Szép számú közönség gyűlt össze a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében Rónai Balázs Zoltán A Vascsöves Atya legendáriuma című novelláskötetének bemutatójára. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent műről a kiadó és a Magyar PEN Club közös estjén Király Farkas beszélgetett a szerzővel.

Emlékezetes Könyvhetet zártunk idén Budapesten a Vigadó és a Vörösmarty téren. Nemcsak a szokatlan időpont miatt, bár a nyárias hőség a júniusokat idézte, de a kihagyott év után mintha megsokszorozódott volna az érdeklődők száma. Képriportunkban az Irodalmi Jelen néhány olyan kollégája is látható, akikkel egyébként nem sok alkalma lehet olvasóinknak találkozniuk.

Idén is szombaton áradt ki a legtöbb érdeklődő az Ünnepi Könyvhétre. Bár két helyszínen, a Vörösmarty téren és a Vigadó téren állították fel a pavilonokat, délutánra jókora tömeg verődött össze mindkét területen. Az Irodalmi Jelen esti, szabadtéri felolvasásáról készült felvételeket elnézve olyan érzése támad az embernek, mintha nem a belváros közepén, hanem valahol egy réten, a zöldben hallgathatta volna a közönség az alkotókat.

Pénteken immár teljes erőbedobással folytatódott az Ünnepi Könyvhét. Az Irodalmi Jelen pavilonjánál ki sem hűlt a dedikálók asztala – nemcsak a nyárias meleg miatt, de a jobbnál jobb költők, írók egymásnak adták a helyet a napernyő alatt, hogy kézjegyükkel lássák el új köteteiket.

Tíz éve újraéledt Budapest irodalmi életének egy meghitt műfaja: a már végképp letűntnek hitt szalonkultúra. A kezdetben a Hadik Kávéházban zajló esteket Juhász Anna álmodta meg, akinek volt miből merítenie: a Juhász család otthonát és az Új Írás szerkesztőségét egykor a legkiválóbb művészek jövésmenése töltötte meg élettel. Az Irodalmi Szalon immár fogalommá nőtte ki magát, s bár a tízéves gálaestet online kellett megtartani, a folytatás sok-sok jót ígér.

Különleges könyvekhez különleges bemutató dukál: az Írók Boltjában – a szabályoknak megfelelően – közönség nélkül, online közvetítéssel beszélgetett Böszörményi Zoltán és Varga Melinda újonnan megjelent köteteikről.

Hogy a költészet valóban mennyire trendi még járvány idején is, nemcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum népes közönsége bizonyította az Irodalmi Jelen díjátadó gáláján, de azok a fekete-piros, feliratos szájmaszkok is, amelyeket Viola Szandra munkájának jóvoltából viselhettek a rendezvény résztvevői.

hogy néz ma rá egy osztrák s a Monarchia térképére egy morva ma s hogy egy magyar

Átvágnak rajtunk a tankönyvek, mint a tankok, láthatóan egy más világ felé.

Medréből szomorúan kihajolt,
a fény fáradt hullámaira,
őszülő vízre horgolta az Írást.

A zeneiség Frideczky Katalin legújabb kötetének is jellemzője – egy „triót” vehet kézbe az olvasó. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent, Újratervezés című prózagyűjteményről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Laik Eszter szerkesztő.

Frideczky Katalin frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter az Írók Boltjában március 4-én.

Az impozáns Ybl-villában, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében került sor a Magyar Írószövetség rendezte Ady-konferenciára, amelynek előadásai a máig ható Ady-viták története mellett Ady költészetének zenei kapcsolódásaira és a modernség számos aspektusára is kitértek.

Méltó lezárása volt az Ady-évnek az az emlékest, amelyet Nagy Angéla szervezett a budapesti Király utcában, egy százhúsz éves pincében. Rengeteg fellépővel, versekkel, zenével, monodrámával idézték meg a művészek Ady szellemét.

Óriási közönség előtt tartotta meg akadémiai székfoglalóját Bollobás Enikő az MTA nagytermében. Az irodalomtudós egy ritkán elemzett alakzatot, a katakrézist járta körbe, és hozott fel bőséges szemléltetőanyagot irodalomból és társművészetekből.

Nem utópia-e vajon a közép-európaiság gondolata akár politikai, akár kulturális értelemben? Vajon meg lehet-e haladni az önelvű nemzeti irodalomkutatást, s felülírni a regionálissal? Mit kell egyáltalán összehasonlítania az összehasonlító irodalomtudománynak? Többek közt ezek a kérdések is szóba kerültek a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle új számának bemutatóján a Kelet Kávézóban.

A Magyar PEN Club rendezvényén, jó hangulatú esten köszöntötték a kilencvenéves Görgey Gábort. A „nagy történelem” éppúgy része életművének, mint a mindennapi életünk bosszantó apróságaira felfigyelő, érzékeny írói toll alkotásai. Az író részvételével zajló esten próza, zene, videóbejátszás és beszélgetés is meggyőzte a hallgatókat: Görgey Gábor nem öregszik.

Ötvenéves az Elérhetetlen föld, a Kilencek költőcsoport legendás antológiája. A jubileumi alkalomból a Kilencek irodalomtörténeti jelentőségére emlékeztek és az ötvenéves évfordulóra kiadott antológiát mutatták be irodalomtörténészek, költők és maguk az érintettek a budapesti Polgárok Házában.

A Szabad ötletek jegyzéke József Attila legkülönösebb, legvitatottabb műve, amely sokáig meg sem jelenhetett. Most egy különleges albumban elevenedik meg a szöveg, Gaál József litográfiáival és grafikáival. Az irodalomtudomány számára is csak tapogatózva megközelíthető műről Bókay Antal irodalomtörténész, Gaál József képzőművész és Jordán Tamás színművész beszéltek.

Az Írók Boltjában mutatták be Erős Kinga Szavakban lobog című kötetét, melyben magyar írók elevenítik fel az ötvenes években, valamint az 1956-os forradalomban szerzett élményeiket. A szerzővel Soltész Márton irodalomtörténész, a kötet szerkesztője beszélgetett.