Ugrás a tartalomra

Örömmakett – Varga Melinda tárcája

Ólmos  hideg ült a városra, az meg homlokát ráncolta, mint egy dühös öregember. Szürke, testes fagy telepedett az épületekre. Jégvirágok lepték be az ablakokat, szembekacagtak az elkényeztetett, piros szirmú muskátlikkal, kevély gerberákkal és kisasszonyosan kényes orchideákkal. A szél kísértetiesen fütyült. A keskeny utcák szegélyezte múlt századi épületek tetejéről cserepeket sodort le éktelen lármával, eldobott műanyagpalackokkal dobálózott. Haragját lenge kabátujjak  alá bújtatta, és harisnyás lábakon kúszott tova. Mint valami mérgeskígyó tekergőzött. Vállakra, hátakra, hasak puha dombjára telepedett. Érintése olyan volt, mintha sok apró tű szurkálna. A télies, zimankós tájban a madarak, mintha valami absztrakt festmény részei lettek volna, fázósan röpködtek ide-oda.  Tavaszias csiripelésük, meg a rózsaszín és lilás virágkoronájú  fák, a zöld pázsit, a szabályosra nyírt díszbokrok kontrasztos elemként hatottak ebben a késő télies tájban, a kávéházak elé kitett kisasztalok és székek – amelyeken  néhány kitartó láncdohányos vacogott egy pohár sör mellett – már-már szürreális látvány volt.

Az ég törtazúrjáról a nap gyorsan iszkolt tova, télies csönd dorombolt a dombok lábánál, majd lassan a várost is körbehízelegte. Az est, mint tintakék paca terült a városra. Úgy tetszett, örökre beköltözik oda, fekete-hűvös zimankóval szórja tele a lelkeket. Az emberek visszahúzódtak meleg lakásaik oltalmába, az utcák kiüresedtek, a télies hangulattal mintha az élet is beléjük fagyott volna. A tavasznak mintha nyoma se lett volna.

Pedig másnap ugyanolyan hosszú lesz az éj, mint a nappal. Ez  lesz a tavasz első napja. Fej-fej mellett halad majd a fény és az árnyék, mintha versenyeznének egymással, végül előbbi kerül ki ebből a hajszából győztesen. Vízválasztó, valamiféle átmenet, kapu a vidám és a szomorú között. Tánc a penge élén, amikor a sötétség viaskodik a napvilággal. Az éjszaka  sejtelmes, mámoros csillagkupolás égboltja harcba száll a tájképfestő, impresszióvadász nappallal, s illatokkal, ízekkel, lármával és különbnél különb színkavalkáddal kecseget. Az éjszakában el lehet bújni, a nappalban ki lehet tárulkozni. Egyikben elrejted magad, a  másikban mindenki megláthat.

Napéjegyenlőség – ízlelgetem  a szót. Egy-egy fogalmat úgy ismerhetünk meg közelebbről, ha elég sokat pihentetjük nyelvünk hegyén, közben elménkkel körbejárjuk minden zegét-zugát, különféle asszociációkat keresünk hozzá, felöltöztetjük, majd kihámozzuk gönceiből. Magammal viszem a szót az álmokba is, pihentetem, a hideg estébe rejtem, homlokom mögé, a gondolatok alvó mámora közé.

A reggeli verőfény betüremkedik a szobába, olyan éles a hajnalhasadás, hogy a sötétítő szövete nem véd meg az ébredéstől, akkor sem, ha egyébként még pihenne a testem.

Napéjegyenlőség napja, egyben virágvasárnap is,  még egy szó, amelyet érdemes sokáig ízlelgetni.

A hűvös, télies hangulat mintha csak múló látomás volna. Reggelre színes, bohókás tavasz lesz. Az éjszaka leple alatt észrevétlenül átrendeződött a táj. A fák, az ég hintái összekötik a végtelen kék eget a tarka földdel. Langyos, csintalan szellő csiklandoz, hajamba csimpaszkodik, összekuszálja a frissen fésült frizurámat. Az éles színek kisimítják a hideg redőket, megsemmisítik a tegnapi telet.

Illatok lengik be a teret. Fák és füvek, ébredés illata ez, amelyre rendszerint elfelejtünk figyelni. Az örökös rohanás útvesztőiben a tavasz első érintése sem ér el hozzánk. A séta mintha teljesen tovaillant volna napi tevékenységeink közül, helyét felváltja a valami után szaladás, de az időt úgysem tudjuk utolérni, s közben elfelejtjük, hogy az elveszejtett pillanatot sem lehet lepkefogóval hálóba fogni.

Kivételesen nem veszek tudomást a napi feladatokról, hagyom, hogy ez a nap, a tavasz első napja találjon rám, költözzön belém, űzze tova a didergést, a félelmet, a töprengést, a hiányt. Lassan összeáll bennem a pillantok szimfóniája. Örömmakett. Lebegéslegó. Néha a boldogság eksztatikus állapotához ennyi is elég.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.