"Mostanában gyerekkönyvet"
Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng Eszter, Pécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás).
Mostanában gyermekkönyvet
Láng Eszterrel a Könyvhétről
Onagy Zoltán: Nyakunkon a Könyvhét (2011.06.02 - 2011.06.06), honnan, hogyan informálódsz, szakmabelinek illik, melyik kiadó mit jelentet meg?
Láng Eszter: Általában a netről, hiszen a fél életemet ott töltöm.OZ: Ha kicsit nosztalgikusra veszem, az emlékezet határán a Könyvhét – zsurnaliszta panellal – valóban a Könyv Ünnepe, az olvasó készült rá, fehér inget húzott, úgy indult a Térre, ahol helyileg felverve a helyi könyvesboltok sátrai. Egy időszakban érdemes volt jó viszonyt kialakítani az eladókkal, hogy a kötelező aktuálisokat meg tudja venni az olvasó a pult alól, mint például a Körképet, a Szép verseket, a Rivaldát, ezekből soha nem szállítottak eleget az első menetben. Mostanában valami okból nem érzem a régi áhítatot. Ugyan miért? A Könyvhét nem lehet korfüggő.
LE: Talán még mindig megvan az áhítat, csak az is átalakult, mint minden. És kevéssé szokás kimutatni.
OZ: Szerinted megmaradt a Könyvhét rangja a két másik könyves akció mellett? Ha három húsvét volna, törhetnénk a fejünket, melyik húsvét húsvét, melyik még húsvétabb.
LE: Valóban, a Könyvhetet megelőzik a fesztiválok, hozzászokunk az ünnephez. Ez talán meg is osztja a közönséget, magam sem jutok el mindenhová, de örülök, hogy vannak ilyen rendezvények.
OZ: Kicsi a piac és minden nappal vékonyodik az olvasói réteg. Szerinted a gyors egymásutánban lenyomott Feszt és Könyvhét nem fosztja-e ki egymást, húzza el a vásárlóerőt egymás elől? Vagy éppen ellenkezőleg?
LE: Kell talán, ebben a rohanó világban, hogy ily módon is felhívják a figyelmet a könyvre. Marketing szempontjából különösen, hiszen a kiadónak érdeke, hogy a befektetés megtérüljön, az írónak meg, hogy olvassák. Ma sokkal több kiadó van, és könyv is rengeteg jelenik meg, jók és vacakok, mindenki el akarja adni a portékáját, ráadásul az olvasók nagy része vékonypénzű.
OZ: Kitől (kortárstól, magyartól) vársz új munkát, kötetet, mi az, amit feltétlenül megnézel?
LE: Géczi Jánostól várok, ő teljes gőzzel dolgozik, jó passzban van, szeretem az intellektuális, titkokkal és kulturális, antropológiai, természetismerettel teli szövegeit, jól bele tudok veszni. De más is érdekel, (amit most írok, biztosan ki fogod húzni L) (megtörtént – a szerk.). Az IJ-re egyébként is odafigyelek, elég széles spektrumban lehet tájékozódni a honlapján, rendszeresen olvasom, ahogy a Spanyolnáthát is. Ez utóbbi sok fiatalt is maga köré gyűjt, főleg innen ismerem őket.
OZ: Mi az, amit megvásárolsz, már most tudod, hogy biztosan?
LE: Mostanában inkább gyermekkönyveket vásárolok, olyanokat, amelyek kicsit „saint-exupérysek”: a gyermek szeretni fogja, s felnőttkorig kitart, mindig újabb rétegeit lehet felfedezni. A tavalyiak közül ilyennek tartottam a kolozsvári Demény Péter könyvét és a New Yorkban élő Dezső Andrea Mamuskáját. Hogy idén mit veszek meg biztosan? Ezt előre soha nem tudom. Nekem kell, hogy kézbe vegyem a könyvet, kell a tapintása, a külalakja, a szaga, és az, hogy belelapozhassak, beleolvashassak. Csak ezután döntök véglegesen.
OZ: Mekkora összeget tartalékolsz könyvheti vásárlásra?
LE: Nincs külön pénzem erre. Általában pénz nélkül indulok ilyen helyekre, épp azért, hogy jól meg tudjam gondolni, mit veszek meg. Aztán, ha tényleg megrágtam, eldöntöttem, visszamegyek pénzzel a zsebemben. Főleg ajándékozásra vásárolok, nálam már kifolyik a könyv a lakásból.
OZ: Mi az, amit biztosan megkapsz baráti ajándékként?
LE: Az Irodalmi Jelen könyveit biztosan, de az előbb említett Géczitől is, és Szkárosi Endrétől is kapok könyvet. Berka Attilától, Székelyhidi Zsolttól, Vass Tibortól, Szombathy Bálinttól, Szügyi Zoltántól, talán Zalán Tibortól is érkezik egy s más.
OZ: Ki az a fiatal, országosan még nem ismert tehetség, akit szemmel tartasz?
LE: A szegedi Bene Zoltán, Vajdaságból pedig Danyi Zoltán és Szögi Csaba. De olvasok másokat is, sok fiatal tehetség van.
OZ: Ha tudsz valamit a könyvheti felhozatalból, szerinted mi lehet a Könyvhét sikerkönyve? Egyáltalán létezik még a fogalom, hogy „sikerkönyv”?
LE: Nem tudom, mi az a sikerkönyv. Valószínűleg nem mindig azonos a jó könyvvel. Talán egy Esterházy, vagy Márai, ők nagyon benne vannak a köztudatban.
OZ: Hagyatkozol a kiadói ismertetőkre, recenziókra, kritikára, vagy pedig évek óta jól bevált íróidat vásárolod?
LE: Esetlegesen vásárolok, főleg ajándékba. De a recenziók erősen befolyásolnak, ráirányítják a figyelmemet egy-egy műre, szerzőre.
OZ: Ha érintett vagy az idei Könyvhéten: mivel? Kötettel, író-olvasó találkozók, kiadói beszélgetések moderálásával?
LE: „Érintett” vagyok, némileg. Az Irodalmi Jelen pályázatára írtam hat egyperces novellát, ezek bekerültek a válogatott kötetbe, tudomásom szerint most jelenik meg.
Kapcsolódó:
