Esőkarcok – Ilyés Krisztina versei

Líra, Költészet
Ilyés Krisztina
 
Esőkarcok
Ilyés Krisztina versei
 
felejtés
 
utánad
rohantam az esőben
esernyő nélkül
jobb lett volna ha
máshol kereslek 
az esőkarcolások
tetovált helyében
sem maradt nyomod

utánad
dobtam az emlékedet
hallgattam amint belecsobban
a legkisebb tócsába
ott melletted

utánad
kiáltottam hogy várj de
látod megcserélkezett 
Nap és Hold
és nincs eső sem tócsa
emléked árnyékként
futott utánad
csak az van amit odébb letettél
egy darab magam

 
 
nincstelenség
 
és nincs ölelés
emlékedet árnyékként
húzod magaddal
 
 
önzés
 
szállj fel a csillagokra
és mondd onnan nézve is
én vagyok a legfényesebb
 
 
kínzás
 
sebezhetően
allergiás vagyok rád
a gyógymód
ölelj meg
 
 
kívánság
 
álmatlanság topog
a fejemben
kapcsold le a fényt
 
 
bizalom
 
megbocsájtást vársz
miközben nem bocsájtasz
megcsalsz magaddal
 
 
 
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése