Csak a nekrológ rossz sajtó

Helyszíni

Mennyit dolgoznak egy-egy szövegen, hogyan viszonyulnak a kritikához – Szvoren Edinával, Tótth Benedekkel ésBabiczky Tiborral Sepsiszentgyörgyön a Tein Teaházban, Székelyudvarhelyen a G. Caféban találkozhattak az olvasók.

 Szvoren, Babiczky, Tótth

 

A székelyudvarhelyi G. Caféban sokan voltak kíváncsiak a Felszállás című irodalmi estre, amelynek három közismert anyaországi író volt a vendége.

Nagy érdeklődés és szakmai figyelem övezi az idei Margó-díjas fiatal prózaíró Tótth Benedek Holtverseny című regényét, amely a krimi, a thriller, a fejlődésregény és kamaszregény egyvelegeként is értelmezhető. A szerző első könyvében jó érzékkel keveri a humort és a tragikumot.  Ugyancsak népszerű Szvoren Edina József Attila-díjas író Az ország legjobb hóhéra című novelláskötete, amelynek érdekessége az abszurd, sötét humor. Babiczky Tibor nemrég két új kötettel jelentkezett: verseskötete, a Kivilágított ég és a Magas tenger című regénye egyaránt figyelemreméltó, utóbbit skandináv krimiként is emlegetik.

Szvoren, Babiczky, Tótth

A pörgős, hangulatos irodalmi esten ugyan nem nyílt alkalom részletesen beszélni a legújabb művek keletkezési körülményeiről és alkotói intenciókról, ám Murányi Sándor Olivér, az est házigazdája megpróbálta kiragadni az alkotók és az irodalmi corpusok  legérdekesebb jellemvonásait. Első körben az alkotói műhelyekről volt szó.

Tótth Benedek Holtverseny című regénye – amelyet tíz évig írt – Darvasi regényeihez hasonlóan készült, akiről tudni kell, 15-20 variánst is megír, amíg megszületik a végleges mű. A fiatal író is sokat csiszol a kéziraton, a könyv első ötven oldalának több száz változata van. Egy esőerdő nem lenne elég ezeknek a szövegverzióknak a kinyomtatásához – jegyezte meg nevetve. Műfordítóként dolgozik, ám a fordítások nem voltak hatással a Holtversenyre, inkább az olvasmányélményei épültek be a könyvbe. Hajlamos halogatni az írást, ezért jó, ha „be van szorítva valamibe”, és rákényszerül odaülni a klaviatúra mellé. Az írói munkamódszerek kapcsán elárulta, Dragomántól leste el a trükköt, hogy minden reggel kell írni egy órát. Miután ezt alkalmazta – bár a műfordítással együtt kissé megterhelő volt – egyszercsak elkezdett működni, gördülékennyé válni a szöveg.

Szvoren, Babiczky, Tótth

Szvoren Edina szerint akkor lehet a legjobban dolgozni, amikor az ember élete egyensúlyban van. Az írásnak sem a túl nagy fájdalom, sem a túl nagy boldogság nem tesz jót.  Az írónő a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, így van alkalma az egyik tevékenység közben a másikra vágyakozni: az íráskor a tanításra, tanításkor pedig az írásra.  Az alkotómunkában az egyedüllét nagyon fojtogató érzés lehet, főként, amikor még nem tudja pontosan, mit szeretne írni. Szvoren sokat dolgozik a kéziraton, a szöveg utógondozása rendkívül tudatos munka.

„Én tudatosan vagyok ösztönös” – idézte Babiczky Tibor Müller Péter Sziámit, aki írótársaihoz hasonlóan ugyancsak sokat vívódik a szöveggel. Hosszú ideig az volt a legnehezebb számára, hogy megtalálja a lendületet, elakadt egy bekezdésnél, egy mondatnál, a végső formát próbálta megtalálni, de nem sikerült. „Ha nincs az írás folyamatában lendület, nagyon hamar belefullad az ember még egy prózai szövegbe is, nemhogy versbe”. Szíve szerint nem vállalna „pénzkereső munkát”. Bár több mindennel foglalkozott, a szépíráson kívül csak az újságírást érzi valamennyire közel magához.

Szvoren, Babiczky, Tótth

Magas tenger című könyvét skandináv krimiként emlegeti a szakma, de visszafejlődés-regényként is olvasható, mindkét műfajból felhasznál elemeket. Nincs kibékülve a regény megnevezéssel, szerinte a novellafüzér és a regény határán mozog új könyve.

Majd a kritikához való viszonyukról vallottak a meghívottak. Szvorent nem aggasztja, ha rosszat írnak róla, a semmitmondó, langyos kritika viszont elszomorítja. „A kritikus egy profi hanggal rendelkező olvasó”. Igaz, hogy az internet világában néma olvasóról már nemigen beszélhetünk. Babiczky megtanult kritikát olvasni: először átfutja, érzékeli az írás hangulatát, csak utána merül el a részletekben. Egyetért Simon Márton frappáns megállapításával, miszerint egyedül a nekrológ rossz sajtó.  

Szvoren, Babiczky, Tótth

Végezetül az alkotói tervekre kérdezett rá Murányi. Szvoren Edina számára jelenleg a rövidpróza jelenti a kihívást, még mindig tanulnia kell nem regény nagyságú történetben, elbeszélésmódban gondolkodni. Babiczky szeretné folytatni a Magas tengert, de időközben versel is, Tótth Benedek következő könyve pedig valószínűleg hosszabb terjedelmű lesz.

Az estet felolvasás, majd dedikálás zárta, s az asztaloknál folytatódott a beszélgetés, ismerkedés az írókkal.

 

                                                                                                                                                                                                         Szöveg: Varga Melinda

Fotók: Szabó Károly

 

 

 

 

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése