólogató árvácskái társaságában istenigazából

magába merülhet; legyen következetes, és egyszerre csak

egy dologgal foglalkozzon; ne feledje, az, hogy

egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni, csak

gügye mondás; ön nyugodtan próbálkozzon az egy 

fenék, több ló, vagy a több fenék, egy ló változatokkal.

 

Az évszázad eleje alkalmas lesz arra, hogy beszélgessen,

okuljon; menjen át a szomszédokhoz, rokonokhoz,

és kérdezze meg, mi a véleményük az online-szex

különféle, gyökeresen új megoldásairól; ők majd a repce

fagyos földben termesztésének kiterjedt irodalmáról

faggatják figyelmesen, meg a kozmikus tudatról is

érdeklődnek, mint olyanról... Élvezze, és élje az életet!

Úgyis rövid, és úgyis olyan, mint a székely sorsa: porlik,

mint a szikla. És úgyis le kell vonnia majd a tanulságokat.

Nem lesz könnyű dolga. De nyissa ki a fülét, tárja ki a

 

szívét, és hallja meg a szavak mögötti üzenetet! Mindez

lelombozó hatással lesz önre is, a munkateljesítményére

is. De ne keseredjen el, mert, mint amúgy mindig, most is

„vizsgázik”. Lehet, hogy nincs kimondva, de Valaki, onnan

fentről, figyeli, ezért is lesz kiemelt jelentősége, hogy hibát

hibára igen/vagy ne halmozzon! Legyen a közös munka híve,

és hívja fel a Valaki figyelmét arra, nemcsak ön, de

mások is mennyi mindent elcsesznek, ha ilyen állapotban

vannak, mint ön! (Ön különben mindig ilyen állapotban van,

volt és lesz!) Higgye el, ez se lesz önnek jó pont! Az évszázad

 

második-harmadik évtizedében kicsit érzelgősebb hangulatba

kerülhet. Férfi/nő létére bőgje el magát nyugodtan – de csak

finoman, érzéssel –, mint egy állat. Nem baj, ha ki tudja mutatni

az érzelmeit. Dühöngjön, törjön és zúzzon bátran, úgyis a sajátját

töri-zúzza, de ha nem azt, tudnia kell, önnek kell majd úgyis

mindent kifizetnie. Aztán pihenjen! Muszáj lazítania, ha nem

akar teljesen lerobbanni… És lassan eljön az ideje, olyan

emberekkel vegye körül magát, akikkel nem egy nyelvet beszélnek.

(Gondoljon csak bátran a Bibliára meg a bábeli nyelvzavarra!)

Hantázzon meg magyarázkodjon nyugodtan; meglássa, a kutyát

 

sem fogja érdekelni. És – egészen kivételesen, mint amúgy soha

addig – konstruktív és kreatív lesz. Majd, amikor a váratlan sikertől

eltelik energiával, menjen le a konditerembe, a pincébe, fogjon egy

zsák krumplit, azt nyomogassa! Ezt és minden, évtizedek alatt

felgyülemlett feszültségét csak egy ilyen aktív, sportos programmal

vezetheti le a leggyorsabban… Esetleg anyagi gondok okozhatnak

még fejfájást, de ne pánikoljon! Kérjen kölcsön nyugodtan, aztán

a visszaadást nem kell túlságosan elsietnie. Törje meg az illetőt; végül

térden fog könyörögni a pénzéért. Valamikor majd szükség lesz a

pártatlan véleményére is, hogy két vitázót kibékíthessen. Ez nagy

 

lehetőség! Határozottan álljon a nagyobb rangú mellé, de később

aztán súgja meg a másiknak, hogy igazából vele értett egyet ebben

a vitában, csak tudod... Aztán, amikor eljön az ideje, engedjen utat 

a szerelemnek, vagyis engedje szabadjára érzelmeit! Meglátja, olyan

hévvel fog „támadni”, ami ellen nincs is értelme védekezni. Ha

otthon, házilag teszi, ingyen van, és kivételes falatok várják majd

az asztalon. Falatozzon örömmel, egyszer egy szökőévben megérdemli…

Különben is az élete tele lesz meglepetésekkel, és olyan helyről is jöhet

egy istentelen beakasztás, ahonnan nem is számít rá. De az első öt-hat

évtizedben jó passzban lesz. Ezt kihasználhatja úgy, hogy nekiveselkedik

 

egy nemszeretem feladatnak. Különben mindenik ilyen, de egynek ezek

közül. És mindegy, hogy mit, de megint és megint sportoljon! Legrosszabb

esetben menjen ki kapálni falura! Nem ért hozzá, de ön lesz majd, aki

behozza mindig a föld végéről a borvizeskorsót. Vagy menjen el szaladni

a focipályára, meglátja, hány tohonya, kocsonyásra elhízott alak

vonszolja magát körbe a salakon. Még öröme és elégtétele is származhat

majd a látványból. És minden korban óvakodjon a szaunában szabadulni

meg a bélgázoktól, de ha mégis elszaladt volna egy árva, és a társai szemmel

láthatóan idegesek lesznek, nézzen körül szemrehányóan. És hallgassa mindig

a belső hangot, hogy meghallja azt, ami előmozdítja a csillagai járását…

 

Üzemzavar

Hódolat Weöres Sándornak

 

Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, hívjon vissza később, vagy vegyen valami kaját vacsorára, nekünk ma gyűlésünk lesz, a természet lágy öle biztosítva, a te bársonyos hangodat élőben hallani pedig későn érek  a Pénzügyi Hivatalhoz, délelőtt 9–16 óra között, az InterCity Kft. múlt évi mérlegének tisztázása végett, hogy ezt a sógorral megbeszéljük, de kíváncsi vagyok, hogy mit szól majd János bá’ a disznónál az altatáshoz, te pedig szólíts engem öreganyádnak, és hozzál két poharat, s amíg leülünk, addig pakolsz, csomagolsz, s holnap jöttök apádékkal a furgonnal, s cuccolsz haza, mi pedig vinnénk kaját, piát, sert, bort, pálinkát, a jó kedv, jó hangulat biztosítva. Ezután Rozi nagynéninek lesz a temetése, Gyula nagybácsiékkal együtt, csak őt egy másik autóval viszik, utána pedig mindannyian megyünk szavazni, nem tudjátok a telefonszámukat, mert nekem kicsit remeg még a hangom meg a lábam a névnapolástól, de így is megértitek, hogy a bankkártyáját intézményünkben felejtette, a 2-es ablaknál veheti fel, „Há dobjá má’ egy drótot, tesvír!”, mert holnap levágjuk az egyik disznót, ha segíteni nem is tudtok, legalább vacsorára gyertek ki, én egész délelőtt szabad vagyok, még a pap is kiprédikálta, hogy mindenkinek el kell menni, bácsikátokat nem tudtam rávenni, de én se mentem, rajtam ne múljon semmisem, ti se bánjátok, Balázsék sem jöttek, csak kicsi odakozmálás volt, amelyikről meséltem, hiszen tudjátok, rendeljek-e majd jegyeket a következőre is, mert én egészen ki vagyok tőle, a végét már nem tudtam nézni az idegességtől, pont ugyanaz a mese, mint a múltkor, de jól kellett nekik, megérdemelték, mert az autó csütörtökre kész lesz, az ajtókat sikerült Piteştiről beszerezni, sárvédőt és küszöböt is cseréltünk, hátra van még Norbika, 3 és fél kilós és négy méter mély, közelébe sem szabadna menni, de nem lehet mondani nekik, hálaisten egészségesek mindketten. Végezetül pedig a hercegkisasszony találkozott a koronatanúval, aki mondta, hogy már tegnap értesítették, hogy a tarifacsomagja mától megváltozik, havi percdíja egyenesen arányos lesz a farka méretével, szegény öreg pedig, aki volt már magyar, volt román, volt paraszt, volt kulák, volt elvtárs, majd úr lett, most pedig uniós polgár, teljesen megvadult, elkezdett fújtatni meg bömbölni, anélkül, hogy gratuláltunk volna az asszonyának is, hogy még két napot itthon kell maradnia, majd beviszi az igazolást később, hogy ki tudjon segíteni egy nem túl jelentős kölcsönnel,  erre több se kellett a vadásznak, megint ágynak esett, egy csomó gyógyszerrel, injekció, kávé, pia, fűszerek,  a te kis mézes mackód, de hálaistennek szerencsésen hazaértünk, két töltött káposzta, egy deci vodka, azt mondta akkor, cukorkát fogok szopogatni, és csak hideg kútvizet iszom, hiszen embert nem öltem, nem loptam, nem raboltam, nem hányódtam az utak szélén, nem látott senki feküdni órákon át egy mozdulatlan testben, anélkül, hogy el tudnál aludni, beadta a felmondását, s most a percek úgy telnek, mintha ökörszekéren száguldoznánk az autósztrádán, román gyártmány, hitvány gyártmány, nem engedelmeskedik a kéz, a láb, a szájad olyan, mint a büdösborz vackának bejárata, mondta a királylány diszkréten a királyfinak, majd igent mondott, aztán a remegő ujjak, a véreres szemek, és felkérték az új párt, a fejbe ütvefúró vackolta be magát, szakadt a dobhártya, akkora tánc volt és hejehuja, a szemek égtek, a torok kapart, miközben ugrabugrálva ropták, s a nyelv is, mint a smirgli, a gyomor, mint egy centrifuga, a lélek, mint egy turkálós alsónemű, rémálmok forogtak, félelem, lelkiismeret-furdalás pörgött, boldog szülinapot kívánunk a kis keresztlányunknak, hiszen a biznisz, az biznisz, s a haverság, az haverság, kérjük, hagyjon üzenetet.