Boldog hanukát!

HAG SAMEAN HANUKA!

Bíró László József-emlékkiállítás nyílt Budapesten

Fűalatt

Eredeti "nikotinölő Bíró-szipka" a golyóstoll magyar származású feltalálójára emlékező tárlat megnyitóján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményében Budapesten 2017. június 14-én. Bíró László József találmányát, a golyóstollat Argentínában való letelepedése után, 1943-ban szabadalmaztatta. Először Eterpen néven hozták forgalomba, a franciák pedig BIC (Bíró Crayon) néven árusították

MTI-fotó: Soós Lajos

 

Bíró László Józsefre, a golyóstoll magyar származású feltalálójára emlékező tárlatot nyitottak meg szerdán a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményében Budapesten.

Nagyon fontos, hogy találmányaikkal a mindennapokra világszerte nagy hatást gyakorló magyar feltalálóknak, köztük Bíró Lászlónak emléket állítson Magyarország – emelte ki Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a megnyitón. Emlékeztetett: a magyar kormány döntött arról, hogy a Városligetben a Közlekedési Múzeum újjáépülő csarnokában a magyar feltalálók előtt tisztelgő, a magyar innováció-történetet bemutató állandó kiállítás kapjon helyet.
Bíró László sokáig kiszorult a magyar nemzeti tudatból, annak ellenére, hogy joggal tarthatjuk a „magyar Edisonnak” – fogalmazott Szőcs Géza kormánybiztos. Úgy vélte: a feltaláló nevét utcának kellene viselnie, szükség lenne egy őt ábrázoló köztéri szoborra és Argentína példáját követve születésnapját, szeptember 29-ét a feltalálók napjává kellene nyilvánítani Magyarországon is.
A nehézségek, üldöztetés ellenére is mindig a céljaira koncentráló Bíró László olyan ikon, aki megmutatja mire képes együtt Magyarország és Argentína – emelte ki Maximiliano Gregorio Cernadas, Argentína magyarországi nagykövete.
Bíró László József 1899-ben született Budapesten, nevét a golyóstoll feltalálása tette ismertté világszerte. A találmányt Argentínában való letelepedése után, 1943-ban szabadalmaztatta. Először Eterpen néven hozták forgalomba, a franciák pedig BIC (Bíró Crayon) néven árusították. Nevéhez fűződik még többek között egy palackcímkéző berendezés tervezete, de szabadalmaztatott eljárást fenol alapú műgyanták előállítására és egy automata sebességváltót is.
A magyar származású feltaláló találmányait – köztük a sérthetetlen zárat, az elektromágneses továbbítót vagy a nikotinölő szipkát –, személyiségét és életét különféle relikviákon, például saját festményein és fényképeken keresztül bemutató kiállítást lánya, Biro Mariana nyitotta meg, aki hangsúlyozta: édesapja hitte, hogy az új dolgokat mindig a régiekre építve lehet megalkotni, ehhez pedig Magyarországon és Argentínában is elég tehetség és impulzus áll rendelkezésre. (MTI)

 

 

 

Rácz Sándor, a Bíró Kiállítás ötletgazdája, szervezője elmondta:

„A kiállítással egy régi adósságot kívánunk törleszteni.

Egy olyan ember életét szeretnénk bemutatni, akinek nevét és találmányait Dél-Amerikát leszámítva szinte alig ismerik szerte a világon.

Generációk nőttek-nőnek úgy fel, hogy nem is hallották nevét.

A világnak sokkal többet kellene tudni róla, a világ sokkal tartozik neki.

Bíró László rendkívül sokat tett az emberiségért találmányain keresztül.

Találmányai közül legismertebb a golyóstoll, mellyel lehetővé tette a világnak, hogy könnyebb és gyorsabb legyen az írás, gyorsította mindennapi életünket, ami által a kommunikációnk is sokkal gyorsabb lett.

Néhány országtól eltekintve, mint Magyarország is, ahol a golyóstoll elnevezést használják, a világ nagyobb részén a golyóstoll kifejezést nem is ismerik.

Biro-pen, Biron, Birome néven ismerik a világ legnépszerűbb íróeszközét. Nem is tudják, hogy az általuk minden nap többször emlegetett Biro-pen elnevezés valójában egy magyar családnév.

Bíró László első találmányai a húszas évek végén és a harmincas években születettek.

Az egyik ilyen kezdeti, érdekes találmánya volt a házi „gőzmosógép”, mely szerkezetet tűzhelyhez lehetett csatlakoztatni, az biztosította az energiát.

Csak kevesen tudják, hogy a ma már széles körben elterjedt automata sebességváltó feltalálója sem más, mint Bíró László.

Bíró legfőbb találmánya a golyóstoll.

Ennek ötlete az újságírói pályájához kötődik.

A felfedezés pillanatáról így ír könyvében: „Folyton az járt a fejemben: nem alkothatnék-e én is valami hasonlót egy hordozható készülék formájában? [...] Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, mely egy író-szerszámba alkalmazható, és melynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve, működés közben nyomot hagy a papíron [...] Henger helyett tehát valami másra van szükségem, egy olyan idomra, mely minden irányban egyformán gördülhet. Mivel helyettesítsem hát a hengert? [...] Villámcsapásként futott végig agyamon a megoldás: golyóval!!!”

1938 év végén az első zsidótörvények megalkotását követően felesége, Elza, az akkor négyéves kislányuk, Marianna és saját maga védelmének érdekében emigrálni kényszerült.

Először Párizsba ment, célja egy golyóstollgyártó-vállalat létrehozása, azonban a háború Franciaországot is elérte, a kísérletezés-gyártás lehetőségét Argentínában látta.

Még 1938-ban egy, az üzletben érdekelt bankárral volt találkozója Jugoszláviában. A hotelben, ahol megszálltak, a saját golyóstollát használta adatainak kitöltéséhez, amire felfigyelt egy argentin úriember is. A szobájába hívatta Bírót, hogy szeretne vele megismerkedni, az úr mérnökként mutatkozott be, és javasolta Bírónak, hogy költözzön Argentínába, ahol fényes jövő vár rá. Átadott neki egy ajánlást, saját aláírásával ellátva.

Csak utána tudta meg feltalálónk, hogy Agustín P. Justo, Argentína köztársasági elnöke. Ezzel az ajánlással könnyedén megszerezte az argentin kiutazás engedélyeit, ahol mindenben segítették.

1943-ban hatéves kísérletezést követően végül jól működő tollhoz jutott, amit szabadalmaztatott, a Bíró Pens of Argentina cég először Eterpen, majd Stratopen, végül Birome néven dobta piacra.

A termék iránt hatalmas volt az érdeklődés, többek közt az argentin légitársaságok is jókora tételekben vásárolták, mivel nagy magasságban is jól alkalmazható, szemben a hagyományos töltőtollal, amely folyik.

Hasonló okokból vásárolta meg a szabadalmat az angol kormány is, és a Royal Air Force gépein használták.

Jóllehet ezután is sokféle találmánya született, jelentőségük eltörpül a golyóstoll mellett.

Argentínában a golyóstoll sikere után, egy golyós parfümmel próbálkozott.

1942-ben, a dohányosok nagy örömére a „nikotinölő Bíró-szipka” került a piacra. 

„A cigaretta már nem az egészség ellensége” – hirdeti a korabeli újságcikk.

Bíró László a mindig fáradhatatlan, autodidakta feltaláló sosem esett kétségbe, ha valami elsőre nem sikerült neki, hitt abban, hogy a szerkezet működni fog.

Egy polihisztor volt, aki állandóan új vizekre evezett és egy olyan eszközt adott a kezünkbe, ami nélkül mindennapjaink elképzelhetetlenek lennének.

Argentínában befogadták, szerették és tisztelik az emlékét a mai napig is, az argentin feltalálók napját minden év szeptember 29-én, az ő születésnapján rendezik, az ő arcképével indult el az a bélyegsorozat, amely Argentína nagy feltalálóinak állít emléket."

 

Biro Mariana, a feltaláló leánya elmondta:

„Apám érdeklődése sokrétű volt. Szeretett írni és volt egy állandó rovata, a Budapesten jól ismert, „Előre” című úttörő lapban. A Királyi Természettudományi Akadémiának tagja lett, és kezdetét vette az egész életét végigkísérő hobbija, a festés és a szobrászat. Azt szokta mondani:  „A festészet és a feltalálás személyiségemnek nem ellentétes pólusai, ellenkezőleg. Ugyanonnan erednek. Úgy érzem, ugyanaz a folyamat késztet festésre, ami feltalálásra. Ugyanaz az izgalom, ugyanaz a kihívás: létrehozni valamit. Soha nem tanultam festeni és alig jártam kiállításokra; a festményeim a képzeletemet tükrözik. Ugyanaz a helyzet a mechanikával vagy a kémiával. Így aztán nem tudom, hogy beszélhetek-e felfedezői pályafutásról.”

„1936-ban Bíró feltalálta az elektromágneses továbbító berendezést, ami a nagysebességű japán szupervasútnál került bevezetésre, 50 évvel később. Megkérdeztem, hogy miért fektetett pénzt a találmányai levédetésére, ha nem tervezte azok gyártását vagy eladását. A vasúttal kapcsolatban egyszerűen annyit válaszolt, hogy a világ még nem készült fel rá.”

 

 

Bíró László, a golyóstoll és az automata sebességváltó feltalálója, hazatérőben
 

 

A magának új hazára Argentínában lelő feltaláló "hazahozatalának" főbb állomásait Szőcs Géza költő és kultúrpolitikus így határozta meg:

 

• Bíró-emlékkiállítás Milánóban, a Világkiállítás magyar pavilonjában,
ugyanaz tavaly az Országos Széchenyi Könyvtárban,
ugyanaz tavaly a balatonfüredi Vaszary Villában,
ugyanaz mostantól a budapesti Közlekedési Múzeumban,
Bíró egykori lakóhelyének emléktáblával való megjelölése a Budapest második kerületi Cimbalom utcában.
 
 
 
Peti Péter fotói ezen a helyszínen készültek, valamint a Közlekedési múzeumban, ahol a kiállítás megnyitóján Szőcs Géza elmondta: Bíró Lászlónak fontos helye van a magyar nemzeti tudatban. Ennek megerősítését szolgálják azok a tervek is, hogy a feltaláló szülőháza mellett, a Thália Színház szomszédságában állítsanak fel egy Bíró-szobrot, valamint hogy Bíró születésnapja, szeptember 29. legyen a magyar feltalálók napja – miután már ezt a napot Argentinában az ottani feltalálók napjává nyilvánították. 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése