Esszé

Arany Zsuzsanna: Föltámadhatnak-e a „halott szerzők”?

Amitől (...) Kosztolányi az irodalmat és a művészetet féltette, az az aktuálpolitizálás volt, a különböző pártokat/érdekcsoportokat kiszolgáló propaganda-költészet. A maga részéről igyekezett irodalmi és újságírói (vezércikkek a Pesti Naplóban és az Új Nemzedékben, a Pardon rovat részbeni írása, illetve szerkesztése, revizionista cikkek közlése stb.) működését élesen elhatárolni egymástól. – Arany Zsuzsanna esszéje.

Levelek az esztétikai neveletlenségről 1.

„A design valamennyi háztartásba eljuttatja Picassót, a számítástechnika Neumannt, a világháló pedig több a valóságnál, mert a lehetségeset, sőt a kívánatosat teszi hozzáférhetővé. De vajon többhöz férünk-e hozzá, és közelebb férkőzünk-e bármihez is, mint annakelőtte?” – Falusi Róbert esszésorozatának első része.

Szakolczay Lajos: Egy lélek kiáradása – Finta Edit, a festőművész, az író

Íróval van dolgunk, festőművésszel, a szépséget magyarázó – elemző – látnokkal? Egy személyben lakozó, számtalan műformát a maga képére teremtő többirányú alkotóval.

Czapp Enikő: Sylvester János, a korán jött magyar géniusz

Vajon áttért-e a protestáns hitre, és ha igen, annak melyik ágára (lutheránus, kálvini)? Ha nem, hogyhogy épp ő nem, akinek a nevéhez az Újszövetség első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló fordítása kapcsolódik? – Czapp Enikő kisesszéje egy magyar zseni életútja nyomába ered, amely a mai napig számos rejtélyt tartogat.

A lét hermészi hírvivője

Plasztikus létmetaforák, a téridő festményversei, modern zsoltárok a mindenségről, egzisztencialista líra a huszonegyedik században – Böszörményi Zoltán Kényszerleszállás Shannonban című verseskötete korábbi filozofikus költeményeinek kimagasló összegzése, költői madártávlat, felülnézet, rész-egész találkoztatása, lírai út a teljesség felé.

Szirtes Gábor: „Ragyogó porodba vetem szívemet…” – Weöres és Pécs, Pécs és Weöres

„A Város sosem feledte, mindig becsülte, szerette költőjét, akivel a helyi hatalom, az irodalmi nyilvánosság (a hivatalos irodalompolitika megítélésének megfelelően) a Pécsről távozását követő másfél évtizedben ugyan mostohán bánt…” – Szirtes Gábor előadása az MMA szeptemberi Weöres-konferenciáján hangzott el.

Hollós Máté: A szó zenéje Weöres Sándor költészetében

Ebben a régióban nem általánosan otthonosak a költők. Weöres Sándornak is van sokféle más hangja: a költői képek, metaforák, allegóriák, sőt még a filozofikus tartalmak kifejezésére is. De íme, le tud menni a lélek akusztikus mélyére! – Hollós Máté előadásának szerkesztett változata, amely a Magyar Művészeti Akadémia Weöres-konferenciáján hangzott el.

Vasvári Zoltán: A felszámolás melankóliája

Napjaink képzőművészetében trendi az absztrakt, a nonfiguratív, a dekonstrukció. Levy (Bihari Puhl Levente siófoki festőművész, született 1957-ben) sohasem a kritikusok, a galériák, a műkereskedelem igényeinek és elvárásainak megfelelni akarva használta e szemlélet- és kifejezésmódokat.

Pomogáts Béla: Erdélyi magyar tragédia – Szilágyi Domokos tragikus élete és költészete

"... még vizsgálni kell és érdemes, hogy együttműködése a román titkosszolgálattal mennyire veszélyeztette mások szabadságát és életét. 1976 novemberében bekövetkezett (és akkor megmagyarázhatatlannak tetsző), váratlan halála az egész magyar nyelvterületen nagy megdöbbenést okozott. Az öngyilkosság hátterében álló rendőrségi kapcsolat csak néhány esztendővel a bukaresti rendszerváltozás után derült ki, mindez viták kereszttüzébe állította költészetét. Munkásságának irodalmi értékét mindazonáltal senki sem vonta kétségbe, mértékadó vélemények szerint (ezeket magam is osztom) inkább a diktatúra áldozata, mint kollaboránsa volt."

E. Bártfai László: Csend és érték

"Testberendezésünk és lelki szükségleteink miatt a csend kevésbé sérti a fület, mint a zaj." "Sok embert valóban rettent a csend. Nyomasztónak érzik, minduntalan megtörik." – E. Bártfai László esszéjét olvashatják a csendről.

Pölcz Ádám: A genfi zsoltárok néhány nyelvi kérdése

„Mi, magyarok azt mondjuk, hogy Szenci Molnár minőségi költői-fordítói munkát végzett, sőt van olyan vélemény is, amely szerint magas igényű műfordítói gyakorlatot vezetett be, és zsoltárszövegeivel a modern műfordítás útjára lépett.” – Pölcz Ádám tanulmánya a genfi zsoltárok magyar fordításának titkaiba vezet be.

Peter Sloterdijk: Bruno

Giordano Bruno a memoria természetéről és funkciójáról vallott nézeteivel azoknak kortársa lett, akik ma úgy hajolnak az emberi agy fölé, mintha az lenne a világ valamennyi rejtélyének bölcsője.

Balázs Géza: A reformáció hatása a magyar nyelvre

„A Károlyi-biblia nyomán terjedt el pl. az olyan fösvény, mint a hét szűk esztendő, úgy áll, mint a Sion hegye. A stílus sajátosságai: bibliai képek, zsoltáros bűnbánati hangnem, zord erejű, komor, ószövetségi tónus.” – A nagyváradi magyar nyelv hetén elhangzott előadás szerkesztett változatát közöljük.

Kavicsot dörzsöl a tenger ágyéka

Bensőbb lebegéssel, örök jelenben
élni a tágasabb létet

A sötétség dicsérete – Végh Attila esszéje

A létezés világos pillanatai sötétek. Egyetlen rövid, gondterhelt életünk van, ám ezt a bizonyosságot valahogy túl kell élni. Túlélni pedig úgy lehet, hogy magunkhoz vesszük a felejtés gyógyfüveit. Az ókori görögök (akik pedig folyton emlékezésre gyúrtak) tudták ezt.

Oldalak