Boldog hanukát!

HAG SAMEAN HANUKA!

„Akárhol csapja fel az ember, úgy érzi, éppen ott tart” – új Hamvas-kiadások kötetben és hangoskönyvben

Helyszíni
Két új megjelenéssel is gazdagodott a Hamvas Béla-kiadások sora: az Álarc és koszorú kötet formában, A bor filozófiája első teljes szövegváltozata pedig hangoskönyvként jelent meg – immár nemcsak a Hamvas-olvasók, de a műveit színészi tolmácsolásban hallgatók nagy örömére. Az Alexandra Pódiumon a szerkesztők mutatták be a kiadványokat.
 
 
Az új Hamvas-megjelenések újra és újra jelentős eseménynek számítanak a magyar irodalomban, hiszen a sok évtizedes elhallgatás megtette hatását. Egy ilyen fontos jóvátétel az Álarc és koszorú című kötet megjelenése, amely az azonos című esszén kívül számos jelentős tanulmányt tartalmaz a szerzőtől, így többek között az Új középkort, a Természettudományos mitológiát, a Bizáncot, vagy Az asztrológia újjászületését. A könyv a Medio Kiadó gondozásában jelent meg, és az Alexandra Pódiumon rendezett beszélgetésen Palkovics Tibor főszerkesztő beszélt Hamvas-kiadásaik hátteréről.
 
A jelen kötet egy négyrészes sorozat nyitó darabja, melyben a filozófus külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, előadásait és hozzászólásait adják közre. Nagy Katalin műsorvezető kérdésére, hogy miért volt oly hosszú időn át tiltott szerző Hamvas, Palkovics Tibor a ’45 utáni politikai helyzet mellett Hamvasnak a Lukács György-iskolával való szembenállásával felelt. De nemcsak őt érték sorozatos támadások, Kállai Ernő művészettörténészt, vagy akár Hamvas feleségét, Kemény Katalint ugyanúgy. Épp ezért nem is könnyű ma Hamvas szövegeit fellelni, magyarázta Palkovics Tibor: sok közülük eltűnt, sok pedig lappang, ismeretlen tulajdonosoknál. Az író egyébként könnyelműen is bánt szövegeivel – tette hozzá a szerkesztő –, hiszen kérésre szívesen odaadta bármely barátjának, hogy elolvashassák, aztán ezek a kéziratok elkallódtak.
 
 
De hogy egy kis ízelítőt is kapjunk a kötet tartalmából, Vecsei H. Miklós, a Vígszínház művésze felolvasott néhány részletet a címadó Álarc és koszorúból. A színművész az esszének azokat a bekezdéseit szólaltatta meg, amelyben Hamvas az élet apológiáját fogalmazta meg, s talán a leglelkesítőbb sorai ezek. „Csak az szeretheti az életet mélyről és igazán, aki tudja, hogy meghal, mint ahogy a csók annál forróbb és édesebb, minél több benne a pillanat. (…) Milyen irtózatos életvágy ragyog oly erőből, mint a fény! Ó »heroikus napsugár«, életed egy villanás – halálod születésed pillanata: ezért tied a világon a legszebb tündöklés!”
 
De vajon miért lett éppen Álarc és koszorú a címe a szövegnek? – kérdezte Nagy Katalin. E körülbelül százoldalnyi írás e két szimbólumot fejti ki – magyarázta Palkovics Tibor –, a régi, elkopott, lárvaszerű élet átmenetét egy új stádiumba. Ezt jelképezi a koszorú, az egyetemes összenövés szimbóluma. Hamvas az egész tanulmányt a prométheuszi és a dionüszoszi világ kettősségére építi, ezeknek is szimbólumai a címben jelölt fogalmak.
 
Palkovics Tibor
 
Hogy mi a szerkesztő feladata egy ilyen kiadásnál, arra vonatkozóan is kaptunk egy kis útmutatót. A Hamvas esszéit közreadó kötetek gerincét azok az írások képezik, mondta Palkovics Tibor, amelyek egyfelől az 1930-as évektől kezdődően különböző társadalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban, periodikákban és évkönyvekben jelentek meg, másfelől tartalmazzák azokat is, amelyeket az 1948-as elhallgattatását követő időkből kéz- vagy gépiratos formában a hagyaték őrzött meg. Jellemzően ez utóbbiaknak mindig több változata kerül elő, hiszen a legépelt másolatok készítése során óhatatlanul adódtak hibák. Az Álarc és koszorú is ezek közé tartozik, tehát össze kellett hasonlítani a szövegváltozatokat. Ezek közül egybe jelentősen „belenyúltak” az életmű korábbi gondozói, az egyharmadát átírták, megkurtították, ráadásul indokolatlanul – magyarázta Palkovics Tibor. A hagyatékot egyébként nagyjából egy éve egy hagyatékkezelő közösség gondozza, előtte Hamvas özvegyénél voltak a jogok.
 
Az élet dicsérete után a szerelem laudációjából is hallhattunk néhány részletet Vecsei H. Miklós tolmácsolásában. „A szerelem nektárszerű. Ez benne az isteni, de ugyanez benne a halálos.” „A szerelem éppoly kevéssé szelídíthető, mint egy vulkán vagy egy üstökös. Senki nem főzheti meg rajta kicsiny boldogságát.” A fiatal színművész személyes történetébe is beavatott, hogyan találkozott Hamvas művészetével, és hogyan lett lelkes közvetítője a filozófus gondolatainak a fiatalok felé. Először Weöres Sándor A teljesség felé című kötetének ajánlásában figyelt fel az író nevére, majd debreceni színészként kapta meg ajándékba a Titkos jegyzőkönyvet. Épp Rómeó szerepére készülvén ütötte fel először a könyvet, rögtön ennél a szakasznál: „Amíg Rómeó a csinos Rózába szerelmes, egy kicsit érzékeny, de pontosan úgy viselkedik és úgy beszél, mint a többi…” Hamvas Rómeó- és Hamlet-elemzése életre szóló hatással volt rá, és ebből építette fel aztán a szerepét is. Hamvast „akárhol csapja fel az ember, úgy érzi, éppen ott tart” – fogalmazta meg Vecsei H. Miklós az örök olvasói tapasztalatot.
 
Katona Zsuzsa és Vecsei H. Miklós
 
Az esszékötet mellé – igazi csemegeként – immár A bor filozófiája első, eredeti és teljes szövegváltozata is meghallgatható hangoskönyv formában, Rudolf Péter előadásában. ​ Hamvas e művét a megszentelt érzékek imakönyvének nevezi, a világos kedély és felszabadult életszeretet könyvének, amelyben a bor által a valóság megtapasztalásának szabadsága, öröme és távlata visszhangzik. Egy kisesszéjében már 1943-ban foglalkozott a témával, tágabb értelemben azonban csak 1945-ben írta meg az életörömhöz szóló „ódáját”, amelynek új hanganyagát Katona Zsuzsa mutatta be. A szerkesztő-rendező tavaly készített egy filmet Hamvas Béláról, amely a Valóságban felébredni című impozáns kötet DVD-mellékleteként jelent meg. Ez a hangoskönyv most újszerű feldolgozást kínál: hangeffektekkel, zenei bejátszásokkal, mint egy rádiójáték hangzik el a szöveg. Ezzel igazán élvezetessé tették a befogadását – mondta Katona Zsuzsa –, mert a hiedelmekkel ellentétben A bor filozófiája sem könnnyű mű. Nagyon sűrű szöveg, számos mondatánál napokig el lehet meditálni. A szerkesztő-rendező elárulta: a következőként tervezett hangoskiadás a Karnevál lesz – természetesen nem a teljes szöveg, hanem egy színe-javát kínáló válogatás készül belőle. Egy bejátszás segítségével A bor filozófiájában is elmélyedhettünk, mégpedig a pinceszeri mulatságot bemutató jelenetben.
 
Búcsúzóul Palkovics Tibor arról beszélt, amit sokan megkérdeznek tőlük: miért a harmincas évektől kezdődően válogatták össze az esszétermést. Hamvas ifjúkori időszakában, 1926 és ’30 között csak néhány recenziót publikált, e pár év lényegében vízválasztó a nagy esszékorszaka előtt. A felkészülés ideje ez olyan jelentős művekre, mint az Ördöngösök, a Nehéz nem szatírát írni, a Beszélgetés az Akropoliszon. A harmincas évektől jelenik meg az a kiforrott hamvasi hang, amelyet ismerünk. Esszéi üzenetének egyik főcsapása, mutatott rá a szerkesztő, a „korrupció lebontása” – de a korrupciót Hamvas nem a köznapi értelemben használja, hanem annak a metaforájaként, hogy odaadjuk a lényegtelenért a lényegeset, a kevesebbért a többet. E gyarlóság felmutatása nála az ember egész perspektíváját öleli át.
 
                                                                                            
Szöveg és fotók a helyszínről: Laik Eszter
 
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése