Fűalatt

Műveljük kertjeinket – írók a nyárban – Géczi János: Apolló

Nyári sorozatunkban arra kértük az Irodalmi Jelen szerzőit, küldjenek képeket kertjükről vagy nyaralóhelyükről, és írjanak hozzá pár sort, mit jelent számukra a bekerített, saját vagy épp a végtelen, a természet birtokolta kert. Géczi János képeit és versét közöljük.

Műveljük kertjeinket – írók a nyárban – Fellinger Károly: Locsogó

Nyári sorozatunkban arra kértük az Irodalmi Jelen szerzőit, küldjenek képeket kertjükről vagy nyaralóhelyükről, és írjanak hozzá pár sort, mit jelent számukra a bekerített, saját vagy épp a végtelen, a természet birtokolta kert. Elsőként Fellinger Károly képeit és versét közöljük.

Ady Bandi vagy Brüll Adélka? – Avagy: ki tette híressé Lojanek trónját?

"Már akkor is hitetlenkedve néztem erre a kislányruhában, trónszéken ülő, világos szemű gyermekre, aki egyáltalán nem tűnt Ady Endrének. De azért, bevallom, jólesett látnom, hogy milyen volt a kis Bandi. (...) Bizonyosan nem nekem jutott eszembe először, hogy ez a kisgyerek egyáltalán nem hasonlít Ady Endrére. De akkor ki lehet? Eddig a kép készítésének helyére és a rajta látható gyermek kilétére sehol nem találtam információt." – Nagy Angéla utánajárt, hogy ki is látható valójában az elhíresült fotón. Következtetéseit az alábbiakban olvashatják.

Kányádi-vers ihlette Zsombori-festmény

Kányádi Sándor Fekete-piros című verse inspirálta Zsombori Erzsébet festőművészt az alábbi kép megalkotására, melyet többször is megfestett.

Hargitai Péter: Hódolat a legyőzöttnek – a győztes nyelvén

Számos tudományos munka jelent és jelenik meg mindkét világháborúról, többségük angolul, a világ nyelvén, és mint a szerző hangsúlyozza, a győztesek földrajzi tartományainak nyelvén. Ha e művekben egyáltalán meg is említik a magyar fegyveres erőket, többnyire csak mellékesen teszik.

Kopár sziklák fölött színarany istenarc

Az Irodalmi Jelen művészeti és irodalmi folyóirat június 8-án este fél héttől tartja a díjátadóval egybekötött zenés irodalmi és képzőművészeti estjét a Kolta Galériában (Semmelweis utca 4. szám).
Az est középpontjában a két nagydíjas alkotó: Rakovszky Zsuzsa és Nádasdy Ádám és a lap legfiatalabb szerzői.

Abafáy-Deák Csillag: Egy szót sem hagyva ki – Kölüs Lajos: A szó világ nélkül, a világ szó nélkül

Egészen úgy, ahogyan írva vagy mondva volt, egy szót sem hagyva ki – lehet igazat és nem igazat mondani, emlékezni. Ahogy tetszik. Nem tetszik, ha hiányzik egy szó, egy vessző vagy egy pont. Egy pont határán sem, mert mindennek van határa.

Finta Edit: Elfolyó homok csöndje. Töredékek (22.) – Levél

Isteni beavatkozás lehetett a tisztára mosott vagy foltmentesre festett hideg, felhőktől mentes kékesszürke – a színeket is hangsúlyossá tevő, jobban kiemelő – semleges színű égen, pont akkor és ott a Szamos-parti ködösen párolgó, a kemény formákat is meglágyító térben.

Kincses Elemér: Shakespeare-temető

Káosz. Mi lenne? Beözönlöttek a barbárok százezrei... Latinul egyikük sem tudott egy kukkot sem... S az asszonyaik szülnek, nyakra-főre... Hát az asszonyokra te sem panaszkodhatsz... Mindet megkaptad, akin csak megakadt szemed...

Könyvajánló – Király Farkas: Sortűz

Reggel nyolc óra lett, mire kivilágosodott. Mircea addigra szépen, sorjában átvette a lehetőségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy csakis a tetemek eltüntetése, esetleg a sebesültek elfogása lehet a küldetésük. Teljesen elhatalmasodott rajta ez a baljóslatú érzés. Hiába mondták többen is neki, hogy az ellenség valószínűleg visszavonult, és azért maradt abba a lövöldözés a házból.

Szilágyi-Nagy Ildikó – A bazsarózsás lampion

A japán kísértethistória immár a magyar irodalomba is begyűrűzött, és egyből nászra kélt a lányregénnyel, pontosabban annak paródiájával. A regény hősei közül néhányan nem érik meg élve a végkifejletet, hanem érzelmes kísértetként bonyolítják tovább a cselekményt, és kicsit másképp viszik át fogukban tartva a szerelmet a túlsó partra, mint azt tájainkon megszoktuk. Véres darabokban.
Szilágyi-Nagy Ildikó, aki Emma Ovary néven már elbűvölő pimaszsággal megbotránkoztatott bennünket a Hatszor gyorsabban öl című regényében, ismét egy extravagáns regénnyel jelentkezik, melyben bravúrosan ötvöződik a humor, a horror, az erotika és a mélylélektan.

Könyvajánló – Dobai Bálint: Titántorkú Sámson

Ég a szülőágyon egy szépasszony arca,
kövér páracseppek legelésznek rajta.
Ki a kezét fogja: mintha Toldi Miklós,
a rádióból meg segít tolni Meat Loaf.
Elfordul az orvos, mert fogó kell neki,
ugyanis a baba ököllel törne ki.
Nem látja így senki, hogy tartja az ujját:
ahogy a tömegek Black Sabbathra zúzzák.
A másik kezét is kidugja, és rátol,
mintha fesztiválon bújna hálózsákból.
Elkapja a doktor, mielőtt leesne,
felsóhajt a padlón a megmentett csempe.
Felüvölt a gyermek. Minden összerezzen,
esemény történt a galaktikus rendben,
eltöpreng az egész Föld az elmúláson…
Így jött a világra Titántorkú Sámson.

Könyvajánló – Bálint Tamás: Hibalista

A fénynek nem számít,
hogy hol törik meg:
a sportautó motorháztetőjén,
a vadászfegyver ravaszán,
a kedvesnek hitt szemében,
vagy annak a pohárnak a száján,
melyet utoljára a szádhoz emelsz.

Könyvajánló – Dezső Kata: Akiket hazavártak

Félek, hogy a hozzám közel állók
hozzám közel eső térben és időben halnak meg,
és a ravatalon a szájukban felejtik legféltettebb szavaikat.

Könyvajánló – Muszka Sándor: Szégyen

Egy napra még visszatér a nyár,
végigbiceg a kórházfolyosón,
csattog a mankó, ahogy elhalad,
mit kerestek itt,
hol a madár se jár.

Oldalak