Ugrás a tartalomra

TAGADNI LEHET, NÉLKÜLÖZNI LEHETETLEN – HEGEDŰS LÓRÁNT írásai Ady Endréről

Az Élet-Hintát kilendítették nyugalmából. A világegyensúlyt nagyon megbontották a nagy lendítéssel. Az Élet-inga most mindkét irányban végletekig lendül, mig folyton csökkenő hinta-palilintázással el nem éri, ha elérheti, ha lesz ideje hozzá, újra a nyugalmat.

 

 

 

TAGADNI LEHET, NÉLKÜLÖZNI LEHETETLEN

"Már csak egy isten menthet meg minket" (Martin Heidegger)*

 

 

 

 

 

 

Életének 83. esztendejében, 2013. január 26-án elhunyt dr. Hegedűs Lóránt lelkipásztor, teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. Temetésének napján három Ady-versértelmezésének felidézésével irodalomtudósként emlékezünk rá.


 

 

 

 

 

 

HEGEDŰS LÓRÁNT

ADY - A költő-vátesz

(részletek)

 

A nagy Hinta-játék

Nagyot lökött rajta pár csalafinta
S messziről milyen pompás volna bámulni,
Nini a hinta,
Hogy lóg az az öreg sötét Föld,
Hinta, palinta.

Talán-talán, nagyon messziről, mintha
Pénztelen gyermekekként a vásárban
Hivna a hinta
S talán, messziről, sóvárognánk:
Hinta, palinta.

 

Az Élet-Hintát kilendítették nyugalmából. A világegyensúlyt nagyon megbontották a nagy lendítéssel. Az Élet-inga most mindkét irányban végletekig lendül, mig folyton csökkenő hinta-palilintázással el nem éri, ha elérheti, ha lesz ideje hozzá, újra a nyugalmat. Addig a kölcsönös, jobbra és balra egyaránt lendülő végletek: igen veszélyesek.

Ezt a nagy hinta-lökést nem gonosz belzebubi, hanem csalafinta luciferi ördöngősség hajtotta végre. Veszedelme abban is áll, hogy sokan csak izgalmas játéknak hiszik. Pedig ez a végletesen pusztító Halállal való játszadozás.

Elképzelik, hogy messziről bámulják az egészet. Hiszen azt érzékelik, hogy most már globális problémákról van szó, s nem egy pajkos gyerek, nem két játszótárs, de az öreg, sötét Föld jár-lóg itt, hinta-palinta.

Kis idő múlva már senki sem mer a halálos-életes világkockázatra még gondolni sem. Csak a játék illúzióját veszik valóságosnak.

Mintha pénztelen gyermekekként hívna minket messziről a vásárba a hinta. Talán nagyon távolból úgy tűnik, még fizetni sem kell érte. Ingyen adják. (A rettentő fizetség, tudjuk, majd később következik és nagyon soká tart, vagy éppen végzetesen végleges lesz.) Mi pedig még sóvárgunk is rá.

Ez  az   igazi   művészet:   ellenállhatatlan  módon  kívánatossá  tenni  kivételes intellektuelekkel és átlagos tömegekkel azt, ami biztosan mindnyájunk végvesztét okozza.

A végletesen ingó hinta csak leng.
Hinta-palinta.

 

 

 

 

 

 

 

 

Rózsaliget a Pusztán

Éltem a Pusztán s megkisérteték:
Csengő, muzsikáló zsákkal a hátán
Jött, jött, jött kacagva a Sátán.


Tövises Pusztán, csalánok között
Szórta elémbe a kincset. Kiszórta
S virított nyomban ezer rózsa.

Dalolva járok s aranyat szedek,
Büszkén kacagom ki a tunya álmot:
Hiszen én rózsák között járok.

S csalános szikföld lábamat töri,
Dalolok, míg serked vérem száz sebben,
Evoé, a rózsaligetben.

 

A Puszta a tövissel, csalánnal, szikkel teljes élet szimbóluma.

Ez életpusztán találkozik Ady a Sátánnal és éli át annak kísértését, s az el nem utasítás után: az ezzel járó életformát.

A négy három-három soros versszakból álló költemény négy mozzanatos életábrázolása szerint itt látjuk: 1. A kísértő Sátánt; 2. Az ördögi csalást; 3. Az emberi illúziót; 4. A megvesztegethetetlen valóságot.

1. A kísértő Sátán jelenik meg a költő előtt az első strófában. - A költő e szerint a Pusztában él. Teljes valója a kilátástalanságban lakozik, szikes földön, csalánok, tövisek között. Ilyenkor valami ígéretest, jobbra fordító lehetőséget látni különösen igéző hatást gyakorol az emberre. Különleges látomásban van képe: csengő, muzsikáló, kincses zsákkal a hátán jő feléje a kacagó Sátán. Megejtő első pillanatra is a zene csengése. S a zsákban is, mintha sok arany csörögne. Szegénységéhez jő a rengeteg kincs. És ezt hozzá, neki hozza a Sátán. És a Sátán örül, kacag, úgy közeleg: a kietlen komorságban valaki jó kedvet áraszt - végre. - De ez a valaki mégis: a Sátán. A bibliai, neki is ismert tudósítás szerint: a kezdettől emberölő a hazugság atyja. (Jn 8,44). Ezért - a költő szerint is - nem meggazdagít és felemel, de: kísért.

2. Ám az ördögi csalárdság mégis megejt. Az ördög szórja rengeteg aranyát a kietlen pusztára. S ami ott elképzelhetetlenül a legnagyobb csoda: minden aranyból rózsa lesz.

3. A költőt megejti az emberi illúzió: dalol, aranyözönt szed, kacagja a nincstelen, tehetetlen hívő álmot, rózsák között jár. Gazdagság és szépség együttes káprázata ez.

4. A megvesztegethetetlen valóság: lábát töri, vérzi a tövises, csalános föld, száz sebbel dalol, hogy végleg el ne vesszen. De ez a rossz élet.

S a jó élet: „A keresztyén rózsán jár, ha szívében kereszt áll." (Luther)

 

 

 

 

 

 

 

 

Dal a boldogtalanságról

Minden, amiben hittünk.
Odavan, odavan, odavan
És szerencsés
És boldog, ki csak önmagáért
Boldogtalan.

Mert minden odavan.
Minden, amiben hittünk.
Zászlók, kiket ormokra vittünk
Ma minden odavan
S boldog, aki boldogtalan.
Boldog, aki boldogtalan.

Mert minden odavan.
Odavan, odavan, odavan.

 

A boldogtalanság oka e vers motívumaként az első világháború szörnyű megsemmisítő végéhez rohanó apokaliptikus történelmi folyamat. Ez elöl senki el nem menekülhet. Ez alól senki ki nem vonhatja magát. Ennek végzetes következményeit a háborús nemzedékben senki jóvá nem teheti. A sebesülések csonkaságai megmaradnak. A halottak új földi életre feltámaszthatatlanok. Az ország eddigi történelmi arculata elveszett. A magyarság sorsa évtizedekre és évszázadokra, netalán apokaliptikus végérvényességgel teljesen megpecsételődött: „elveszünk, mert elvesztettük magunkat." „A Halottak élén" járó és erről író költő megvesztegethetetlen, nem élet-, hanem halál-igazsága ez.

Mindezen a végkifejletnek jelzett halálállapoton nem jelentéktelen, mégis átmeneti életjelenségek elevenítő hatást mutathattak. A két világháború közti Klebersberg iskola-politika, a kommunizmus alatti, háborút követő ipari építkezések és sportsikerek (aranycsapat, 16 helsinki olimpiai aranyérem), 1956 forradalmi csodája, 1989 erdélyi és össztársadalmi fordulatos alakulása: pozitív átmenetek önmagukban.

De közben második világháború, haláltáborok és Gulág-szigetek, totális diktatúrák. 1956 legázolása, 1989 ellopása, ötágú civilizációs jéghegy (atomveszély, demográfiai és éhségbomba, energia- és ökológiai krízis), globális pénzdiktatúra, rohamosan gátlástalan túlfegyverkezés, globalista történelmi átrendeződés veszélyei, teljes értékelési krízis: mindezek a „minden odavan" megállapítás időszerűségét semmiképpen nem enyhítik vagy épp megsemmisítik, hanem sokkal inkább súlyosbítják és egyáltalán nem láttatják az alagút végét.

Az alapvető megrázkódtatást adó tény és fordulat: az emberiség totális hitbeli megrendülése, amin nem változtat egyes vallási hitek fanatikus, halálveszélyes újjáéledése sem. Józan lelkesedéssel hinni, hivő józansággal lelkesedni világunk jobbra fordulása tekintetében, helyzetünk szerint lehetetlen. Pedig, ha nem hiszünk, meg nem maradunk (És 7,9). Már csak egy isten menthet meg minket (Heidegger)*. A csodát tagadni lehet, de nélkülözni hovatovább lehetetlen. „Minden, amiben hittünk, Oda-van... és szerencsés boldog, ki csak önmagáért boldogtalan. " Mert most már az egyetemes Élet: minden fáj.

Ezért ha nincs hit és nincs áldozatos sorsvállalás - akkor csak a Nihil marad. S ennek józan látása a boldog-boldogtalanság.
Már csak imádkozva remélni szabad: "Kyrie eleiszon!"

 

 

 

 

 

 

*A filozófia nem képes véghezvinni a jelenlegi világhelyzet közvetlen megváltoztatását. Ez nem csupán a filozófiára érvényes, hanem minden merőben emberi elmélkedésre és törekvésre. Már csak egy Isten menthet meg bennünket. Egyetlen lehetőségünk az marad, hogy a gondolkodás és a költészet terén készenlétbe helyezzük magunkat Isten megjelenésére, avagy Isten távollétére a pusztulásban; hogy Isten távolléte láttán elpusztulunk.

(Interjú Martin Heideggerrel, Spiegel, 1966. szeptember 23.)

 

 

Forrás: Hegedűs Lóránt: Ady, a költő-vátesz I-IV., Károli Egyetemi Kadó, Budapest, 2008 - 2012

 

Az oldalt Baja Benedek (1893 - 1924) Ady-versillusztrációinak részleteivel gazdagítottuk.
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.