Zsákmányállatokra vadászva

A szerzők a Zsákmányállatok címet adták a rendezvénynek, így nekünk, nézőknek nem is akadt más dolgunk, mint jól szemügyre venni a két „zsákmányt”, akik azért nem könnyű falatok, legalábbis ha kinyitják a szájukat. Nem harapásra, hanem felolvasásra – műveik kritikusak, odamondogatósak, könyörtelenül őszinték.

Kalickában, ha nem is bezárva

Az est elején Murányi Sándor Olivér elmondta, hogy az abonyi állatkertben találták ki Simon Mártonnal: szervezzenek közös estet. Az állatkertbe ugyanis avégett mentek, hogy birkózzanak a tigrisekkel, és ez a vágyuk teljesült is, ennek örömére léptek színre a Kalicka Bisztróban.

Nem hunytak szemet a visszásságok felett

Murányi Sándor Olivér groteszk, de egyúttal sok társadalomkritikát is megfogalmazó novelláiból olvasott fel. Az írások sajátos nyelvezete, a nyers testiség és a csípős humor jellemzi leginkább prózáját. A hargitai medvepásztor  kemény szavakkal bírálja a hazai politikai és kulturális életet. Elbeszélője egy Erdélyből érkezett ember, részben kívülálló, részben már maga is része a rendszernek.

A székely szamuráj felolvas

A nőnek tett ígéretekről című Murányi-írásból pikáns részletek elevenedtek meg, A pehelysúlyú zseniről című novella pedig talán a legszókimondóbb volt a felolvasott művek közül. Azokat a visszásságokat leplezi le, amelyek gyakoriak a művészek, közéleti emberek, lelkészek, tanárok körében, nem kímél senkit, és hogy mondanivalójának még nagyobb súlyt adjon, Jézus szavaival nyit: „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká”. Murányi a talmi tehetségeket illeti a pehelysúlyú jelzővel.

A közönség cseppet sem feszengett

Murányi után Simon Márton a Dalok a magasföldszintről és a Polaroidok című verseskötetéből olvasott föl előbb komolyabb verseket, majd áttért a slam poetry-re, melynek egyik meghatározó alakja hazai berkekben. A Fekete mosoly című szövegével görbe tükröt tartott a társadalmi és kulturális élet jelenségei elé, erősen bírálva a fogyasztói társadalom által elbutított embereket. A népszerű internetes játék nevével azonos Angry Birds  és a filmcímből kölcsönzött A bárányok hallgatnak című művét olvasta még fel Simon, az utóbbiban részletesen felsorolva azokat a hazai közéleti személyeket, politikusokat, celebeket, akiket a legkülönfélébb módon fogyasztana el, természetesen csak képletesen. Az est zárásaként Simon a Rómeó és Júliából ismert Tybalt mondatainak parafrázisát olvasta föl, nem kis sikert aratva a közönség soraiban. Tükörtartásból, ébresztésből, beszólásból, poénból, élcből tehát nem volt hiány a Zsákmányállatok című esten.

Simon Márton nem a papíralapú felolvasás híve

Már csak egy kérdés maradt bennünk, ha maradt: lehet-e „jobbá gúnyolni, cikizni” valakit? Van-e manapság annyi alázat és önkritika a közéleti szereplőkben, hogy „vegyék a lapot”, és mégse érezzék azt, hogy a rövidebbet húzták? Murányi Sándor Olivér és Simon Márton mindenestre feladta a leckét.

Csepcsányi Éva

A fotókért Murányi Sándor Olivérnek tartozunk köszönettel