Ugrás a tartalomra

Magyar nap a TIFF-en

Tarr Béla A torinói ló című filmje nagy sikert aratott. Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente kolozsvári rendezők Antigonéjára népes román közönség is kíváncsi volt és kiderült: nemcsak az erdélyi magyar nézők éreztek rá a film poénjaira.

 

 

 

 

Magyar nap a TIFF-en

 

Az idei TIFF június 8-án megtartott magyar napjának legnagyobb attrakciója  Tarr Béla legújabb (bejelentése szerint utolsó) filmje, az idei Berlinale zsürijének nagydíját elnyerő A torinói ló volt. A cím Friedriech Nietzsche életének egyik utolsó, tragikus epizódjára, egy megkínzott állat látványára utal, maga a történéstelen történet viszont sorsuktól gyötört emberekről szól . A fesztiválra meghívták a rendezőt,Tarr Bélát is, de ő nem tudott eljönni, így Erdélyi Gábor, a film hangmérnöke tisztelte meg a rendezvényt, aki nagyon örült a meghívásnak. Tudni kell róla, hogy már második alkalommal vendége a TIFF-nek, legutóbb a Peter Strickland által rendezett Varga Katalin munkatársaként volt jelen. Korábban is dolgozott már együttTarr Bélával, A torinói ló a harmadik film, amelyet közösen készítettek.
Erdélyit mindig is foglalkoztatták azok a kérdések, amelyek ebben az alkotásban hangsúlyt kapnak. Mintegy kilenc hónapig dolgozott az utómunkán. A film mondanivalóját tulajdonképpen a hangeffektusok érzékeltetik leginkább. „A hang nem a tudatunkra, hanem a lelkünkre hat” – fogalmazta meg Erdélyi. A filmes munkafolyamatról elmondta: a belső ingerekre, az érzésekre volt a legnehezebb odafigyelni, hiszen itt nem csak az számít, hogy mi hatja meg a fület, ennél mélyebb dolgokról van szó. 
A TIFF magyar napján Dömötör Tamás Czukor Show című, egy kibeszélő-műsorról szóló filmjét is megtekinthettük, valamint láthattuk Till Attila Cannes-ban vetített, Csicska című rövidfilmjét és  Miklauzic Bence A zöld sárkány gyermekei című alkotását.
A Csicska – húszperces kisjátékfilm – tavaly készült, állami támogatás nélkül, magánemberek és film iránt érdeklődő szakemberek segítségével. Hogy mit is jelent napjaink társadalmában a címet adó szó, arra a film kegyetlen képei adják meg a választ. A csicska a modern kor rabszolgája. A cselekmény a magyar alföldön játszódik. A család: apa, anya és gyerekek élik a maguk nyomasztó, tanyasi életét, és a munkákhoz tartanak egy csicskát, vagyis modern értelemben vett rabszolgát. A film alapja a valóság: tévés híradások, cikkek, rendőrökkel folyatott beszélgetések, olyan emberek történetei, akik átélték ezt a helyzetet.
Dömötör Tamás Czukor Show -jával kapcsolatban Árpa Attila, a film egyik színésze elmondta: nyolc éven keresztül ő maga gyártotta azokat a show-kat, amelyekre a film is épül. Dömötör Tamás rendező Füst Milán Boldogtalanok  című novellájából kiindulva valamiféle modern boldogtalanságot szeretett volna vászonra ültetni, amely a bulvármédiából táplálkozik, a televíziók által sugárzott beszélgetőműsorok szereplőit vagy éppen áldozatait vonultatva fel.
Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente legújabb filmjéről, az Antigonéról is. Az alkotás tulajdonképpen már egy éve elkészült, tavaly nyár elején mutatták be először a Győzelem moziban, szerepelt a Magyar Filmszemlén, több erdélyi és magyarországi városban nagyközönség elé vitték. Az Antigoné azt próbálja bemutatni, miként nem lehet Erdélyben kosztümös filmet készíteni. Az alapötlet Zágoni Bálinttól, a film forgatókönyvírójától és producerétől származik.  Eredetileg egy három darabból összeálló szkeccs-filmet terveztek, de aztán elkezdték írni a forgatókönyvet, és rá kellett döbbenniük, hogy ekkora költségvetésből lehetetlen elkészíteni egy görög dráma adaptációját. Viszont modern ruhába öltöztetve sem tartották elvetendő ötletnek. Az alkotás igen rövid idő alatt készült el: három-négy nap alatt állították össze a forgatókönyvet és egy hetet forgattak.
Az Antigoné magyar nézők előtt többször is szerepelt már, viszonylag mindenhol nagy sikerrel, de a román közönség a TIFF-en találkozott először a filmmel. Míg a magyarországi vetítéseken a tipikusan erdélyi vonatkozású alkotás poénjai általában nem jöttek be, a román közönség vette a lapot, nagyon is értette a rendezői szándékot, noha nyelvileg a feliratozásra kellett hagyatkoznia.
A TIFF idei magyar napjának kínálatát egyébként Toma Peiu állította össze. A magyar rendezvények során a Meeting Point-ban a Filmtett erdélyi filmes portál új arculatát is bemutatták. Ugyanakkor a Bánffy-palotában a Jedam együttes koncertezett, az Ecsetgyárban pedig az AIRtist és az Anima Sound System teremtett kiváló hangulatot.

Varga Melinda
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.