"Nincs igazi szellemi mozgás"
Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng Eszter, Pécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás).
"Nincs igazi szellemi mozgás"
Pécsi Györgyivel a Könyvhétről
Onagy Zoltán: Nyakunkon a Könyvhét (2011.06.02 - 2011.06.06), honnan, hogyan informálódsz, szakmabelinek illik, melyik kiadó mit jelentet meg?
Pécsi Györgyi: Húszéves könyves jelenlét után megtalálják az embert a hírek, könyvek. Sok kiadó munkatársával nagyon jó a kapcsolatom, hál’ isten az Új Könyvpiac szerzői is nagyon tájékozottak, és nagyon jó a minőségérzékük. És persze, sok íróval, irodalmárral, szerkesztővel találkozok, váltok szót nap mint nap. És hát az ember figyel…OZ:Ha kicsit nosztalgikusra veszem, az emlékezet határán a Könyvhét – zsurnaliszta panellal – valóban a Könyv Ünnepe, az olvasó készült rá, fehér inget húzott, úgy indult a Térre, ahol helyileg felverve a helyi könyvesboltok sátrai. Egy időszakban érdemes volt jó viszonyt kialakítani az eladókkal, hogy a kötelező aktuálisokat meg tudja venni az olvasó a pult alól, mint például a Körképet, a Szép verseket, a Rivaldát, ezekből soha nem szállítottak eleget az első menetben. Mostanában valami okból nem érzem a régi áhítatot. Ugyan miért? A Könyvhét nem lehet korfüggő.
PGy: Közhelyesnek látszik a válaszom: mindenből sok van, antológiából, könyvből, szövegből, információból… csak életkedvből nincs, meg pénzből nincs. Meg – ez az én mániám – nincs igazi szellemi mozgás, nem csak itt, Európában sincs, meg a világon sincs.
OZ: Szerinted megmaradt a Könyvhét rangja a két másik könyves akció mellett? Ha három húsvét volna, törhetnénk a fejünket, melyik húsvét húsvét, melyik még húsvétabb.
PGy: Megmarad, a Könyvhét rangját nem törte meg a Fesztivál sem. Szerintem még inkább megmaradna, ha a Könyvhét tényleg csak a kortárs magyar szerzők “vására” lenne – és csak az ő könyveik lennének kint ebben a 4-5 napban a Vörösmarty téren, meg mindenütt az országban. Most, sajnos, a demokrácia jegyében, gyakorlatilag mindenféle portéka kínálva van.
OZ: Kicsi a piac és minden nappal vékonyodik az olvasói réteg. Szerinted a gyors egymásutánban lenyomott Feszt és Könyvhét nem fosztja-e ki egymást, húzza el a vásárlóerőt egymás elől? Vagy éppen ellenkezőleg?
PGy: A Márai-program szerint a Fesztivál meg a Könyvhét közötti időben kellene, hogy legyen a Magyar Könyvek Tavasza, amikor sokféle rendezvény meg erőteljes médiatámogatás népszerűsítené a magyar szerzők könyveit. Erőteljes, koncentrált reklámkampány nélkül viszont elsikkadhat a Fesztivál is, meg a Könyvhét is. Remélem, jövőre már “beindul”.
OZ: Kitől (kortárstól, magyartól) vársz új munkát, kötetet, mi az, amit feltétlenül megnézel?
PGy: Azokat a könyveket, amiket baráti ajándékként megkapok, föltétlenül elolvasom. És persze, sok könyv érdekel még, csak néhányat mondok: El Kazovszkij versek (Magvető), Gion Nándor elbeszélések (Noran), Jenei Gyula verseskötete (FISZ); Nádas Péter esszékötete (Jelenkor); Sümegi György: Tóth Menyhért (L’Harmattan); Király Levente prózakötete (L’Harmattan); Marnó János esszéi (Palatinus); Balogh F. András: Herta Müllerről (Littera Nova); Spiró György novelláskötete (Magvető); Jankovics Marcell-Méry Gábor: A szepesszombati templom (Méry Ratio); Báthori Csaba fordításkötete (Napkút); Balázs Attila esszékötete (zEtna), Orosz István: A követ és a fáraó – Festménytalányok (Typotex); John Lukacs: A II. vh. öröksége (Európa), Bolberitz Pál-Freund Tamás: Hit és tudomány (Éghajlat).
OZ: Mi az, amit megvásárolsz, már most tudod, hogy biztosan?
PGy: Nem tudom, mit fogok vásárolni – az Új Könyvpiachoz több recenziós példány érkezik, azokat többnyire gyorsolvasásban átfutom. (Aztán, ha megragad, lelassítok.)
OZ: Mekkora összeget tartalékolsz könyvheti vásárlásra?
PGy: Csak a könyvhét utolsó napján vásárolok, hogy mennyit? – fájdalom, túl sokra nem futja.
OZ: Mi az, amit biztosan megkapsz baráti ajándékként?
PGy: Tőzsér Árpád naplója (Kalligram), Buda Ferenc prózakötete (Holnap); Tóth Erzsébet versei (Nap), Ferenczes István meseregénye (Bookart); Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla: Kányádi Sándor fotóalbuma (Péterpál); Iancu Laura néprajzi kötete Magyarfaluról (Lucidus); Markó Béla verseskötete (Jelenkor), Turczi István verseskötete (Palatinus)…
OZ: Ki az a fiatal, országosan még nem ismert tehetség, akit szemmel tartasz?
PGy: Potozky László novelláskötetét várom nagyon – egészen fiatal, igen erős tehetség, nem tudom, az erdélyi kiadó (Előretolt Helyőrség) mikorra jelenteti meg, remélem, hogy a Könyvhétre már itt lesz. Szász Pál debütáló prózakötetétől is sokat várok (Kalligram), érdekel Szabó Róbert Csaba novellás- (Bookart), Király Kinga Júlia prózakötete (Kalligram)…
OZ: Ha tudsz valamit a könyvheti felhozatalból, szerinted mi lehet a Könyvhét sikerkönyve? Egyáltalán létezik még a fogalom, hogy “sikerkönyv”?
PGy: Erre a kérdésedre nem vagyok hajlandó válaszolni. Meguntam, hogy a megmondó emberek előre megmondják, mi lesz a tuti siker, a suttogó propaganda meg a média szétkiabálja, aztán tényleg az lesz a siker.
OZ: Hagyatkozol a kiadói ismertetőkre, recenziókra, kritikára, vagy pedig évek óta jól bevált íróidat vásárolod?
PGy: Egy-két jól bevált íróra figyelek, de mostanság jobban érdekelnek a fiatalabbak, meg a kevésbé ismertek.
OZ: Ha érintett vagy az idei Könyvhéten: mivel? Kötettel, író-olvasó találkozók, kiadói beszélgetések moderálásával?PGy: Az utóbbi években írt kritikáim meg interjúim valamikor ősszel jönnek (Magyar Nyugat Kiadó, Vasszécsény), nincsenek illúzióim a könyvem piaci sikerét illetően, amúgy sem parizer, ráér nyugalmasabb időben kijönni. Egy könyvbemutatót biztosan moderálok: Ács Margit: Kontárok ideje című új elbeszéléskötetének a bemutatóját (Helikon kiadás, június 1., szerda, helyszín: Írószövetség). Izgalmas primer szépirodalom a rendszerváltozás körüli évekről, a rendszerváltó értelmiségről – problémaérzékeny, kihívóan izgalmas!, éppen ezért a hivatásos irodalmárok helyett jobban érdekelne a civil olvasók véleménye, hogy ők mit gondolnak róla.
Kapcsolódó:
