Bob Dylantől Rakovszky Zsuzsáig – a Helikon 21-es száma
Bob Dylantől Rakovszky Zsuzsáig – a Helikon 21-es száma
A Helikon 2016 – 21-es számából elsőként érdemes kiemelnünk a lap interjúrovatát.
Tamás Dénesről kiderül, nemcsak kiváló kritikus, író, költő, hanem az interjú műfajában is kivágja a rezet, közreműködésével sok releváns információt megtudhatunk Rakovszky Zsuzsa prozódiájáról, a Fortepan c. verseskötetéről, pályaindulásáról, s hogy a költészethez miért vonzódik az alkotó inkább fiatalabb korában, a próza pedig miért idősebb korban működőképesebb. „Valaminek el kell mozdulnia az emberben ahhoz, hogy tudjon új verset írni, különben régi verseit írja meg újra és újra. Ezek a változások pedig viszonylag ritkák és lassúak” – fogalmaz Rakovszky.
Izgalmas szegmense a lapnak Klaus Merz költészete. Az 1945-ben született svájci költő aforizmatikus, minimalista, plasztikus képeit Benő Eszter remek fordításában olvashatjuk.
„Ólom fekszik a tóban / És a moszat hajfürtjei” – olvasható a Kikötőváros c. versben.
László Noémi Bob Dylan Hé, Csörgődobos c. versét Homérosz Iliászának XVIII. énekével állítja párhuzamba, s nem tudjuk eldönteni, a zene irodalom-e, vagy az új és korszerű irodalom netán zene lenne. A díjakról, egyáltalában a minőségi irodalomról lényeges dolgokat fogalmaz meg az esszéisztikus írás.
A fiataloknak teret adó Pavilon 420 rovat ebben a számban is csupa meglepetést tartogat, a Helikon legizgalmasabb rovata, dicséret illeti a rovat szerkesztőjét, Horváth Benjit a sok remek anyagért.
Láng Orsolya prózaversszerű lírai nyelve frissítően hat. A Megállapodás c. versét olvasván libabőrös lesz a hátunk, sajnáljuk, hogy csak ennyi vers van a fiatal költőtől, de talán legközelebb lesz egy egész oldalas összeállítás tőle.
Horvát Benjit prózaírói oldaláról ismerhetjük meg, Nagy kutya c. regényrészletének hangulata tulajdonképpen kiegészíti azt, amit a költő versvilága a tömörség okán nem tud érzékeltetni.
Varga Melinda Variációk az időre prózaversei a szenzualitás és az idő metaforájának keresztmetszetei.
Tanulmány terén Miklós Krisztina írását emelnénk ki, amely Dragomán György Máglya c. regénye mentén a kollektív és egyéni emlékezet ambivalenciáját vizsgálja.
A Theátrum rovatban Győrfi Kata a Temesvári Állami Német Színház által október 7–14. között megrendezett Eurothalia fesztivál három fontos előadásáról (Peter Verhelst Afrika, Rimini Protokoll Kazaszthán – talajminta, She She Pop csoport Fiókok) ír.
Értő elemzést olvashatunk Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese c. novelláskötetéről Asztalos Veronka-Örsike tollából.
