Romlandóságban – Lőrincz P. Gabriella versei

Líra, Költészet
 
Romlandóságban 
Lőrincz P. Gabriella versei
 Lőrincz P. Gabriella
Fogadom
 
Hús vagy te is
Könnyű éghető
Nyomorúságodon osztozol velem
Mint az ágyon
Elférnél ha megpróbálnál
Mellém feküdni
 
A combomat markolod
Míg én végigsimítom a hátad
Csak nyomtalanul szerethetsz
Halkan
 
Hús vagyok
Romlandóságomon osztozok veled
Akár a sírhelyen
 
 
Negyvenkettő
 
          Szent László év alkalmából
 
Mint patakhoz a szarvas
Ha szomjas
Uram úgy vágyom hozzád
Vegyél magadhoz itass meg
 
Az ellenség nem hiszi a létezésedet
Az én könnyeim is sósak
Mutasd meg akaratodat
Jaj ne vádoljalak
 
Nem csüggedhetek
Nem háboroghatok
Téged várlak megtartó Isten
Jaj ne vádoljalak
 
Ha minden vihar felém tornyosul
És egész világ fordul ellenem
Szüntelen dicsőítelek
Jaj ne vádoljalak
 
Énekelek
Te kőszikla vagy Uram
Ha gyászolok ha összetörnek ha gyaláznak
Én szüntelen Téged várlak
Jaj ne vádoljalak
Nem csüggedek nem háborgok
Csak vágyok Hozzád 
Szabadító Isten
Jaj ne vádolj
 
Csak
 
Mikor meghalok
Gyermekem fekete kendőt
Köt fejemre
Mikor meghalok
Anyám mennyasszony fehérbe öltöztet
Mikor meghalok
A temető sűrűsödik meg velem
Nem számít hogy mikor
Csak az Isten
Csak a kegyelem
 
 
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése