„Nemes” irodalom?

Helyszíni

Létezik-e női literatúra? A kérdés újból terítékre került Kolozsváron, a Tranzit házban a Szomjas oázis, Éjszakai állatkert, Dzsungel a szívben és A szív kutyája című női antológiák bemutatója kapcsán.

 

 

 

 

 

 

„Nemes” irodalom?

 

 

 

Hímsovének-e az erősebb nem szerzői, vagy túl bátortalanok a nők; több-e a jó férfi író, vagy a nőknek egyszerűen nincs elég publicitási terük; egyáltalán behatárolható-e az irodalom nemi paraméterek alapján? – e kérdések megválaszolásában segíthetnek a Forgács Zsuzsa Bruria szerkesztette női antológiák, amelyek Kolozsvár után Marosvásárhelyen is bemutatásra kerültek. Forgács mellett az est vendége volt a kötetekben szereplő Bárdos Deák Ágnes énekesnő és Karafiáth Orsolya, akit nemcsak mint költőt, hanem, mint modellként is megismerhettük. A közönség zöme szépirodalommal foglalkozó, fiatal nő volt, a kritikus férfiszemek valamiért távol maradtak…
Az antológiák keletkezésének történetéről Forgács elmondta: a cél egy koedukált irodalom felmutatása, amelyben egyenlő arányban szerepelnek férfiak és nők, ahogy az a mindennapi életben is történik. Antológiáink nagy részében általában férfiakkal találkozunk, csak néhol bukkan fel egy-egy „dísznő”, ahogy az irodalmi folyóiratoknál is csupán hat-nyolc százalékban van jelen a szebbik nem. (Irodalomtörténeti kuriózum ilyen szempontból a Weöres Sándor szerkesztette gyűjtemény, a Három veréb hat szemmel, amelyben tizenkét százalékban kaptak helyet a nők.) Az eddig négy kötetet számláló mostani sorozat ezt próbálja ellensúlyozni, de nem kívánja felosztani az irodalmat női és férfi írókra. „Badarság a női irodalom fogalma, esetleg csak nőszempontú irodalomról beszélhetünk, hiszen vannak témák, amelyekről kifejezetten nők tudnak hitelesen írni” – vélekedett Forgács. A kötetekben hetven női szerző szerepel, köztük álnéven három „díszférfi” is. A Szomjas oázis, a női testtel foglalkozik, az Éjszakai állatkert a női szexualitással, a másik két könyv, a Dzsungel a szívben és A szív kutyája pedig az anya-lánya, illetve az apa-lánya kapcsolatot bontja ki. A hat kötetesre tervezett antológia-sorozat következő darabja a női barátságtörténetek köré épül, a hatodik témája egyelőre meglepetés.

 


A szerkesztő szerint segíteni, bátorítani kell azokat a tehetséges nőket, akik eddig nem mertek közölni, vagy nem kaptak rá lehetőséget. Az antológiának köszönhetően több szerzőnek jelent meg kötete, ami nagy előrelépés. A tehetséges, de még ismeretlen alkotókat olyan neves szerzők segítik, mint Ladik Katalin, Tóth Krisztina, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi vagy az erdélyi Kali Kinga. A nők lassan, de biztosan teret nyernek irodalmunkban, hiszen 2010-ben a Magvető Kiadó publikált egy olyan körképet, amely tizenegy női és tizenegy férfi nevét sorakoztatja fel, az ÉS egyik legújabb számában pedig  ugyancsak fele-fele arányban szerepelnek nők és férfiak.
Az eddigi négy antológiában a felfedezetlen tehetségek mellet vannak olyan nevek is, mint Bárdos Deák Ágnesé, akik nem föltétlen irodalmi pályán mozognak, viszont elismert énekesnők, színésznők, rendezők vagy képzőművészek. Ugyanakkor a múltból is merítenek a szerkesztők, olvashatunk a kötetekben, például, Csinszka szöveget. Szabó Magda vagy Harmos Ilona, sajnos, nem kerülhettek be a jogutódok miatt, de Radics Viktória vagy Szécsi Magda írásai szerepelnek bennük.
Karafiáth Orsolya az Irodalmi Jelen kérdésére elmondta: őt sosem hátráltatta a publikálásban vagy az irodalmi babérok megszerzésében az, hogy nő. Sőt, kifejezetten jól jött neki a pályakezdéskor a „dísznő” státus. Véleménye szerint a nők zöme nem ír jól, kevés az átütő tehetség, ő is szívesebben olvas férfiakat. Forgács Zsuzsa viszont úgy látja, hogy Karafiáthból a „beleépült öngyűlölet” beszél; erős személyiségének, határozottságának is köszönheti az irodalmi sikereket, ám nem minden nő karaktere ilyen szerencsés. „Át kell törni azon, hogy az író az egy férfi szerep, ez az antológiák a célja” – nyomatékosított Forgács. Humorosan fűzte hozzá, az ő generációja az iskolai tananyagban sem találkozott női írókkal, így a lányok is kénytelenek voltak Nyilas Misivel azonosulni.
A bemutatón végül nem kaptunk egyértelmű választ arra, hogy mitől más a nő tollából születő irodalom, de a felolvasott írások színvonala felkeltette az érdeklődést a kötetek iránt. Jobb Boróka, az est szervezője elárulta: egy budapesti könyvbemutatón ismerkedett meg Forgáccsal, és akkor vetődött fel az ötlet, hogy Erdélybe is eljönnének. A sikeren felbuzdulva folytatáson is gondolkodik, Bárdos Deák Ágnes koncertje lenne a következő projekt.

 

Varga Melinda

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése