Kiüríttetés – Bak Rita versei
KIÜRÍTTETÉS
BAK RITA VERSEI
Felejtődik
Ceruza hegyeződik
Workshop megtörténik
Rét kibomlik
Történet becsukódik
Perc kivirágzik
Kislány kergetőzik
Kutya vakarózik
Norma fokozódik
Mese fejeződik
Szívféreg tokozódik
Ember felejtődik
Kalligráfia-álom
Tussal kihúzott
létvonal és üvegszív
megdobbanása.
Mandulakemény
holdfény kirakatokon.
Ecsetsuhanás.
Tükör
Poros felület.
Nem látom az arcom.
A hátam mögött állsz.
Félek.
Nem tudom,
kedvesen átölelnél-e
vagy csak vizslatsz,
mindent megfelelően
csinálok-e,
a szájöblögetést,
fogmosást,
kéztörlést.
Műanyag halak
fickándozása
a kádban.
Megérinted a vállam,
elbúcsúzol.
Talán majd holnap –
A homeless-hollandi álma az Alkaiosz-plázánál
Recés-fehéres, zord rinocérosz el-
heverne. Vákuumban dagonyáz, szuszog.
Aztán kilóg, benéz, kereng. Fel-
izzik a pálmafa ága wattból.
Ősi szentély. Nagy betonépület.
Időtelen légkondiiszony. De most
Álmát szakítja szét sziréna,
ébred az ősi homeless újra.
Tetvek
Kifésülték hajamból
a tetveket.
Évtizedek alatt.
Fejemet olajjal
kenték be.
Mégis.
Hajamat
tisztítóoldattal
szálanként,
tincsenként
mosták át.
Napokig bámultam
a tévét,
nem mehettem
emberek közé.
Temetés
a képernyőn.
Az elvtárs halott.
Cserélnék veled.
Évek óta
nézem a
temetést.
Megakadt
az adás.
Viszketek.
Az élősködők támadása
visszafordíthatatlan.
Az elvtárs szobormerev
arca
kimerevített képernyőn.
Meg fognak enni
ezek a tetvek.
Pillanatok
cafatokban.
Nem tudom
összesöpörni
őket.
Kiüríttetés
Lefagyott,
jeges úton
jégtócsák.
Anorákos törpék
csúszkálnak –
a jövő generációi.
Önző módon
hittem,
minden megszűnik,
ha engem a földbe
temetnek,
vagy a Dunába szórnak,
nem menetelnek tovább
apró,
anorákos
gyerekek
az erdészház mellett,
a trafóház mögött.
A turisták
forralt borral
a kezükben
trappolnak tovább,
mohó kortyok.
Messze még a kilátó.
Kontraindikált
Mórotz Krisztinának
"Jawohl, jawohl, Oberscharführer"
Tó nirvána partja
merev Buddha ellszáll
kontraindikált cél terápiás
úton menetelés tovább
sakálok sivatag karaván
kettétört totem útmente
higany csordogál patak
magány oldódik lehúz
csonkolt láb jégmező
farönk hasít éjszaka
görnyedt irodista megáll
bakter vágány lezár
ébredés műanyag ágytál
kinyit bezár szájzár
Engedelmes lépés halál
mosoly tárnában hangtalan
Csillaganya
Csillaganya, csillaganya,
Tejútrendszer nagyasszonya.
Gyere velem holdat fogni,
üstökössel hógolyózni.
