Hogyan kapcsolódik össze gróf Andrássy Gyula Sztálinnal, Columbo hadnaggyal és a dalszerző-énekes Kovács Ákossal? – Molnár H. Magor jegyzete

Monodráma és könyvbemutató: Hevesi Judit első verseskötete, a Hálátlanok búcsúja az RS9 Színházban mutatkozott be.

Állhatatos kitartásunknak köszönhetően a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon sok jó élménnyel, könyvbemutatóval és dedikációval gazdagodtunk. – Fesztivál, búcsúnap.

A Könyvfesztiválon a szombati nap mindig a strapabíró olvasóké: kiváló állóképesség, küzdőszellem és tüdőkapacitás kéretik az irodalomszerető látogatótól. A jutalom viszont nem marad el.

Fesztiváli sorozatunkban két nézőpontból mutatjuk be a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szerzett élményeket: Szabó Tibor Benjámin az Athenaeum Kiadó főszerkesztőjeként, Laik Eszter látogatóként és tudósítóként számol be a látottakról-hallottakról, sok képpel.

A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál különleges alkalom a hazai könyvkultúra történetében: a díszvendég maga Magyarország lesz. A külföldi íróvendég viszont a tengeren túlról érkezik: Jonathan Franzen repül hozzánk látogatóba.

A József Attila Kör „Oda ne rohanJAK” sorozatában két művészeti ösztöndíj, a „Móricz”és a „Derkovits” múltját-jelenét vitatták meg a beszélgetők. Mennyit ér ma egy fiatal prózaírónak az állami támogatás? Igazságos-e az elosztási szisztéma? Részrehajlók-e a kuratóriumi tagok? Kényes kérdések, egyenes válaszok.

Április 9-én Slam poetry esttel nyitotta meg kapuit a Bereg bár. A fellépők közül többen még az Irodalmi Jelen Slam School Poetry versenyén tűntek fel.

A Magyar Írószövetség Írók írókról sorozatában Déry Tiborról idézte fel személyes emlékeit Temesi Ferenc, például, hogy miként lett ő a második újszülött az Óriáscsecsemőben.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban különleges kiállítás nyílt a Költészet Napja előestéjén: a húszéves Parnasszus folyóirat jeles kortárs költők eredeti kéziratait ajándékozta a könyvtárnak. A versekhez képzőművészek készítettek alkotásokat, így születtek új, komplex műalkotások a paravánokon.

Hőse saját alteregójából kelt életre, és neki köszönheti, hogy huszonnyolc évesen nyert meg egy legfeljebb huszonnégy éveseknek kiírt pályázatot. Toroczkay Andrással és Éhes Miklóssal ismerkedtünk meg a Nyitott Műhely estjén, egy felszabadult könyvbemutatón.

A Magyar Írószövetség KultúrRing című sorozatának barátságos mérkőzésén a folyóiratok támogatásáról vitatkoztak a szakma képviselői. Kiütéses győzelem nem született, de nem is ez volt a cél, inkább a megegyezés: merre tovább.

Bálint Tibor, a Csapodi házaspár, Halász Judit, Jáki Teodóz, Koncsol László, Tolcsvay László és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar nevével bővült a hétvégi átadóünnepségen a Magyar Örökség-díjasok Aranykönyve.

Új mecénásprogram született a Csimota és a Scolar kiadók együttműködéséből: a régi előfizető-gyűjtést a modern körülményekhez igazítva szólítják meg az olvasót a kiadók. A felnőtt irodalomban Ungvári Tamás díszkiadásban megjelenő tetralógiájával debütál a Könyvmecénás.

A PIM ünnepi rendezvényén az elsötétített Erkélyes teremben nézhettük meg a most először kiállított, eredeti Petőfi-dagerrotípiát. Az elmosódó, százhetven éves arcmás kiegészítéseként Lackfi János idézte elénk a hús-vér Petőfit.

Géher István László érdekes kísérleti módszert dolgozott ki: bizonyos verssorok szimmetrikus ritmikai megfeleléseiből tanulságos mintázatok rajzolhatók ki. Informatika, barokk fúga, grafikon: ez mind verstan – derült ki a Nyitott Műhelyben rendezett beszélgetésen, ahol ugyancsak elkerekedett a szemünk.

Nem félt kötetébe „önkritikai” írásokat válogatni, és eltökélten vallja: az irodalomról beszélgetni kell, nem kijelentéseket tenni róla. Gilbert Edit új kötete a biblioterápiától a tánckritikáig sok területet érint, olyan kérdéseket is, amelyekkel a szakma érintettjei nem szimpatizálnak.

Bár a nőnap alkalmából ülte körül az Írók Boltja pódiumasztalát négy nő – Csobánka Zsuzsa, Péntek Orsolya, Szilágyi Zsófia, Tompa Andrea –, és kérdezgette őket egy férfi, azaz Mészáros Sándor, a diskurzus egyáltalán nem „női” problémákat járt körül.

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című monográfia-sorozatáról beszélgettek szerzők és szerkesztők a Vigadó Makovecz Termében. Az első öt tanulmánykötet Marsall László, Albert Gábor, Kiss Anna, Kiss Benedek és Temesi Ferenc portréját rajzolja meg.

Meddő kengurumama, válófélben lévő szülők, meleg királyfiak, egymásra lövöldöző katonák – a FISZ Kritikustusáján a kortárs gyerekirodalom „kényes” témáit járták körbe a vitázó felek, és arra is választ kerestek: összhangban van-e a könyvek üzenete a valósággal?