Egy szellemes spekulatív fikció

Sir Kingsley William Amis (1922–1995) angol regényíró, költő, kritikus és tanár. Több mint 20 regényt, hat verseskötetet, memoárt, rengeteg novellát, rádió- és televíziós forgatókönyveket, valamint társadalom- és irodalomkritikai művet írt. Leginkább szatirikus írásairól ismert. Esszékötetet írt – elsőként a szépírók közül – a lektűr akkor egyre népszerűbb zsáneréről, a sci fi-ről New Maps of Hell: A Survey of Science Fiction címmel, komolyan, de könnyed módon kezelve a műfaj mondanivalóját az emberről és a társadalomról. A műfaj iránti elkötelezettségét a Spectrum című ötkötetes tudományos-fantasztikus antológiasorozat szerkesztésében is megmutatta. A spekulatív irányzat tovább fejlődött más műfajú regényeiben, mint például a The Green Man (misztikus horror), a The Alteration (kontrafaktuális história), vagy a The Anti-Death League (akár sci fi-nek is nevezhető).

Ezen írásom témája a The Green Man. A könyv tükrözi Amis zsánerregényekkel való kísérletezési hajlamát, miközben megmutatja hagyományos regényeinek számos jellemzőjét, olyan aspektusokban, mint a homályos történetszövés, vagy az alkoholproblémák felelevenítése. A hatvanas évek szellemében bőven jelen van a szex – akad orgia is – és az emberi kapcsolatok ellaposodásának problémája. A regény a Zöld emberben, egy Baldock város közelében található fogadóban játszódik, amelynek tulajdonosa Maurice Allington, aki ötvenhárom éves, második feleségével és az elsőtől született tinédzser lányával, valamint nyolcvanéves apjával él a fogadó emeleti lakásában. A fogadó eredete a 14. századra nyúlik vissza, varázsát tovább színesíti kísérteties története, amely egy 17. századi tulajdonoshoz, Thomas Underhillhez, korábban Cambridge-i tudóshoz kapcsolódik, aki okkultizmussal foglalkozott. Underhillt két megoldatlan gyilkossággal hozták összefüggésbe, köztük a feleségéével... Ahogy a regény kibontakozik, Allingtont számos csapás sújtja, először apja agyvérzése és halála az esti vacsoránál, majd a súlyosbodó alkoholproblémák, amelyek alvási zavarokat és hallucinációkat okoznak nála. Tetézi a bonyodalmakat, hogy viszonyt folytat orvosának feleségével, elhanyagolja lányát, Amy-t (akinek édesanyja, Maurice első felesége egy közúti balesetben halt meg), majd megpróbálja jelenlegi feleségét és szeretőjét is egy szabados szerelmi háromszögbe csábítani, ami visszafelé sül el, amikor a két nő tényleges érdeklődést mutat egymás iránt, végül leszbikus viszonyt kezd, és kizárja a férfit az orgiából.

Feltűnik az ördögi „nekromanta”, dr. Thomas Underhill szelleme, és felveszi a főszereplővel a kapcsolatot. A Maurice-hoz legközelebb állók azt gyanítják, hogy szellemekről és más hihetetlen dolgokról szóló történetei alkoholizmusának és inszomniájának köszönhetőek, de az olvasó számára kétségtelen: amit Maurice lát, az objektív valóság... Amis, akitől szintén nem volt idegen a jóféle gabonapálinka élvezete, szemlátomást azonosul Allingtonnal, és szócsöveként használja. Olyan témákról elmélkedik, mint a szellemvilág, vagy a szexuális szabadság. A könyv egyik megdöbbentő részében Maurice találkozik egy jóindulatú, sötét öltönyös fiatalemberrel, aki képes megállítani az időt, és – Allington gyanúja szerint – nem más, mint maga az Isten. Újabb lenyűgöző beszélgetés következik, hősünk a fiatalembertől egy ezüst feszületet kap, amelyet felhasználhat a sátáni Underhill ellen. A fentiekből is látszik: a könyv a néha okoskodásnak tűnő spekulációk sora, bár egyes részei (Underhill naplójának olvasása, sírjának éjféli feltárása, és az ezüst tárgy megtalálása) valóban hátborzongatóak. Az események csúcspontján a gonosz professzor megpróbálja lányát, Amyt megölni, ám Allington a feszülettel elkábítja, és kiszalad a szabadba, hogy megküzdjön Underhill teremtményével, egy félelmetes, fára hajazó lénnyel, aki lehet akár a vad, kíméletlen természeti erők szimbóluma is (Lewis és Tolkien faemberei kevésbé rosszindulatúak).

A történet fanyar befejezésében Maurice elköltözik lányával a fogadóból – második felesége elhagyta a volt szeretőéért –, és megpróbálja a jövőben normálisabbá formálni életét.

A könyv születésének ideje a múlt század hatvanas éveinek vége: korszaka a szexuális forradalom, az okkult témák iránti fokozott érdeklődés, a miszticizmus és a tudatmódosító, pszichotróp anyagokkal való kísérletezés idejére tehető. A regény egyik erőssége a megbízhatatlan narrátor jelenléte. Allington Amis életszagú karaktere, szarkazmusa mögé pillantva szembetűnő: kétségbeesetten igyekszik elrejteni életének kudarcát, még mindig kísérti első felesége halála és házasságának csődje, ráadásul pszichés és testi betegségek is kínozzák. Allington kétségbeesése és szenvedélye, amely az ital iránti sóvárgástól a kéj utáni vágyig duzzad, ékesszólóan körvonalazódik Amis prózájában. Ha a regény az utolsó oldalig fenntartja az érdeklődést, az elsősorban Allington karakterének köszönhető.

A The Green Man csak külsőségeiben misztikus horror, elsősorban korszellemet leíró, az emberi kapcsolatokat analizáló, lélektani elemeket sem nélkülöző, általános filozófiai kérdésekbe is belebonyolódó – a halálon túli lét, a teizmus kérdéseit is felvető könyv. Kingsley Amis volt az, aki úgy döntött, hogy az új hullám minden ismeretelméleti aspektusát egyetlen, meglehetősen vékony regénybe csomagolja, maradva a dolgok szatirikus oldalán. Ez pedig spekulatív fikció a javából, talán a „legszellemesebb” valamennyi közül.

Kingsley Amis: The Green Man. Rooke Books PBFA, Bath, United Kingdom, 1969.