Trialógus Móriczról

Helyszíni

A beszélgetés a Trialógusok genezisével kezdődött. Szilágyi Zsófia 2001-ben a Veszprémben létrejött magyar szak oktatójaként lehetőséget akart teremteni a hallgatóknak az élő irodalom megismerésére. A Trialógusok című sorozat első meghívottja Bartis Attila volt, akinek épp Nyugalom című munkáját tárgyalták egy szemináriumon. Őt sokan követték, többen visszatérő vendégként, mint Grecsó Krisztián vagy Háy János. Volt, amikor csupán nyolc érdeklődő gyűlt össze, máskor annyian voltak, hogy a szemben lévő épület nagyobb termébe kellett átmenniük.

Szilágyi Zsófia elmesélte, hogy már gyermekkorában elkezdődött kapcsolata az irodalommal: még mielőtt megtanult volna írni, verseket diktált családtagjainak. Tanulmányait orosz szakon végezte, ezután kezdett el a 20. és 21. század irodalmával foglalkozni. Jelenleg is sokrétű munkát végez, a Kalligram szerkesztője, a Szépírók Társaságának alelnöke, a Kosztolányi kutatócsoport munkatársa. Doktoranduszokkal is foglalkozik, és részt vesz egy tehetséggondozó szeminárium vezetésében.

 

Móricz Zsigmond-monográfiájáról szólva az irodalomtörténész kiemelte, hogy bár a könyvnek három része van, középpontjában a kortárs magyar irodalom Móricz-átírásai állnak. Műfaja kritikai életrajz: e meghatározás az angolszász irodalomtudományból származik, de hazánkban nincs akkora hagyománya, mint más országokban (például az orosz irodalomban).  Szilágyi szerint meglepetések mindig lesznek, hiszen a Móricz-életmű egy része a mai napig kiadatlan. Tíz évig tartó kutatása azért is releváns, mert Móriczról 1952 óta nem jelent meg monográfia.

A szerző nem a szűk szakmához akart szólni, a tágabb olvasóközönségnek szánta munkáját. A szerkezet kapcsán megfogalmazta, hogy bár kronologikusan halad a műben, közben gyakran kilép az időből, például Móricz és a színház kapcsolatát vizsgálva.

Móriczról számos érdekesség derül ki a kötetben, például hogy kergette a sikert, belekóstolt a krimiírásba is, sőt betyárverseket akart terjeszteni Amerikában. A tiszazugi méregkeverők perében, amely meghatározó botránya volt ’20-as évek végének, Móricz újságíróként vett részt. A megdöbbentő ügy során sok nőről kiderült, hogy egy bábaasszony segítségével légyirtóból kivont arzénnal mérgezik férjüket, haszontalannak ítélt öregeket, sőt csecsemőket is – több mint száz áldozatról volt szó. Mire befejezték az exhumálásokat, megdőlt a „bűnös város kontra romlatlan falu” ideológia. Ez az eset indította el lényegében Móricznál a Barbárok korszakát.

Szilágyi Zsófia kitért Móricz színházi munkásságára is: az írónak 82 drámája és drámatörténete maradt fönn. Ezekben mind pozitív végkicsengésre törekedett az író, az Úri murinak és a Rokonoknak is boldog befejezése van a drámaváltozatban. A művek közös jellemzője a „nótakényszer”: a szereplők folyton dalra fakadnak. A maguk korában azonban ezek a darabok nagy népszerűségnek örvendtek, amihez az is hozzájárult, hogy nagy nevek vonultak fel a színpadon: a Sári bíró egyik főszereplője például a nemzet csalogánya, Blaha Lujza volt. Mint az irodalomtörténésztől megtudtuk, Móricznak van egy kísérleti drámája is (Groteszk), amelyet a háború miatt vettek le a műsorról.

A Móricz-kép árnyaltságához tartozik, hogy az író mindig nagy figyelmet fordított a befogadói közegre, azaz szem előtt tartotta, hogy mit vár a kiadója, vagy képes volt akár beülni a nézőtérre egy jegyzetfüzettel, és felírni, hogy a nézők mikor nevetnek vagy tapsolnak. A Nyugattal és a Kelet Népével ő valósította meg elsőként az irodalmi est műfaját, sőt, a Forr a bor volt az első mű, amelynek könyvesbolti bemutatót rendeztek.

Az író magánélete kapcsán Szilágyi megjegyezte: szerelmi életében ugyanaz a libidó működött, mint ami az irodalomhoz fűzte. Szóba került, hogy Móriczot egyfajta írói kegyetlenség jellemezte, művei „alapanyagaként” felhasznált mindent és mindenkit, az őt körülvevők gesztusait és mondatait. Holics Janka például megcsalásáról is egy mű szövegéből értesült. Megtudhattuk még, hogy Móricz tőzsdézett, és az Isten háta mögött című könyvéért kapott összegből (az I. világháború előtt 170 000 példányban kelt el) telket tudott venni Leányfalun.

Az irodalmi est tapasztalatai nyomán árnyaltabb Móricz-képpel gazdagodva térhettek haza a jelenlevők, azzal a reménnyel, hogy újabb jó évtizede indul a Trialógusoknak.

 

 

Heizinger Anita

Fotók: Domján Attila

Kommentek elrejtése, megjelenítése