Kivételek márpedig vannak
Szerk, cs, 01/26/2012 - 03:20
Ellentmondásokat találtunk a 2011-es Petri-díj körül. Utánajártunk.
Kapcsolódó anyag: Kemény Lili válaszai a Petri-díjjal kapcsolatos kérdéseinkre
Kivételek márpedig vannak
A Petri-díjat 2010-ben hozta létre az N&N Galéria, amelyet azóta két alkalommal adtak át december 22-én, Petri György születésnapján. A Magvető magára vállalta a díjazottak munkáinak megjelentését. A kiadó gesztusa azért fontos, mert a díj megítélésének alapvető kritériuma: a szerző ne rendelkezzék kötettel. Elsőként Kemény Lili kapta az elismerést. A kuratórium tagjai: Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs, valamint legutóbb a korábbi díjazott, Kemény Lili is részt vett a döntéshozatalban.
A 2011-es Petri-díj nyertesének kihirdetése azonban rögtön szabadkozással kezdődött. Bognár Péter jelenlegi díjazott ugyanis már rendelkezik egy önálló versgyűjteménnyel, amelyet a szerző Sajna-sebaj címmel közölt a Kláris Kiadónál 2005-ben. Ez pedig ellentmond a korábban említett döntési elvnek: a díjazott kötet nélküli szerző legyen. A Litera a következőképpen kommentálta az eseményt, a szabályzatnak ellentmondó kitüntetést: „És bár Bognár Péternek 2005-ben megjelent egy vékony versfüzete egy rövid életű kiadónál, mivel semmilyen visszhangot nem vert, a kuratórium fontosabbnak ítélte a díj alapvető célját: felhívni a figyelmet egy kevéssé ismert, nagyon eredeti tehetségre.”
Bognár Péter 2005-ös kötete
Hasonló mentegetőzés olvasható Várady Szabolcsnak, a kuratórium egyik tagjának az ÉS-ben megjelent laudációjában: „Egy évvel ezelőtt, bevallom, azt se tudtam, hogy Bognár Péter a világon van. Ha Darvasi László nem ismerkedik vele össze, és nem kap tőle egy adag verset mutatóba, és ezeket nem küldi tovább a Holminak, más lenne idén a Petri-díjas. Ugyanis a kuratórium többi tagja sem hallott Bognár Péterről. Mintha nem vonzaná őt a nagyobb nyilvánosság. Vagy az önbizalma kevés? Nem tudom, hiszen most sem ismerem még: itt látom őt először. Amiket Darvasi küldött, azokból rögtön elfogadtunk volna kettőt. Kiderült, mindkettő megjelent már. De hol?” A válasz: számos neves irodalmi folyóiratban, például az Alföldben, a Ligetben, a Helikonban vagy az Új Forrásban publikált a szerző. (A teljes publikációs lista a cikkhez mellékelt csatolt fájlként érhető el.) Várady Szabolcsnak az irodalmi közegben való alulreprezentáltságot hangsúlyozó kijelentése tehát nem állja meg a helyét.
A helyzet a következő. Egyrészt a díj átadásával megszegték a Petri-díj alapvető kritériumát, másrészt a szerző egyáltalán nem nevezhető olyan embernek, akit nem vonzana a nagyobb nyilvánosság. Például 2005-ben a Városi Színházban együtt olvasott fel Bajtai Andrással, Dunajcsik Mátyással és Krusovszky Dénessel. Néhány évvel később már Rutkai Bori és Darvas Kristóf közreműködésével hangzanak el versei.
Dunajcsik Mátyás, Krusovszky Dénes, Bognár Péter és Bajtai András együtt olvasnak fel 2005-ben
Bognár Péter Petri-díja körül a fentebb elmondottak miatt sok a mentegetőzés. 2012-ben pedig a Magvető Kiadó jelenteti meg ismételten a szerző verseit, újabb esélyt adva annak, hogy irodalmi tényezővé váljék. Ha azonban utánajárunk az első kötet kiadásának, visszakövethető, hogy Bognár Péter 2005-ben megjelent könyve 100 ezer forint állami támogatást nyert. A legutóbb megkapott díj tehát már másodjára indíthatja el a pályán. Hány fiatal kortárs költő kapna (kétszer is) ehhez hasonló esélyt?
A Petri-díjat most adták át második alkalommal, de máris eltértek a kitűzött céloktól. Érdemes lenne lemondani a kötettel nem rendelkező szerzők támogatásának elvéről? Vagy egyszerűen mondhatnák azt is: az lesz a legközelebbi díjazott, akit a Magvető szeretne befuttatni. Kíváncsian várjuk a reakciókat, és, persze, a következő pártfogoltat.
Klebelsberg Karina
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| Bognár Péter publikációs listája.rtf | 21.73 KB |
Ezek a versek indulatok.
Ezek a versek indulatok. Pofozza a zsákot (maga a szemét).
Szemlélődések. Tágra nyitott, gyermeki szemmel.
Mindkettőből bőven.
Következtetések ráérzésre. Ezért hamvas a költő, még ha korban nem is oda tartozik.
Idővel megmutatkozik(hat) lesz-e csereBogár.
Tovább megyek. Találtam - úgy
Tovább megyek. Találtam - úgy látom a régen megjelentek között - őszinte hangú verseket. Kíváncsi lennék azokra a gyerekversekre, amiket Várady említ az ÉS-ben.
A díjat, magyar szokás szerint mindenki mindenkitől irigyli. Az irigységhez van ész. De tényleg, lehet hogy Petrinek tetszene, és ez az irányt adó. Ő is megüt hasonló hangokat.
A vers a lényeg, nem a díj. Vagy tévedek?
Nem lehet tudni, hogy
Nem lehet tudni, hogy Petrinek tetszene a döntés, vagy sem.
Minden díj alapító okiratában szerepelnek a díj odaítélésének feltételei. Ezeket kell tiszteletben tartani, s akkor az első kérdés nem kérdés többé.
Amit ön irigységnek nevez, az szerintem igazságérzet. Ha a feltételek teljesülnek, senki nem vétózza meg a döntést. Eleve kérdésessé vált bennem a "kuratórium" korruptsága. De nem csodálkozom rajtuk. Ma szinte mindent a különböző érdekhálózat határoz meg.
Azt írja: Találtam - úgy látom a régen megjelentek között - őszinte hangú verseket. Kérném, legyen szíves egy-két címet ide másolni, vagy akár szöveget is. Kíváncsi vagyok.
Előrebocsátom, nem vagyok
Előrebocsátom, nem vagyok irodalmár, sem költő; és sem rokona, sem ismerőse, nem vagyok senkinek. De főleg azt, hogy érthetetlen számomra ez a marakodás. Mit nyert BP? Havi egymillát egy éven keresztül? Sőt lakást, kocsit, hírnevet?
Az első kérdéshez a díj odaítéléséhez, annyit tennék hozzá, hogy véleményem szerint a költészetet, irodalmat, a művészetet nem kilóra mérik. Egyetlen kuratórium sem tud objektíven „mérni”. Mondta volna a kuratórium, hogy ez 4 kiló 50, így ok, de a másik, ami 5 kiló 10 az már nem? Hátha megfogta őket BP versei, még ha 10 dekával többet is nyomott a kelleténél. Ettől korruptak? Továbbmegyek, azzal kapcsolatban, ahogy itt ezen a felületen beszélnek a díj odaítélésének menetéről. Pár oldallal arrébb Kemény Lili elmondja, hogyan ítélték oda a díjat, sőt Várady Szabolcs is az ÉS-ben. Milyen jogon vonják kétségbe szavaik hitelességét, és hogy leghívebben akarták követni a Petry-díj szellemiségét? Mellesleg ők vannak erre felhatalmazva.
Továbbmegyek, ha valaki a fiókban tartja a verseit, nem mutatja senkinek, sem ismerőseinek, sem barátainak, akkor hogyan találkozna végül a vers a mecénással. A mecénás turkáljon az ismeretlen költő fiókjában, hátha kincsre lel? Ja, és el se küldje a kiadóknak, mert akkor nem elég szerény, és könyököl! Ez álszentség, amiről itt beszélnek. Beszélhet igazságosságról, de ki kell ábrándítanom, a világ nem igazságos, nem is tud az lenni.
Példákat mutatni, elemezni nem állok neki. Szubjektív, és inkább szólna rólam, mint a „költő intenciójáról” (mellékesen a költő, az irodalmárok minden haja szála az égnek állna). Vettem a fáradságot, és elolvastam PB fellelhető verseit.
Az őszinteségről, annyit, hogy kétségbe vonni egy alkotásban valakinek az őszinteségét hiba. (Az Ön őszinte indulatát ebben az „ügyben” senki nem vonja kétségbe.) Néhol nekem nem elég őszinte -fenntartom az első spontán reakcióm; korrekcióm, hogy „őszintébb”-, de belátom mélységekbe lemenni nem olyan mókás. Sorolhatnám meghasonlott művészek sorát, szerintem Ön is tudna. Ne várja ezt, egy költőtől, akinél olvasható, hogy élni akar, ebben a társadalomban akar élni, és főleg nem akar a kardjába dőlni. Szíve joga , hogy ne a drámát válassza kifejezőeszközül.
Sajnálom már, hogy egyáltalán valamit írtam erre az inkább botránykeltésre született cikkre. Azt gondolom, több ilyen díj kellene, és több olyan ember, aki lehet, hogy kritikával fogadja, de nyitottan a verseket. A verssel foglalkozik és nem a díjjal. A kiadott 20000 versből kiválasztja a kedvenceit, és nem azon püffög, hogy milyen szar volt a többi.
Remélem válaszommal bőségesen kielégítettem.
Hangzatos apológia, csak az a
Hangzatos apológia, csak az a baja, hogy a kérdést, mely szerint a döntnökök miért tértek el a kiírt feltételektől, nem tudja megindokolni, bizonyítani.
Az nem bizonyíték számomra, hogy higgyem le, a lehető legjobban jártak el. Miért hinném el? Nagyon sok fiatal tehetségtől olvashat itt is (IJ) verseket!
Kérdésére annyit tudnék
Kérdésére annyit tudnék mondani, hogy számomra az irodalom, szobrászat, festészet, zene, és sorolhatnám a művészeti ágakat nem megítélhető objektíven. Azt gondolom pont az irodalom és a művészet az, ahol ma ember lehet az ember, intuícióval, gondolatokkal, spontaneitással, érzésekkel és nem egy minden szubjektív vonzódást kizáró robot, aki 100% dönt. Így számomra éppen pozitív, hogy a kuratórium tudott rugalmasan gondolkozni, és nem 100%-ban kötötte magát a szabályokhoz.
Ez nem mentség persze, és nem is az én dolgom mentegetni őket. Én beérem a szavukkal, hogy a legjobb vezérelte őket, mivel semmilyen értelmes haszon-magyarázatot nem tudnék az ellenkezőjére.
Tényleg ennyire naiv, vagy
Tényleg ennyire naiv, vagy csak annak teszi magát? Vagy nem ismeri a kapcsolatrendszereket. Vagy nagyon is jól ismeri. Esetleg érdekelt is? Ki tudja. De amit ír, az meglepő!
Nem naív vagyok... ha fentebb
Nem naív vagyok... ha fentebb elolvassa, akkor látja tudom mi múlik a kapcsolatrendszeren. Így van, volt és mindig is lesz a világban. Az a naív, aki hisz a teljes igazságosságban.
Szerintem ha 1%-a az országnak ha tudja mi a petri-díj, akkor már túlozok. Jobban fel van fújva mindkét nyertes jogosultságának kérdése, mint amilyen jelentősége van a dolognak.
Túlzásokba mennek itt,olyan szavakkal mint korruptság. Akkor lenne értelme ennek a szónak itt, ha ma Magyarországon korosztályunkból valaki is meg tudna élni versei kiadásából vagy más művészetből, és ha olyan piac lenne a könyvkiadásban amilyen nincs. Még akkor sem ha rendelkezik ismeretséggel, kapcsolatokkal. A petri-díj pedig ha jól tudom nem jár mással, mint egy kiadott könyvvel.
Igazi korruptság, kapcsolatrendszeri előnyök kihasználása mások kárára nem itt van, hanem máshol. Ott kéne így kiengedni az indulatokat!
Ezek nem indulatok, hanem
Ezek nem indulatok, hanem kőkemény tények. Az igazság meg a legelemibb, veleszületett érzülete az embernek.
De azt is be kellene látnia,
De azt is be kellene látnia, hogy itt már nem csak a Petri-díjról van szó, hanem a többi, nem díjazott, jobb verseket író fiatal tehetségekről, és: ami abszolút nem elhanyagolható: az igazságérzetről.
Nemánné, ezt írja, hogy
Nemánné,
ezt írja, hogy "beszélhet igazságosságról, de ki kell ábrándítanom, a világ nem igazságos, nem is tud az lenni."
A Qrva életbe, ne pöccentsen má" be, hát nem lehet akkor is az igazság nevében legalább a művészetek jegyében eljárni!
hogy lehetne eljárni
hogy lehetne eljárni valaminek a jegyében, ami nincs?
szereplíra? és a többihez
szereplíra? és a többihez inkább semmit, mert hülyeség? igen.
Ha olyan okos, akkor milyen
Ha olyan okos, akkor milyen szerepet is játszom?
A szkanderezést, a hajcibálást, és egymás lehülyézését én már az oviban befejeztem.
Az egész mélyen színvonal alatti? igen.
Ezért lenne célszerű mondjuk
Ezért lenne célszerű mondjuk változtatni a díj szabályzatán. Itt nem Bognár Péter a lényeg, hanem a folyamat, ahogyan megkapta. Én biztosan elolvasom a kötetét, ahogyan Kemény Liliét is elolvastam.
Az érintett hozzászólt
Bognár Péter hozzászólt a cikkhez:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=235248259890812&id=100...
(A poszt és a kommentek eleje még másról szól, az IJ említésétől lesz érdekes.)
Bognár Péter nem a cikkhez
Bognár Péter nem a cikkhez szólt hozzá, hanem a kommentekhez. És nem a Bognár Péter, hanem mindenki más. Egyébként stimmel. De a cikkhez biztos hozzászólna, kedves Vendég, szerintem írj neki az fb-n.
Az érintett hozzászólt
Bognár Péter hozzászólt az IJ cikkéhez:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=235248259890812&id=100...
(A poszt és a kommentek eleje még másról szól, az IJ említésétől lesz érdekes.)
hmmmm
Kedves barátaim
Olvastátok a fent említett kegyelt (kegyenc) alkotásait? Még csoda, hogy találni az egész országban 500 olvasót. Ha ez az irodalom, akkor valami baj van az irodalmi szemléletmóddal. Ezt bizony a kutya nem fogja elolvasni.
Nevezheti tehetségnek bárki. És csak annyit tudok, hogy ezek miatt röhög az ország az írótársadalmon. Ki kellene már valakinek nyitnia szemét, hogy ami ilyen szerzők tollából kifolyik az maga a szemét...
Jó voltál Attila! Kellenek az
Jó voltál Attila! Kellenek az ilyen határozott hangok!! Örülök, hogy itt is megszólaltál végre!
Bodnár Péter mondjon le a
Bodnár Péter mondjon le a díjról, ha van vér a ...és adják oda egy hamvas szerzőnek!
tudtommal a petri-díjra nem
tudtommal a petri-díjra nem lehet pályázni, kiválasztják az embereket, de csak az utolsó körbe jutottakról - már, ha van több kör ugye - tud a nyilvánosság.
én úgy képzelem, hogy a kuratóriumi tagok leülnek a nyitott műhelyben vagy a hadikban és egy vörösbor mellett megtárgyalják, ki kapja majd a díjat.
hogy előtte vagy eközben ki ül az asztalukhoz, az már csak helyezkedés kérdése.
de ne legyen igazam.
Ez így lehet, vagy még így
Ez így lehet, vagy még így sem. Egyetlen tényező maradt ki, mégpedig a műalkotás, aminek egyedüli érvénnyel bíró tényezőnek kellene lennie a díj odaítélésében.
A díj alapító okirata
A díj alapító okirata elérhető valahol? Vagy csak annyit lehet róla tudni, amit az eddigi díjazások megindoklásánál közöltek belőle?
A cikkből, mivel BP kötetének
A cikkből, mivel BP kötetének meglétéről a kuratórium is tudott, sőt, maguk hívták fel rá a figyelmet, az égvilágon semmi új nem derül ki. Az, hogy a szerző "mentegetőzésnek" minősíti Várady Szabolcs mondatait, szíve joga, úgy kommentálja természetesen, ahogy jólesik, de azt azért nehéz volna vitatni, hogy egy kuratóriumnak jogában áll, ha komoly mérlegelés után úgy találják, eltekintenie néhány kritériumtól. Ne feledjük, hogy a Petri-díj tudtommal nem állami kitüntetés (alapítói Nagy Bálint és az N&N Galéria), így a díjazott személyével kapcsolatos reklamációnak inkább lenne helye akkor, ha valaki nem érzi a díjazott szerző teljesítményét méltónak a díjra (Kemény Lili, emlékszünk, kapott nem is kevés ilyet), de számonkérni a döntéseket, úgy sejtem, nincs túl sok jogalapunk. Az sem véletlen, hogy míg Kemény Lilivel szemben a leggyakrabban azt szokás emlegetni, hogy a körülötte (már a díj előtt jócskán) kialakult nagy hírverés okán speciel neki pont nem volt igazán szüksége erre a díjra, nem véletlen, hogy Bognár Péter e hasábokon is részletes bemutatásra szorul(na) - ennél szomorúbb, hogy költészetéről, irodalmi teljesítményéről már nem szól a fáma. BP nem sztárolt és nem népszerű, ismert szerző. Kíváncsi lennék, hogy a "na végre megírta valaki" és hasonló jellegű kommentek szerzői közül hány találkozott már BP verseivel. Azt pedig már csak jelezném, hogy (megintcsak, tudtommal) 100 000 forint a legalacsonyabb államilag odaítélhető tétel, ennél kevesebbel már nem lehet kötetet támogatni (az összehasonlítás végett: 300-350-nél többről én ezidáig nem hallottam) Szóval ha a cikkszerző problematikusnak tartja, hogy Bognár kapott az első kötetére állami támogatást, tartsa, jelezze, de az összeg feltüntetésével épp a saját érvelését (miszerint Bognár már "kapott egy esélyt"), gyengíti el, Bognár ugyanis tipikusan úgy kapott "esélyt", kis kiadónál, a kutya által nem ismert (bocs, Peti) kötettel stb., hogy végső soron nem kapott. Meggyőződésem tehát, hogy ezúttal valóban egy pohár vízben van a vihar, amit szándékosan kevergetnek. Félreértés ne essék, nem sejtek én itt semmiféle összeesküvést a friss Petri-díjas ellen, nem így értem a dolgot, hanem arra gondolok, hogy ez a cikk nincs egy színvonalon a korábban itt megjelent, magas színvonalú, ám kérlelhetetlenül kemény LBA-, illetve Krusovszky-kritikákkal. Úgy veszem ki a cikk retorikájából, hogy leleplező/botránycikk kívánna lenni, de a valódi (sőt, lényegében egyetlen) állítása köztudott és eddig tudomásom szerint - jellemző módon - egyetlen más fórumon nem váltott ki semmiféle fölhördülést. Ha már a cikk szerzője mindenáron sötét irodalmi mechanizmusokat kíván leleplezni, nemcsak üdvözlöm e szándékát, de sok szerencsét kívánok neki és lelkes olvasói egyetértésemről biztosíthatom, de akkor viszont már leplezzen le valódi botrányokat (amelyek tehát: 1) ténylegesen botrányok 2) leleplezésre is szorulnak).
(Mivel úgy sejtem, lesznek itt még kommentek, előre jelzem, ha lesz is még hozzáfűznivalóm az ügyben, vagy kialakulna bármiféle vita, csak azzal vagyok hajlandó vitatkozni, aki annak rendje és módja szerint érvel, nem vagdalkozik és kulturáltan képes megfogalmazni a véleményét. Sajnos egyre kevesebb ilyen hozzászólót látni errefelé manapság.)
Az irodalompolitikán túl
"Ne feledjük, hogy a Petri-díj tudtommal nem állami kitüntetés (alapítói Nagy Bálint és az N&N Galéria), így a díjazott személyével kapcsolatos reklamációnak inkább lenne helye akkor, ha valaki nem érzi a díjazott szerző teljesítményét méltónak a díjra (Kemény Lili, emlékszünk, kapott nem is kevés ilyet), de számonkérni a döntéseket, úgy sejtem, nincs túl sok jogalapunk."
És az etikai alap? Vagy az smafu? Alapítottak egy díjat nagy csinnadrattával elsőkötetes szerzőknek, mert az mekkora marketing egy rangos kiadónak (mármint ez a "felfedezés", ez a "lehajolás"), meg amúgy is Gressai Ferdinánd esetében is bejött ez a kontextus (persze, neki is jelent meg korábban, 15 évesen [!] könyve - ma meg már a varjú sem károg utána); aztán nem voltak képesek (hajlandók?) betartani a (nem olyan rég) adott saját szavuk sem. A díjak odaítélése nem magánügy, mivel jórészt marketing. A közügyek pedig igenis számon kérhetőek, ha máshogy nem is, etikai, morális alapon. (Persze, sajnos, Magyarországon ma nem okoz különösebb problémát senkinek sem segget csinálni a szájából.)
Nem értem viszont, mi ez a blikkes "botrányleleplezős" kontextus, amit a komment felvet. Inkább tűnik egy vitaindító írásnak, mintsem "botránycikknek". Problémás a díj, ez tény. A problémát pedig fel kell vetni, meg kell tárgyalni. És majd akkor nem fogja szó érni a ház elejét, ha meg is tesznek érte mindent. Tehát 1.) olyan feltételekkel írnak ki díjakat, amiket be is tudnak és akarnak tartani; 2.) ezeket be is tartják; 3.) ha adott esetben mégsem tartják be, legalább ne kezdjenek olyan elszomorító és kicsinyes balgaságokkal takarózni, hogy "X. Y. első kötete nem is igazi első kötet, mert én nem is ismertem..., meg nem is figyelt fel rá senki..., de majd most!", mert az ilyen ferdítésekkel tkp. nem veszik felnőttszámba a magyar irodalmi közösséget. (Remélem egyébként, hogy a szerző azért debüt-díjat nem fog kapni erre a magvetősre, mert az már végképp vicc lenne.)
Én például beleolvastam a szóban forgó szerző munkáiba, és valljuk meg, nem Ady Endre harmadik kötetét fedezi fel a kuratórium, hogy csak innentől kezdve tartsa számon.
Ebben is téved: "Azt pedig már csak jelezném, hogy (megintcsak, tudtommal) 100 000 forint a legalacsonyabb államilag odaítélhető tétel, ennél kevesebbel már nem lehet kötetet támogatni (az összehasonlítás végett: 300-350-nél többről én ezidáig nem hallottam) Szóval ha a cikkszerző problematikusnak tartja, hogy Bognár kapott az első kötetére állami támogatást, tartsa, jelezze, de az összeg feltüntetésével épp a saját érvelését (miszerint Bognár már >>kapott egy esélyt<<), gyengíti el, Bognár ugyanis tipikusan úgy kapott >>esélyt<<, kis kiadónál, a kutya által nem ismert (bocs, Peti) kötettel stb., hogy végső soron nem kapott." Végső soron úgy nem kap az ember esélyt, hogy nem kap 100 000 Ft-ot sem a kötetére és nem kap Petri-díjat sem, sőt nem is közlik a lapok (immár 9 éve!). Kedves nygá, higgye el (ha nehezen is), hogy az irodalompolitikán túl, az irodalmi szocializáción (bratyizáson, magánlevélben nyalizáson) túl, ott ahol a kurta farkú malac sem túr, van ilyen "felfedezésre váró" szerző, bőven. Nem vagyok demagóg, tudom, hogy mindig az erősebb - és kevésbé kurtább farkú - túr.
(Haveri alapon támadni egy cikket pedig végtelenül szánalmas, de ezt csak zárójelben.)
"Kedves nygá, higgye el (ha
"Kedves nygá, higgye el (ha nehezen is), hogy az irodalompolitikán túl, az irodalmi szocializáción (bratyizáson, magánlevélben nyalizáson) túl, ott ahol a kurta farkú malac sem túr, van ilyen "felfedezésre váró" szerző, bőven."
Kedves Attila,
elhiszem, mi több, az Apokrif folyóirat szerkesztőjeként nap mint nap ilyen szerzőknek igyekszem abban segíteni, hogy írásaik nagyobb nyilvánossághoz jussanak. Ennyit még, úgy láttam, nem árt hozzátennem. Többet nem kívánok.
Sok tehetség szót sem kap a
Sok tehetség szót sem kap a folyóiratokban, mert a nyalis féltehetségekkel, kicsodának a kicsodáival rakják tele a lapokat. Nagyon kirívóan tehetségesnek kell lenni annak, aki a kisebb-nagyobb körökön kívül van és nem sz@ros folyton a szája.
Ez mosakodás is, meg mosom
Ez mosakodás is, meg mosom kezeimet is egyszerre. etikátlanságot nem védjen má'
"egy kuratóriumnak jogában áll, ha komoly mérlegelés után úgy találják, eltekintenie néhány kritériumtól"-írja talmi érvként.
a kiírásnak szentírásként kellene működnie. csak abban az esetben térhetne el, ha nincs más, egyáltalán: nincs csak egy pályázó a díjra, és nincs senki, aki alkalmas lenne a kiírás szerint.
Mivel ez nem áll fent, remélem, ebben meg tud erősíteni. akkor teljességgel érthetetlen ez a döntés. nagyon szegény lenne a magyarországi irodalom, ha csak a két költögető, akik eddig kaptak, jöhetne szóba
Barát
Gábor, Bognár Péter a haverod. Krusovszkyt és Lázár Bence Andrást köztudottan nem bírod. Ennyit az érveidről.
Nem.
Nem. Pláne olyannyira nem köztudottan, hogy pl. én magam sem (köz)tudnék ilyesmiről. Krusovszkyval jóban vagyunk, mármint nem vagyunk összejárós cimborák, de mindig örülök, ha találkozom vele és tudunk beszélgetni pár mondatot, mi bajom lenne vele. LBA-t még az életben nem láttam személyesen, így nem tudom, rokonszenves ember-e, a hype és a hozzáállása tényleg ellenszenves, de ha a versekkel meggyőzne, ettől még szimpatizálhatnék is vele. A versek nem győznek meg sajnos, pedig újra és újra próbálkozom bennük, bízva benne, hogy a hiba mégis bennem van. Bognár Pétert tényleg kedvelem, kétszer-háromszor ültünk már egy asztalnál/asztaltársaságban, hosszabban csak ritkán tudtunk beszélgetni, olyan urambátyám értelemben, amit a kijelentés sugall, nem a "haverom". Az "ennyit az érveidről"-höz pedig annyit, hogy az érveimmel Te/Ön nem foglalkoztál/foglalkozott. Csak tett(él?) két megjegyzést, amiknek nem sok közük lenne (ha amúgy stimmelnének) a dologhoz. Írtam egy majdnem olyan hosszú kommentet, mint a cikk, végig érvelek benne és válaszul azt kapom, hogy kik a vélt haverjaim. Persze én vagyok a hülye,hogy nem nézem le eléggé ezt az egész kommentelés dolgot. Végülis mit vártam, itt szinte mindig trollok jönnek szembe. A magam részéről befejeztem, de kérem, ha egy mód van rá, vagy ne foglalkozzunk velem, vagy ha már muszáj, legalább az érveimmel tessék vitatkozni. Nincs kedvem még tizenötször ide visszaklikkelni és kikérni magamnak különböző, ide nem tartozó feltételezéseket.
nyga, érvei problémásak,
nyga, érvei problémásak, hiszen éppen a kontrapunktot erősíti meg.
"LBA-t még az életben nem láttam személyesen...a hype és a hozzáállása tényleg ellenszenves...
Bognár Pétert tényleg kedvelem, kétszer-háromszor ültünk már egy asztalnál/asztaltársaságban"
Itt van a kutya elásva.
Kedves Gábor, mivel az
Kedves Gábor, mivel az irodalom: szociológia, nem hinném, hogy az, hogy ki kinek a haverja, ki kit nem bír és a többi ne tartozna ide. Sőt. A díj minden bizonnyal direkte Kemény Lilinek lett létrehozva, most éppen az a gikszer, hogy ezt másnak is oda kell ítélni, ha már szép és hangzatos indoklás állt a létrejötte mellett. Amúgy a Magvető nagyon pragmatikus, BP megy a német piacra minden bizonnyal, lehet, hogy Lili is. Más. Lehet, hogy Várady Szabolcs a büdös életben nem hallott még BP-ről a díj odaítélése előtt (eleve: mi vaaaaan?), de a kuratórium egy másik tagja biztosan erős benyomásokat szerzett barátunkról. Node nem akarok lemenni aljasba. Csak annyi, hogy ne kapálózz, mert te is nagyon jól tudod, hogy a kapcsolati háló sokkal többet nyom a latba, mint az irodalmi produktum, ez mindig is így volt, a nyugatosok is együtt ittak, stb., lerágott csont, és manapság pont a felemlegetett LBA is ezt használja ki, de nagyon. Meg még sokan mások. Kacsintkacsint.
Én azt találom
Én azt találom elszomorítóbbnak, hogy nem a díjra legérdemesebb alkotólk kapják meg, hanem akit lökdösnek előre, aki könyökölve, nyalizva eléri, hogy a szakma kitüntetettje legyen Összeköttetések, ismeretség stb. alapján történnek a dolgok. Minden területen. de a művészetek terén ennek nem lenne szabad így történnie.
Meg mit keres az odaítélő bizottságban egy szakmát aligha ismerő fiatal. Hogy tudja megítélni a műnek az irodalmi értékét, a tehetséget?
A 2005-ös kötetéhez is kapott
A 2005-ös kötetéhez is kapott támogatást. Nagyon sok tehetséges fiatal van, aki a támogatásra és a díjra is alkalmas lenne.
Régebben ha velaki nem felelt meg a feltételeknek, vagy kiderült, hogy alkalmatlan a díjra, akkor azt azonnal visszavonták.
Bognár Péter Petri-díját
Bognár Péter Petri-díját vissza kell vonni, miután kiderült, hogy nem felel meg a kiírásnak. Az lett volna korrekt a részéről, ha nem is indul, hiszen kizárt dolog, hogy nem ismerte a feltételeket.
Nekem is pont ez jutott
Nekem is pont ez jutott eszembe, ami az utolsó bekezdésben van, hogy minek a maszlag? De tényleg minek? Hiszen látható, hogy nem fontosak azok a szempontok, amiket a díj kapcsán felsoroltak, és ha nem fontos miért nem vállalják? Nem muszáj még a nagy emberhalász szerepét is eljátszani. Szerintem azok miatt sem, akik megkapják a díjat, habár minden hír hír ma már, és még lehet teszik is a hírverés.
Sőt azok miatt nem lenne
Sőt azok miatt nem lenne szabad ezt az emberhalász szerepet eljátszani, akik nem kapják meg ezt a díjat.
Miért kezd el egy ilyen korú ember verset írni? Szerintem mert meg akar valamit mutatni magából, valamit amit fontosnak tart, ami csak így mutatható meg. És ha ez a díj valóban úgy működne, hogy olyanok kapnák meg, akik akár egészen hibás, de azért őszinte verseket írnak, azok is magukra ismernének benne, akik nem kapták meg ezt a díjat, és azt gondolnák érdemes. De így egy ilyen fiatal azt fogja gondolni, hogy ha érdemes is csak magának, mert ez az irodalmi közeg ugyanolyan hazug, mint az a világ, ami ellen a verseit írja. A normális fiatal nem az, aki már 14 évesen is tudta, hogy hogyan kell a SZAKMÁBAN helytállni. A normális fiatalnak a versről nem jut eszébe a szakma, azt sem tudja, hogy az van. És én sajnálom azokat a fiatalokat, akiknek a mai irodalomról lebeszélő irodalomoktatás mellett még van arra vágyuk, hogy kifejezzék magukat, meg hitük, hogy ez valahol fontos, mert hogy ezt a hitet veszik el ezzel a hazugsággal. Ezért jobb lenne a sima igazság, hogy annak adjuk akinek akarjuk, mert ez, mint minden hazug dolog rombol.
Ez a 21. század. Az egészen
Ez a 21. század. Az egészen normális fiatalok már óvodás korban vv-szereplők akarnak lenni, később színésznők, aztán escort nők, 16 éves korukban pedig sikeres, sok pénzt kereső, vagy az állam nyakán élősködő művészek, vagy mind együtt.
És a fiúkák sem vadakat terelő juhászok akarnak lenni. Ki hogy marja, úgy kapja elv működik.
Ejna. Az irodalmi élet
Ejna. Az irodalmi élet szoporkázóbban mocskos, mint a politika. A poltikus legalább nem magyarázza, amit nem lehet.
az irodalom nem a nyílt
az irodalom nem a nyílt színen játszik. Alattomosan, nehezen követhetőbben, csak a bennfentesek számára láthatóan, meg ha véletlenül akad egy egy tényfeltáró cikk. De ezt is kik olvassák? Nem számottevő. Minden megy tovább, minden marad a régiben. Vannak bagzó qtyák , megint vannak nyálcsorgató qtyák. Jól írta ezt valaki.
Az irodalomnak ehhez semmi
Az irodalomnak ehhez semmi köze. Ez nem az irodalom, hanem az irodalomra ráépült rendszer. Nem szabadna a kettőt azonosítani. Ma már szinte semmit nem különböztetnek meg attól a rendszertől, ami ráépül legyen az orvoslás, vagy irodalom, vagy oktatás, tehát olyan, ami valami eszmeiségről szólna. Ez csak a rendszerről szól. És az emberek már nem is értik a különbséget. Nehogy már egy irodalmi kisisten, aki keményen fogja a többi apró istenséget legyen az irodalom, annak ehhez semmi köze. Ez kemény egzisztenciális harc, egymás torkát átharapnák, sőt át is harapják.
Tökéletesen igazat adok.
Tökéletesen igazat adok. Hajlamosak az emberek egyetlen nemfogalom alá besorolni annak összes képviselőit, és az erre rakódott összes rendszert. Ami érdekes, hogy mindenki érti így is, hogy miről is van szó. Egyszerűsítő, szódobálózós világot élünk.
így műkszik
Ez az ország így működik, nem értem, mit kell ezen csodálkozni. Az erősebb kutya közösül, a többi meg csak nyálcsorgatva nézi! Ti vagytok a gyengébbek, vazze! Csorgassatok nyálat, vagy egyetek csigát!
oszt te kisöcsi mit
oszt te kisöcsi mit csurgatsz?
Ők? Mindig mindent ki tudnak
Ők? Mindig mindent ki tudnak magyarázni. Ez a mindenkori politikára érvényes. A politikusok a legnagyobb szóművészek! Be tudják mindennek bizonyítani az ellenkezőjét. A kabátnak/bundának is két oldala van. Hiába! Kifordítom, befordítom, mégis BUNDA a bunda. Milyen példát ad a politikai elit, mely meghatározza a társadalmi szemléletet? Érdemes ezt is szem előtt tartani.
Ohhh
Kemény. Jó, hogy valaki megírta.