A halandóság olaja – Bálint Szilárd versei a Debütben

Líra, Költészet, Debüt
Bálint Szilárd  

 

A halandóság olaja
Bálint Szilárd versei a Debütben
 
 
Kegyelem
 
Reggelre új lesz minden,
megfeszíted izmaid,
szabad akaratoddal együtt az Isten Fiát.
A földi élet vadvirágokat növeszt
szakállad helyett.
Letéped az utolsó szirmot:
nem szeret,
zokszó és lelkiismeret
nélkül halsz meg.
 
 
Fogócska
 
Megcsúfolt testeden
vonaglok mezítelen,
bomló szálak tartanak,
sötét van a szirteken.
 
Kimondhatatlan létiszony
köztünk ez a térviszony,
halandóság olaja,
egymást-túlélési szomj.
 
 
Les Dunes
 
Ülsz a parton.
A lányt nézed,
aki még megválthatna
a statikus fájdalomtól,
 
Aztán dagály lesz:
Víz mindenhol
ahogy elmossa lassan kételyeid.
 
Nagy ára van a hallgatásnak.
 
1996-ban született Zilahon, másodéves hallgató a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református karán. A Helikon, Látó, Korunk, Várad, Bárka, Magyar Napló folyóiratokban publikált. 
 
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése