Sárkányológia románul és magyarul – Mircea Cărtărescu könyve a PIMben

Helyszíni

 

Szőcs Géza kínai papírsárkánnyal ajándékozta meg Mircea Cărtărescut magyar nyelvű kötetének megjelenése alkalmából, s ha sárkányröptetésre nem is került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, sokat megtudhattunk egy mesebeli társadalom megalkotójáról, aki egyben az egyik legjelentősebb kortárs román író is.

 

 

 

 

 

Sárkányológia

románul és magyarul

 

Mircea Cărtărescu, akit már jól ismerhetnek a magyar olvasók – A Sárkányok enciklopédiája, e posztmodern felnőtt mesekönyv immár az ötödik magyar nyelven megjelenő kötete – szerényen utasította vissza az őt dicsérő mondatokat, amelyeket Brânduşa Armanca, a Román Kulturális Intézet igazgatónője fogalmazott meg laudációjában. „Semmiképp nem vagyok a legnagyobb kortárs román író” – mondta Cărtărescu –, még csak írónak sem nevezném magam. Ahogyan Platón után sem hívhatja magát senki filozófusnak.” A kiérdemelt Nobel-díjra vonatkozó megjegyzést pedig egyenesen a mesék birodalmába utalta. „Magam mindig tanulónak tartottam, életem nagy részét is egyetemi hallgatókkal töltöm – mesélte az író, akit már nem egyszer össze is tévesztettek az egyetemistákkal. „Beatnik is vagyok, a nemzedékemből adódóan” – mondta Cărtărescu, és hozzátette, hogy ha a rendezvény miatt öltött elegáns öltözetében látnák például könyvében megörökített sárkányai, biztosan megdöbbennének.

A kötet megszületéséről az író elmondta, hogy bevett munkamódszerébe tagozódott bele: a Vakvilág című trilógia írását kénytelen volt – afféle „teljes mentális relaxációként” – megszakítani könnyedebb művekkel. Ezek egyike a Sárkányok enciklopédiája, amely olvasható akár irodalmi videojátékként is – tudtuk meg Cărtărescutól, akit kislánya „fertőzött meg” a PC-s játékszenvedéllyel. A Sárkányok enciklopédiájában is egy komplett társadalmat alkotott meg, amelynek teljes felépítést, pontos működését is feltárta a legapróbb tudományos részletekig. Eközben bemutatja, hogyan látnak minket, embereket mint idegen fajt a sárkányok. A művet három hónap alatt írta meg, de Tudor Banuş illusztrátor munkája ennek többszöröse volt: két évig rajzolta a könyv szerves részét alkotó grafikákat. „Minden egyes oldalon közösen végigmentünk, ő legalább annyira szerzője ennek a kötetnek, mint én” – emelte ki Cărtărescu az illusztrátori munka jelentőségét.

A könyv magyar nyelvű kiadása a csíkszeredai Bookart Kiadónak, illetve vezetőjének, Hajdú Áronnak köszönhető. A bemutató kapcsán az egyik legfontosabb kérdés volt: milyen „csoda” folytán születhetett meg magyar nyelvű fordítása egy olyan műnek, amelynek átültetésébe beletörött az angol, a német és a francia fordítók bicskája is. Szőcs Géza, a kötet egyik fordítója megerősítette Kányádi Sándor állítását, amelyre Brânduşa Armanca is emlékeztetett laudációjában: a román irodalom legtöbb fordítása magyar nyelven született. Bár nem egy politikus és újságíró sokat tett azért, hogy a két nép viszonya ne legyen barátinak mondható, az írók munkája ezt szerencsére ellensúlyozza – mondta Szőcs Géza, és érdekességként elmesélte, hogy Mihai Eminescu első fordítója távoli rokona, Szőcs Géza volt, a nagyenyedi református kollégium egykori tanára. Neki azonban nem volt Gergely Zsuzsa a felesége – tette hozzá mosolyogva a költő, ezzel egyben fordítótársára is utalva, hiszen a Sárkányok enciklopédiája magyarra ültetése kettőjük munkájának az eredménye.

Gergely Zsuzsa, mint elmesélte, „belecsöppent” a munkába, mivel időközben Szőcs Géza hivatalos megbízatást kapott, és bizonyossá vált, hogy nem tudja befejezni a régóta húzódó munkát. „Tehát a kényszer vitt bele" – mondta nevetve Gergely Zsuzsa, aki tervei szerint egyáltalán nem szándékozott posztmodern román regényt fordítani, de az eredmény mégis egy kiváló mű lett, amely mindenben meg tudja szólaltatni az eredeti szöveg nyelvezetének furfangját, összetettségét, hangulatát, humorát. Szőcs Géza egyébként három ajándékot is tervezett átadni Mircea Cărtărescunak. Az első költői ötlet maradt: a Természettudományi Múzeumtól kért volna egy hatalmas sárkánycsontvázat. A második megvalósult: kínai útjáról a költő egy papírból készült sárkányfigurát hozott az írónak, amely kellő tudással akár röptethető is. A harmadik meglepetést a délelőtt kezdetén is muzsikáló Misztrál Együttes adta elő: Szőcs Géza lefordította Cărtărescu egyik versét, ennek megzenésített változatát hallgathattuk meg.

Mircea Cărtărescu műve ajánlásaként elmondta: olvasói nem feltétlenül fognak sem megrendülni, sem megvilágosodáshoz jutni kötetének köszönhetően, de ha olvasás közben jól szórakoznak, mi több, néha felkacagnak, akkor ő már nagyon jól fogja érezni magát.

Az íróval végül sikerült dedikáltatnunk is egy példányt az Irodalmi Jelen számára, aki az alábbi mondatot jegyezte a kötetbe: „To the wonderful magazine Irodalmi Jelen, with my best wishes – Mircea Cărtărescu.”

 

Kapcsolódó: Feszti körkép 1. - Riportsorozat a XVIII. Nemzetközi Könyvfesztiválról 

Laik Eszter

Kommentek elrejtése, megjelenítése