Muzikalitás a kortárs irodalomban

Helyszíni

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizenötödik írótábora – amely a Szövegritmusok címet viselte – szellemi időutazásként is értelmezhető, a háromnapos tábor programjai a zene és irodalom kapcsolatára építkezve visszavittek minket abba a korba, amikor a zene és líra egy tőről fakadt – Johaniszky Imelda riportja az árkosi E-MIL írótáborról.

E-MIL tábor 

                       

Muzikalitás a kortárs irodalomban

 

Irodalmi időutazásra invitálom a kedves olvasót. Képzeljen el magának egy vonatot, amely a különböző történelmi korok és irodalmi irányzatok állomásait érinti, ahol közismert művészekkel, költőkkel, írókkal találkozhat, felöltheti magára a kor divatos ruháit, szalonokban társaloghat, lovagi tornákon vehet részt, beülhet egy órákig tartó Shakespeare-előadásra, vagy végignézhet egy Brahms-hangversenyt, a hölgyek lehetnek Céliák vagy Júliák, akiket megénekel Balassi Bálint, az urak meg trubadúrdalokkal vehetik le a lábukról kedvesüket. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizenötödik írótábora – amely a Szövegritmusok címet viselte – szellemi időutazásként is értelmezhető, a háromnapos tábor programjai a zene és irodalom kapcsolatára építkezve visszavittek minket abba a korba, amikor a zene és líra egy tőről fakadt.

E-MIL tábor

Örvendetes egyébként, hogy az E-MIL írótábor az elmúlt években nyitott a társművészetek, illetve más kultúrák irodalma felé, és nem feltétlen csak erdélyi magyar kortárs literátorok találkozóhelye kíván lenni. Tavaly a mai magyar és román irodalom átjárásai köré építkeztek a beszélgetések és felolvasások:

http://www.irodalmijelen.hu/2015-szep-8-1759/arkosi-e-mil-irotabor-mufor...

Árkos

 

Kárpátaljai kortárs líra, ahol kínok és örömök teremnek

A nyitóestén rendszerint a „kemény mag” van jelen, amely csütörtök este megérkezik, és vasárnapra kissé elfárad, az erdélyi költők és írók ugyanis nem arról híresek, hogy este kilenckor nyugovóra térnek, nincs az a népdal és nótakincs, amit ilyen alkalmakkor ki lehetne meríteni. Az árkosi tábor azért is kiváló, mert a régi barátságok és kibeszélnivalók előbbre valók, mint az irodalompolitika, így nem érzi az ember magát úgy, mintha egy élő Facebook-üzenőfalra csöppent volna – mitagadás, sokkal izgalmasabb Homéroszról, Hamvasról, kötettervekről, családról, gyerekekről, szerelmekről társalogni, mint az irodalom- és kultúrpolitika aktuális történéseit megvitatni.

Marcsák Gergely

A kiadós vacsora után megkezdődik a tábor első programpontja, Marcsák Gergely egyéni előadóestje, amely átfogó képet ad a kárpátaljai kortárs költészet fő irányvonalairól, arról a vidékről, ahol kínok és örömök teremnek, s ahol egyre kevesebb magyar választja az otthonmaradással járó viszontagságokat. Az előadott versekben a haza, a szerelem, a határontúliság a fő motívum. Nem csöpögős, nem giccses, nem pátoszos, ami nagy szó, hiszen a hazáról és az identitástudatról manapság úgy verselni, hogy ne legyünk túlságosan érzelgősek és ne lőjünk ki az űrbe közhelyes szóvirágokat, nagyon nehéz.

A vers a zenével úgy forr össze, mint egykoron, és bebizonyosodik, hogy a kortárs vers, még akkor is, ha szabad áramlású költemény, nagyon muzikális.

Gergely koncertjét szolid poharazgatás követi, ami Árkoson azt jelenti, hogy éjfél után feloszlik a társaság, részben azért, mert bezárt a kocsma, és nincs honnan utánpótlást venni.

Árkos

 

A jó librettóban sok a jelző és körülírás

Venczel Péter délelőtti előadásában a librettóírásba avatja be a költőket, írókat, ami azért is hasznos, mert ilyen irányban is kipróbálhatjuk magunkat; Bálint Tamás, a tábor egyik résztvevője kedvet is kap hozzá.

„A zene egy vízsugár, ami fenntart egy golyót” – fogalmaz a meghívott. A muzsikának a szöveggel szimbiózisban kell élnie, éppen ezért a zeneszerző legnagyobb kincse a jó librettóíró, hiszen manapság nehezen találunk Wagnerhez hasonló komponistákat.

A jó librettóban az írónak sok jelzős szószerkezetet kell használnia, minél jobban körülír egy szereplőt vagy helyszínt, annál több és érzékletesebb támpontot nyújt a zeneszerzőnek, illetve rendezőnek. Jó példa erre Popper Péter Kék balettje, amelynek a meghívott szerezte a zenéjét.

Venczel Péter

Venczel az operák, operettek, musicalek szerkezete, librettói kapcsán hangsúlyozta, hogy néha tudni kell élni a kihagyás művészetével. Nem ülhet le az előadás. Manapság már Mozart operáit is lerövidítik, az idő fogalma a művészetben átértékelődött, igazodik világunk felgyorsult ritmusához.

Hogy a szöveg és a zene miként talál egymásra, s hogy egyik a másik nélkül csak féllábú lény, arra jó példa volt  Orbán János Dénes Búbocskájából készülő zenés produkció, amely ezúttal nem bábdarab, hanem felnőttelőadás formájában lesz látható a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Az ördögregény zenéjére a költő néhány verset már megírt, ebből hallgathattuk meg Bugyborélia dalát, de a meghívott megosztott velünk olyat is, amelyhez egyelőre csak a zene van meg, a vers hiányzik.

 

Szépirodalom-e a rockdalszöveg?

A tábor délutáni programpontja egy teljesen más műfajba, a rockzene világába kalauzolta az irodalmárokat, akikről kiderült, szinte kivétel nélkül jó viszonyt ápolnak ezzel a műfajjal.Árkos

Sánta Miriám filológusi gondossággal kidolgozott előadása elsősorban magyarrock-klasszisokra alapozva próbált választ találni arra, irodalmi alkotás-e a dalszöveg, milyen paradigmák szerint határolható be, hogyan válik a szociális élet fontos részévé, és mennyiben szubkultúra. Ha a dalszöveg önmagában megállja a helyét, kerüli a giccset, a kommerszet, gazdag szókinccsel, bravúros rímekkel él, a zenével kiegészülve nagyobb esztétikai élményt képes nyújtani, és akár versként is értelmezhető. Az előadás alatt Tankcsapda-dalszövegeket olvastunk, illetve hallgattunk meg, majd egy lírai rock-zeneművész, Kátai Tamás Thy Catafalque nevű egyszemélyes együttesének dalaiban is elmélyültünk. A dalszövegek zöme a jelen lévő költők szerint versként sem vallana szégyent.

Sánta Miriám

Végezetül zenei aláfestésre az előadóhölgy kérésének eleget téve írtunk egy-egy négysoros, rock-dalszövegnek is beillő verskezdeményt.

 

Kortárs próza lírai etűdökkel

Az előadóteremből átvonultunk a szabadtéri teraszra, ahol oldottabb hangulatban a prózaírók délutánja vette kezdetét. Balázs K. Attila,Hertza Mikola, Tamás Dénes, Tamás Kincső és Shrek Tímea alkotói világa merőben eltér egymástól, közös jellemzőként a líraiságot lehetne kiemelni. A felolvasott regényrészletek, rövidprózák viszont arról győztek meg minket, nem kell aggódni amiatt, hogy az Erdélyben és Kárpátalján születő prózairodalom nem elég sokszínű, hiszen a pikánsabb hangú, férfi–nő kapcsolatot boncolgató regényfolyamtól a groteszkbe hajló humoron át a társadalom perifériáján élő romák helyzetéig mind tematikailag, mind stílusban izgalmas novellák és regények születnek.

Árkos

A meghívottakat Szonda Szabolcs egyebek mellett arról kérdezte, miként épül be írásművészetükbe a vers, a moderátor szerint ugyanis a meghívottak műveiben erősen jelen van a költőiség, s ilyenképp a muzikalitás is.

Balázs K. Attila mindkét műfajt műveli, háromgyerekes apaként a prózára jobban rá tud hangolódni, a versírói oldala egyelőre pihen. Tamás Kincső középiskolás korában Ady-rajongó volt, több szavalóversenyen is részt vett, gyerek-és ifjúkora meghatározó élménye volt a vers, de a realitást, a mindennapi valóságot prózában tudja megjeleníteni.

Árkos

Tamás Dénesnek ugyancsak a fiatalabb éveit töltötte ki a költészet, középiskolás korában sokat verselt, aztán abbahagyta egy időre. Nemrég egy állomási várakozás hozta ki belőle a költőt, a rövidprózájába igyekszik beilleszteni költőibb képeket, gondolatokat.

A kárpátaljai fiatal írónő, Shrek Tímea is próbálkozott lírával, de Vári Fábián László okos tanácsára hallgatva inkább az epikában kamatoztatta tehetségét. Rövidprózáiban fontos szerepet kap a személyesség és a versszerűség.

Hertza Mikola nagyra tartja a lírikusokat, de életében csupán két locsolóverset írt, egyet öccsének, egyet pedig kisfiának, a jelenlévők közül ő áll a legtávolabb a lírai gondolatoktól, prózáiban inkább a groteszk és abszurd ábrázolásmód és a humor kap szerepet.

Árkos

A következő kérdéskör a fikció és valóság köré csoportosult, amelynek kapcsán megoszlottak a vélemények, hogy mennyire fontos a személyes, prímér tapasztalat – alkati kérdés, hogy a valóságélmény miként épül be a prózai művekbe.

Tamás Kincső meglátása elgondolkodtató, az írónő szerint ugyanis lehetséges, hogy nincs is valóság, amit megélünk, az mind képzelgés, egy belső, személyes valóság.

Shrek Tímea meghökkentő prózáit az élet, a valós élmények ihletik, egy kárpátaljai iskolában tanít cigány gyerekeket, az első ilyen publikációja, a Maugli is roma témát dolgoz fel.

Az irodalmi táplálékkal nem lakik jól az ember, így újabb vacsora következett, az árkosi szakácsnők igencsak jól főznek, az adagok elég férfiasak, egy kaszás sem panaszkodna miattuk, tulajdonképpen hízókúrán vagyok, nem is írótáborban.

A kiadós vacsora után Homonnai Varga András flamenco-koncertje következett, amely alatt kissé laposakat pislogtak egyesek.  Hosszú volt a nap, a székely esték hűvösek és kegyetlenek, a szokottnál korábban feloszlott a társaság, bár nincs az a hideg, amely a legkitartóbbakat bekergette volna a teraszról a szobákba.

Árkos

 

A Csodaszarvastól a Kányádi-dalokig

Szombat reggel kissé nehéz fejjel ébredek. Így jár az, aki mértékletes akar maradni egy erdélyi írótáborban, az alkohol bosszút forral a halandó ellen, ha nem veszünk eleget magunkhoz belőle, fejfájással büntet.

Délelőtt Katona Zs. József előadásában a Csodaszarvas legendája és az irodalom, film, színház viszonyába kapunk betekintést. A részletes előadás egyebek mellett kitér Juhász Ferenc és Utassy József verseire, és megnézzük Vidnyánszky Attila  A szarvassá változott fiú című megrendítő filmjének egy részletét is.

Árkos

Az előadás után az E-MIL közgyűlésre került sor, ahol a szervezet éves tevékenységét érintő kérdések, problémák mellett az új javaslatokat is megvitatták a tagok.

Az árkosi írótáborokban elmaradhatatlan program a focimeccs, idén játékoshiány miatt lábvoléj, illetve pingpong helyettesítette.

Árkos

Délután Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, táncos érdekfeszítő előadása következik, amely Bartók és Kodály műveire, a kortárs és a klasszikus zene különbségeire, hasonlóságaira tér ki részletesen, majd a dal történetét érintve közelít a kortárs költészet és zene viszonyához. Az elméleti felvezetőben több érdekes információval gazdagodunk, egyebek mellett kiderül, hogy Bartók Kossuth-szimfóniája romantikus mű, nyoma sincs benne az atonális elemek túlsúlyának: https://www.youtube.com/watch?v=EEoBfp08Iw

Az előadó a zene és irodalom összjátékának példájaként saját műveiről is szót ejt, kiderül, hogy több kortárs költő verse ihlette meg, így Egyed Péter 23 Buborék – a Kurszk balladája, Szőcs Géza A Poprád Podolinnál című verse, valamint Kányádi Sándor több költeménye.

