Ugrás a tartalomra

Legalább egymillió dollárt remélnek Alan Turing kéziratáért

A várakozások szerint legalább egymillió dollárért (272 millió forint) cserél gazdát Alan Turing második világháborús brit kódfejtő kézirata a Bonhams áprilisi aukcióján New Yorkban.

    A különleges dokumentum 1942-ből származik, abból az időből, mikor Turing a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódjának feltörésén dolgozott a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban.
    Az április 13-i aukció valószínűleg profitálni fog a Turing életét és munkásságát övező nagyfokú érdeklődésből, amely a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült és nyolc Oscar-díjra jelölt, Kódjátszma című hollywoodi filmnek köszönhető.
    A Bonhams szerint az 56 oldalas dokumentum "majdnem biztosan az egyetlen még létező Turing-kézirat, amely ilyen terjedelmű". A matematikai jelöléssekkel és a komputertudománnyal foglalkozó dokumentumot, amely "lenyűgöző betekintést nyújt egy zseni gondolkodási folyamatába", most először láthatja a nagyközönség.
    Az aukciósház szerint a kézirat legkevesebb egymillió dollárért cserél gazdát a liciten. A befolyó összeg egy részét jótékonysági szervezetnek adományozzák - adta hírül a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.
    Turing rakta le a modern számítástechnika alapjait, meghatározta a mesterséges intelligencia kritériumait, feltörte a német hadsereg titkos kódjait, amivel egyesek szerint milliók életét mentette meg és lerövidítette a háborút.
    A matematikuszseni 1954-ben, 41 éves korában hunyt el ciánmérgezésben - öngyilkos lett -, miután az akkor Nagy-Britanniában még üldözött homoszexualitása miatt 1952-ben elítélték a "jó erkölcs megsértéséért", és gyógyszeres kasztrálásra kényszerítették. II. Erzsébet királynő 2013-ban, hat évtizeddel Turing tragikus halála után kért hivatalosan bocsánatot a kódfejtővel való bánásmódért.
    A hamarosan kalapács alá kerülő kéziratot tartalmazó egyszerű jegyzetfüzetet Turing annak idején egy cambridge-i papíráruboltban vásárolta, amikor a híres King's College diákja volt. A dokumentumot, sok egyéb irattal együtt, később barátjára és matematikustársára, Robin Gandyre hagyta. A jegyzetfüzet üres oldalait Gandy naplónak használta, amelyben "halott apafiguraként" említette néhai barátját.
    A Bonhams szerint a dokumentumra csupán Gandy halála után bukkantak rá személyes holmijai között.
    (http://www.dailymail.co.uk/wires/afp/article-2918921/Turing-manuscript-auction-New-York.html)

 

(MTI)