Nőnap alkalmából zenés-irodalmi esttel tisztelte meg a kortárs literatúrára kíváncsi hölgyeket az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy a kolozsvári Bulgakov Kávézóban.

Nőnap finom lírával és pikáns erotikával

A már hagyományossá vált nőnapi irodalmi est a Bulgakovban az eddigiekhez hasonlóan most is nagy sikert aratott, a fellépő poéták és a részt vevő hölgyközönség egyaránt elégedetten mehettek haza. Bár a Kincses Város ezen a napon bő választékkal csábította a különböző rendezvényekre a szebbik nem képviselőit, sokan az irodalmat találták a legvonzóbb kikapcsolódásnak.
Bevezetésképp két gyönyörű dalt hallhattunk, Sosztakovics Keringőjét és a Monti csárdást ifjú Netti Sándor és Tókos Csongor-Attila tolmácsolásában. Ezt követően az irodalmi szövegek kerültek terítékre. Balázs Imre József műfordításokkal rukkolt elő: Gellu Naum A rojtos ruha és az Egyedül és mozdulatlan,  valamint Gherasim Luca Áldozás és az  Egy kastély előérzete című műveiből kaphattunk ízelítőt.

Bálint Tamás legújabb, Visszaút a fekete folyón című verseskötetéből olvasott föl néhány szemelvényt. A nők, az istenadta nők, A sosem volt dicsőségről, Mind járok, utánad, A tökéletes nőhöz című költemények után pedig Cserna-Szabó András és Darida Benedek Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című kötetének szellemes részletével kedveskedett a hölgyeknek. Így a nőnapi mulatozást követően a macskajajjal küszködő lányok eldönthették, hogy milyen recepttel hatásos gyógyítaniuk magukat, és hogy az író által megállapított mely „nőtípushoz” tartoznak.  A pikáns szöveget követően Karácsonyi Zsolt a lírai tartalomra vágyók tetszését nyerte el, előadva közismert, Francia levél című versét, de Villon-idézetekkel is lágyítani igyekezett a Cserna-Szabóra netán megorrolt női közönség szívét.

Király Zoltán, ahogy arra Orbán János Dénes, az est házigazdája is utalt, az egyetlen fiatal erdélyi, neoavantgárd költő két költeményt hozott magával, a Szerelem és a Dekadencia címűeket. Az utóbbi nagy tetszést aratott. „Látom, amint belehempereg a mézes–mustáros pácba, / megszórja magát szezámmaggal, / vagy bazsalikomos, fokhagymás olajjal keni be testét, / vörösborban teli fürdőkádban áztatja magát / isteni mosollyal máglyára vagy kemencébe megy csak azért, / hogy Szeresd.” Aki e mesteri képzettársítások hallatán megnyugodott, remélve, hogy Cserna-Szabó András szövege után nem következik több sikamlós hangvételű irodalmi mű, annak csalódnia kellett. Márkus András szokásához híven most sem kímélte a hölgyeket. Nőnapi beszédében felvilágosította őket, miként kell az erotikának néhány válfaját szakszerűen, a férfinak tetszően művelni. Bár akadtak olyanok, akik szerint nem volt illendő ilyen tartalmú „köszöntővel” előrukkolni, azért a közönség zömében derült a felolvasott korpuszon. Vass Ákos, a legfiatalabb poéta bravúros rímtechnikájával, olykor ironikus, ám egyedi hangú költeményeivel a hölgyek egyik kedvence lett. Ahogy Orbán János Dénes is, aki az est zárszavaként legújabb verseiből adott ízelítőt. A felolvasott írások dilettáns irodalmi szövegek paródiájaként is olvashatóak, amelyekkel szerkesztői munkája folytán sokszor találkozhatott. Nagyokat lehet derülni az ilyen jellegű írásokon, a költőnek hamarosan könyve is jelenik meg ezekből az alkotásokból.
A zenés-irodalmi esten mindenki hallhatott ízlésének és hangulatának megfelelő szöveget.  Derülhetett, vagy éppen elgondolkodhatott az olyan sokatmondó sorokon, mint Karácsonyi fentebb is említett Francia levél című versében: „Kisasszony, kéthavonta látom, /a fogyó holdat hó fedi, / kéne, hogy velem korcsolyázzon, / ha udvarházát átteszi. / Nincs jégvirág az ablakon, / nincsen veszély, se partizán, /»már ezer éve itten áll«, / túlzásba megy e türelem, / a hó a holdra visszaszáll, / elfogy, ön nélkül, énvelem.”

Varga Melinda