Árkos

 

Az ihletet néha ki kell ugrasztani a bokorból

A szombati nap fénypontja a költészeti est, ahol az erdélyi kortárs költők legújabb műveit hallgathatjuk meg. Balázs Imre József, Gothár Tamás, Serestély Zalán és Varga Melinda líráját Dimény H. Árpád moderátor szerint a kolozsváriság, a városi lét köti össze, hiszen mind a négyen a Kincses Városban élnek, tanulnak, dolgoznak. A fent említett költőket nem kell bemutatni az olvasóknak, talán a legfiatalabbról, Gothár Tamásról érdemes elmondani, hogy rangos anyaországi és erdélyi lapokban publikál, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–spanyol szakán tanul, már dolgozik első kötetének anyagán,versek mellett rövidprózával és műfordítással is foglalkozik, egyik első novellája az Irodalmi Jelen Debüt rovatában is olvasható:

http://www.irodalmijelen.hu/2015-nov-2-1808/szklerozis-multiplex-gothar-tamas-novellaja

Ha a másik három meghívott között kellene közös pontot találni, akkor a szerkesztés és a fiatal alkotókkal, diákokkal való intenzív kapcsolattartás lehetne – szűrődött le a beszélgetésből.

Árkos

Dimény a szép, cizellált bemutatás után metafizikusabb vizeken szeretett volna „evezni”, s megkérdezte a meghívottaktól, ők hogyan határoznák meg magukat, kik is ők, hiszen a felsorolt életrajzi adatok csupán száraz tények. Még szerencsére, hogy négy szelídebb költő ült az asztalnál, egy ilyen kérdésért máskülönben a moderátort nem kímélnék. Az öndefiníció nem a költők erőssége, és nem is lehet egyértelmű választ adni rá, hogy kik is vagyunk valójában, helyettük beszéltek viszont a felolvasott versek.

Árkos

Később a zene és líra kapcsolatára tértek ki, s mint kiderült, a zeneiség elválaszthatatlan velejárója a meghívottak verseinek. Serestély Zalán esetében akkor is fontos szerepet játszik, ha nem ír már hexametert, s a kötött formák leépítésén dolgozik inkább. Versírás közben sose hallgat zenét, megzavarná az írás belső ritmusát bármiféle külső zaj. Gothár Tamást ezzel ellentétben stimulálja a zene, írás közben gyakran hallgat valamit. Varga Melindát, bár érdeklik a zenei témák – A kék tempó című kötete zenei tempókra íródott, inspirálóan hat rá egy-egy zenemű vagy színházi előadás –, alkotás közben csendnek kell körülvennie.

Árkos

Balázs Imre József legutóbbi, Jung a gépteremben című kötetében képzőművészeti alkotások és zenei művek ihlette verseket is olvashatunk, egyiket meg is osztotta a hallgatósággal, az alkotás viszont számára is intim, csendes pillanat.

BIJ

A későbbiek során az ihlet fogalmát járták körül, s mint kiderült, inkább valamiféle stimulációról, késztetésről beszélhetünk inkább, mint ihletről, az ihlet romantikus, avíttas fogalom, nem jön mindig magától, ki kell ugrasztani a bokorból. Olvasással, különféle asszociációkkal életre kell kelteni, különben egyértelműen kevesebb vers születik.

Árkos

Az est és a tábor záróakkordja Márk Attila zenés előadása volt, aki egyebek mellett Áprily Lajos, Radnóti Miklós, József Attila, Kányádi Sándor verseit zenésítette meg és adta elő a jelenlévőknek.

A tábor utolsó estéjén sem maradt el a kedélyes beszélgetés és harsány éneklés.

Reggel elbúcsúztunk a festőien szép falucskától és egymástól, de csak az első hétvégéig, 2017 szeptemberéig, vagyis a következő E-MIL-táborig.

Johaniszky Imelda

Fotók: Johaniszky Imelda, Szonda Szabolcs, Dimény H. Árpád

 

 

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése