Gomblyukába tűzi a telet – Száva Csanád versei

Líra, Költészet

Száva Csanád  

Gomblyukába tűzi a telet
Száva Csanád versei
 
csendélet hétköznapokra
 
gomblyukába tűzné
a szombat délutánt,
belopná a hétfő reggelekbe
az ebéd illatával, a csókkal,
amikor összehajolt arcuk
a bevásárlókosár fölött, és
éjszaka ablakukat
megkopogtatták a csillagok.
 
 
téli obszesszió
 
várd meg, amíg lehull a hó,
vagy jégkristály-törmelék
pattog a szürke aszfaltra,
figyeld, ahogy árnyékokat
rajzol ki a tél a tájban,
keresd magad a hóban
és az átmenetben, amikor
cseppfolyós, színtelen
semmi lesz a fehér végtelenből,
a csendből bomlik
ki a zaj,
és a hangok
csenddé ülepednek.
 
 
(csend)
 
alkonyatkor ha
árnyékba nyúlsz a csendet
megérintheted
 
 
(tavasz)
 
hajad kék éghez
simul füveket iszik
égszínű szemed
 
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése