Költészet napja Kárpátalján

Helyszíni

Shrek Tímea

Költészet napja Kárpátalján – Shrek Tímea hangulatképei 

Gyötör a bűntudat, amiért a múlt heti rendezvényeken nem tudtam jelen lenni sem a vereckei kiránduláson, sem a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, sem pedig az Európa – Magyar Házban. Csak esténként találkozhattunk Varga Melindával, Szekáry Zsuzsával, Farkas Wellmann Endrével és Pomogáts Bélával. Túl sok volt a munka és sehogyan sem tudtam elszabadulni. Előttem állt még egy iskolai nyílt nap, egy roma napi rendezvény és még az ellenőrzés is.

Április 7-én frissen és üdén indultam el a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat szervezésében immár harmadik éve megrendezett szavalóversenyre. Az idei évben Arany János kapta a főszerepet, az ő verseit szavalták az iskolás gyerekek.

Lőrincz P. Gabriella időben érkezik, viszont Marcsák Gergely késve csöppen be, mint utólag kiderült, neki senki sem mondta meg a pontos helyszínt. Gabriella a felnőtt korosztály, Gergő a kamaszok, én pedig a kicsik zsűrizését kapom. A nap végén mindannyian elégedetten indulunk haza, a gyerekek oklevelekkel és értékes ajándékokkal, mi pedig felejthetetlen élményekkel.

költészet napja_Beregszász

Április 10-én Záhony felé fut a kisvonat. Előtte még a határátkelőn mogorván néz rám a vámos, faggat, hogy hová megyek, őszintén elmondom neki, hogy író-olvasó találkozóra. Látom az arcán, hogy teljesen bolondnak néz, és nem hisz nekem. A záhonyi vonatállomáson vár ránk a program fő szervezője, Szabó István, aki maga is kárpátaljai származású. Kocsiba szállunk, majd néhány száz méter megtétele után a lakása előtt parkolunk le, ahol a felesége kávéval fogad bennünket. Rövid megbeszélés után neki is vágunk a munkának, elindulunk az első helyszínre: a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskolába.

A tágas étkezdében a három végzős osztály diákjai fogadnak minket. Felolvasunk és beszélgetünk. Nézem a diákok arcát, néha az az érzésem, hogy nem is figyelnek. Ennek az ellenkezője akkor derül ki, amikor Csordás László visszakérdez, értették-e a novellámban az idegen szavakat, ők pedig harsányan válaszolnak.

költészet napja_Beregszász

A második helyszín az Árpád Vezér Általános Iskola. Kicsit pánikolunk, hogy miről is fogunk beszélni ilyen fiatal gyerekeknek, gyorsan le is töltöm a Lalit a telefonomra, ha több kettőnél, majd mesét olvasok fel nekik, a kicsik úgyis szeretik… Kellemes csalódás ér, amikor hallom, ahogyan kicsengetnek, de a gyerekek nem sietnek ki az osztályból. Visszakérdeznek, és folyamatosan beszélgetünk az irodalomról és kárpátaljaiságról. Mint kiderül, az osztály fele tőlünk érkezett hozzájuk, családjuk áttelepült.

Teljesen felpörögve lépek ki az intézmény ajtaján, elégedetten állapítom meg, hogy ennyire érdeklődő és aktív gyerekekkel még nem találkoztam. Gyors bevásárlás az egyik szupermarketben, és rohanunk is a harmadik helyszín, a Művelődési Ház és Könyvtár felé. A bejárat előtt az az ötletem támad, hogy együk meg az idei év első fagylaltját. Varga Nikolett csak mosolyog, neki már nem ez lesz az első.

A könyvtár olvasóterme tele van érdeklődőkkel. A ránk tapadó, vizslató szemektől furcsa érzés fog el, a tenyerem izzadni kezd. Laci nagyon jól moderál, szeretem, ahogy kérdez, mindig bőven tudok rá válaszolni. A rendezvény végét Gergővel nem tudjuk megvárni, mert sietnünk kell a vonathoz, hogy még időben elkapjuk Csapon a következő járatot Beregszász felé.

beregszász

A mi vonataink sehol sincsenek a magyarországi Intercity-járatokhoz képest. Sőt, szerintem körülbelül így néznek ki Afrikában a túlzsúfolt szerelvények, bár a miénken valószínűleg nagyobb a kosz. Ha egy ÁNTSZ-dolgozó ezt látná, biztos vagyok benne, hogy azonnal felgyújtaná az egészet. Így mérgelődök több mint két órán keresztül a hetven kilométeres úton.

Április 11-én reggel 8 órától a Pulzus FM műsorában élő közvetítésben beszél Gabriella, Gergő és Csornyij Dávid. Én addig az iskolában készülök a gyerekekkel az élő adásra (versfolyamra), amelyet a Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSzC) és a békési kötődésű Veritas Kulturális Egyesület szervezett. A tanulók Radnóti Miklós Bájolóját énekelik el, gitárkísérettel.

11 órától kezdődik a Vers a téren elnevezésű akció, ahol több száz gyerek és felnőtt olvassa fel Arany János Enyhülés című versét. A rendezvényt az eső rendesen elmosta és minket is. Gergő tizenkét megzenésített verset ad elő a színpadon, majd átsétálunk a Városi Könyvtárba, ahol már másodszor tartunk irodalmi délutánt. Komáromi Andrea, a könyvtár vezetője rám bízza a moderálást, bár én jobban szeretek beszélni, mint kérdezni.

beregszász

A felolvasás után a hallgatósággal együtt vonulunk ki az épületből, ki hazaindul, ki verset posztolni, mi és még jó néhányan az utóbbi mellett döntünk. Nehéz a főtéren száraz helyet találni, ahová verset lehet ragasztani, de mi feltaláljuk magunkat. Falakra, kávézókba, sőt, Gabriella az egyik fodrászatba is elviszi a költészetet. Már harmadszor borítjuk be Beregszászt versekkel.

Amikor délután fél hatkor taxiba szállunk, a kabátom még mindig csurom víz, és fázom.

Dávid késő este lett készen a költészet napi promóciós videóval.

Végignézem, nagyokat nevetek. A hőmérő lázat mutat, de nem érdekel. Még a nátha is megérte ezért a két hétért.

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése