Ugrás a tartalomra

Géczi János – Likó Marcell: Bunkerrajzoló (részlet)

Szétesik – helyreáll. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, a máig legendás Vadnarancsok szerzője most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel – darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon - de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével.

Géczi János (Monostorpályi, 1954. május 4. –) József Attila-díjas író és képzőművész, a rózsa kultúrhistóriájának világhírű kutatója. Vadnarancsok című irodalmi szociográfiájából több mint 150.000 példányt adtak el – A Bunkerrajzoló bizonyos értelemben ennek a könyvnek a folytatása.

Likó Marcell zenész, a Vad Fruttik alapítója, énekese, gitárosa és dalszerzője. Eddig négy albumuk jelent meg, legutóbbi 2014-ben Darabok címmel.


Részlet a könyvből

Nyuszóval tehát az Alagsorban ismerkedtem meg, pontosabban ott láttam meg. Talán valakivel csak összekevertem. De nagyon emlékeztem azokra a szép karácsonyfadísz szemeire. Annyira csillogott a szeme, amennyire csak egy fiatal lányé csilloghat. Nyuszó volt a nagy középiskolai szerelmem, akivel aztán főiskola közepéig együtt éltünk. Úgy kezdődött a kapcsolatunk, hogy másodikban, tavasszal, amikor az aranyeső nyílt, az Alagsorban odamentem hozzá, hogy látom, hogy úgy néz rám, és szívesen szexelnék is vele, de van egy barátnőm még, a Bea. Aztán egy hétre rá az utcán ismét odamentem Nyuszóhoz, hogy már nincs barátnőm. Eközben alakult éppen a Summer Kitchen. Nyuszóval nyilvánosan akkor voltam először, amikor a zenekar gimis koncertet adott. Aztán Szombathelyre is jött velem. Nyuszó kitalálta, hogy rajzszakra jelentkezik, és igazából én miatta jelentkeztem Szombathelyre, csak éppen engem felvettek, őt pedig nem.

De mi is volt Nyuszó előtt? Biztosan jól emlékszem, hogy az osztályomban alig volt valaki, aki csajozott. Az nem lehet, hogy én négy év alatt senkiről sem tudtam, hogy lenne valakije. Én pedig azt gondoltam, hogy az a legfontosabb dolog az életben, hogy legyen barátnőm. Mindenki arról áradozott, hogy mennyire jó lenne valami csajjal összejönni, de mintha minden jó nő foglalt lett volna. Az én osztályom meg 30 lúzerből állt. Viszonylag gyorsan összebarátkoztam a Beával, aki nálam 4 évvel idősebb pétfürdői lány volt. Őt minden nap hazakísértem a buszon, 5 km volt hozzájuk az út, aztán visszabuszoztam, és sosem jutott eszembe, hogy nekem ez a buszozás rosszul esne. Sosem mondtam a Beának, hogy fáradt vagyok, vagy betegeskedem, sosem kerestem kifogást arra, hogy magam legyek. Ha anyámtól mást nem is, azt megtanultam, hogy a lányokkal szemben udvariasan kell viselkednem, és az ő kívánságuk előbbre való az én akaratomnál. Úgy viselkedtem, hogy minden imádott nő tudta, hogy ő imádva van. Egyigaziférfielkísér, egyigaziférfiodafigyel, egyigaziférfimindentmegtesz, ezt tanultam otthon. Egyigaziférfihadühösakkorsemlátszik. Egy igazi férfi alárendeli magát a kapcsolatában, hiszen ő az erősebb, és ezzel mutatja meg az erejét. Az igazi férfi képes olyan mintakapcsolatot is teremteni, amely csupán a Quelle-katalógusban létezik, a nyakában ott a pulóver laza csomóra kötve, körülötte zsibong a család, mogyorókrémes kenyeret falatoznak, és narancslével telt poharat tartanak a kezükben. A kertben kutya futkározik, a háttérben szépen nyírott bokrok és a szomszéd ház, bár közel van a telekhatárhoz, eltakarják a fák.

Heni a csajom volt. Ő volt a csajom. Ő is szerette a Kispált meg a Nirvanát, ráadásul volt előttem egy fiúja, aki azt hitte magáról, hogy ő a Kurt Cobain. Amikor Heni összejött velem, én is elkezdtem azt hinni, hogy én vagyok Kurt Cubain, és szőke a hajam. És az egész város azt látta, hogy én vagyok a Kurt Cobain, hogy a nagymamám kardigánjában járok, meg szakadt nadrágban, meg szakadt pólóban, kézen fogva a lánnyal, aki nagyon szereti a Doorst és a Nirvanát. Együtt mentünk az Edda-táborba, mert én ugyan utáltam az Eddát, de Heni azt állította, nem lesz ott semmi bajom, nem csak Eddások lesznek ott, de valójában olyan volt, mint egy burleszk. Ott lébecolt Heni apja is, mert eljött velünk, aki azt akarta, hogy igyak meg vele egy korsó sört. Úristen, nekem felnőtt férfi még sosem kínált korsó sört. Megittam, és annyira berúgtam tőle, hogy támolyogtam. És a táborban ott volt a Heni barátnője is, aki részegen befeküdt mellém a sátorba, azzal, hogy most szexeljünk, én meg elzavartam, hogy a barátnőm barátnőjével eszembe sem jut ilyesmi. És a táborba eljött a kissViktor is, aki szintén utálta az Eddát, és akit szintén bepalizott a csajom. Heni az anyukájával lakott, de az apjával érkezett az Edda-táborba. Engem pedig úgy számítottak, hogy én vagyok a nagylány lányuk fiúja, de még csak 16 évesek vagyunk, úgyhogy nem szexelünk. Pár hónap után Heni azt mondta, Marcell, te olyan komolytalan vagy, és kidobott. Visszament ahhoz a fiúhoz, aki jobban hasonlított Kurt Cobainre, mint én.

Én tényleg elhittem, hogy minden kapcsolatom örökké fog tartani. Úgy fog majd kezdődni, hogy összeismerkedünk, és úgy fog végződni, hogy nincs vége. Végig, együtt a szivárvány alatt, csoda, együtt és együtt. És a legfontosabb mindenben a szex. A szex, amiben fel lehet oldódni, a másikká lehet válni.

Géczi János: A Bunkerrajzoló. Likó Marcell-élettörténet-rekonstrukció. Athenaeum, 2015.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.