Irodalmi Jelen

Téli fieszta

2012. december. 14. - 13:42

HELYSZÍNI

Először rendeznek téli könyvvásárt Budapesten: a KönyvFieszta az Akváriumban kapott helyett, és a könyvszeretők biztosan úgy érezhetik majd itt magukat, mint hal a vízben. Nyitónap, Parti Nagy, FISZ – a helyszínen jártunk.

Téli fieszta

Karácsonyi forgalom reményében

A KönyvFiesztára megérkezve Sherlock Holmes-szá változtunk, és ha nem is nagyítóval, de nyomok után kutattunk, ki lehet a szervezője a nagy karácsonyi könyvvásárnak, melyhez csupán egy blogoldalt találtunk. A felállított standok pontosan megegyeznek a könyvvásárok oly régóta ismerős fehér paneleivel, ezért akár az MKKE is lehet a háttérben, de a nevüket sehol nem láttuk a rendezvénnyel kapcsolatban megemlíteni, a részt vevő kiadók száma pedig – ha első alkalomhoz mérten elismerést érdemel is – messze nem egy könyvfesztiválra vagy könyvhétre utal.

Üvegen át - az Akváriumban a kinti részen is varázsoltak egy kis meleget a télbe

Sugár András, a Scolar Kiadó egyik vezetője érdeklődésünkre készségesen be is mutatott a szervezők egyikének, a Szerep Alapítvány standjánál álló Salamon Eszternek, akit így kifaggathattunk: mi a szerepük (a nevükön túl) az esemény tető alá hozásában. Mint az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, alapvető feladatuk a kultúraközvetítés, vagyis a közönség és a kulturális termékek előállítóinak „összehozása”. Nem titkoltan a populáris kultúrában gondolkodnak, de annak az igényes szeletében. A zenés és előadóművészeti programok mellett most először dolgozták ki könyves esemény ötletét, abból kiindulva, hogy a tavaszi és kora nyári „csúcsrendezvények” után a hosszú szünetben a karácsonyi időszak is nagy forgalmat generálhatna. Az Akvárium pedig kifejezetten örült, hogy a főként zenés programprofilt kiterjeszthetik az irodalomra, könyvekre. A szervezésbe-toborzásba a rukkola.hu és a moly.hu is besegített: a fiatal írószervezetek – a JAK és a FISZ – például rajtuk keresztül jelentkeztek.

Salamon Eszter nyakában a rendezők "hivatalos kitűzője", a Könyvmösz

Tovább sétálva az Akvárium hátsóbb szektoraiba (ezen a vásáron is a legnagyobbak, a Libri, a Kossuth, a Geopen, a Saxum, a Scolar kapták az előkelő helyeket a bejárathoz közel), a kollégákat faggatva, honnan értesültek az eseményről, többen is az MKKE-t említették, tehát a kiadói-terjesztői egyesülés mégiscsak közreműködött a szervezésben. Régi terv egyébként egy téli könyvvásár létrehozása, s ez az Akvárium-beli fieszta talán első manifesztációja ennek. A csütörtöki nyitónapon még a szokásos hétköznap esti lanyha érdeklődést tapasztalhattuk, ehhez még hozzá kell venni az odakint hasító cudar hideget, és máris érthető, miért volt gyér a közönség. Az Akváriumban azonban már kellemes meleg fogadott, megérkezésünkkor épp Parti Nagy Lajos olvasott fel az egyik, teremnek elnevezett szektorban legújabb kötetéből, a Fülkeforból. A csípős politikai pamflet néhány részlete után sétáltunk egy kört és átnéztük a kínálatot, nagyobb kedvezményekre és esetleg felbukkanó kultúrcelebekre vadászva.

Dedikálófülke nem volt, csak a könyv takart egy picit

Az előbbiből a plafon sajnos a húsz százalék volt, amit azért nem olyan nehéz másutt is megszerezni (a Librinél láttunk csupán egy nem túl nagy választékú „olcsódobozt”), celebek közül pedig csak Csepregi Éva bukkant fel, őt viszont még nem észleltük könyves eseményen, tehát kellemesen meglepődtünk. Felfedeztünk viszont néhány egészen különleges kínálatú standot, mivel a Könyvfieszta együtt hirdeti magát a Hungarocomix 2012 elnevezésű képregényvásárral. A képregényhez kevésbé értünk, de a műfaj a maga tarkaságában képviselte magát és minden járulékos területét: játékok, maszkok, pólók, kártyák, füzetek és mindenféle kütyük formájában. Azt már nem is kezdtük feszegetni, hogy a Magyar Képregény Szövetség vajon hogy került a szövevényes szervezői történetbe, de a kínálatot kellően színesíti.

A kedvenc képregényhősökkel játszani is lehet

Fiatalok a fedélzeten

Az irodalmi események és könyves programok folyamatosan zajlanak majd az Akváriumban vasárnapig, ebből az izgalmasnak ígérkezőket főként a JAK és a FISZ prezentálják. Parti Nagy után magunk is egy FISZ-es estre ültünk be, a meghirdetett kezdéskor még ugyancsak magányosan, de kis késéssel szerencsére elkezdődött a fiatal szerzők bemutatkozása.

A résztvevők a FISZ-plakát árnyékában

Kár is lett volna kihagyni, hiszen Kalapos Éva Veronika, Hanula Zsolt és Soltész Béla nagyon egyéni hangon megszólaló és író, önmagukról is élményszerűen nyilatkozó pályakezdők, akik a FISZ alkotói pályázatának nyertesei. Mint Borbáth Péter moderátor, az írószervezet köteteinek sorozatszerkesztője elmondta, Kalapos Évának különdíjat hoztak létre, hiszen ő drámával pályázott, s így kiélezett versenyben önmagával meg is nyerte a kategóriát. Alapvetően azonban prózát, novellákat ír, és a zene is meghatározó része az életének – mesélt magáról az írójelölt, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született. Ez a környezet a forrása a novelláiban olyan hitelesen megjelenő zárt, falusi világnak. „Arról írok a legjobban, amit a leginkább ismerek, és erről gyűlölök a leginkább írni” – osztotta meg a fiatal szerző, akiben a pályázat kiírása előtt fél évvel kristályosodott ki a témája.

Drámával győzte meg a zsűrit

Borbáth Péter elmesélte, hogy Zentán, egy táborozáson tanúja lehetett az egyik novella megszületésének: az esten is felolvasott írás, a Csülök háttértörténete egy közös „zabálás”, amely egy borzongató momentuma miatt maradt emlékezetes. (A jó étvággyal befalt csülöknél csak későn vették észre, hogy fagyasztásból felengedett hús volt: a csont körül még keményre volt fagyva). Éva ebből kanyarított novellát egy peremen élő lény megpróbáltatásairól. „Akkor működik igazán a téma, ha rágondolni sem szeretek” – fogalmazott a negatív érzéseket alkotássá transzformáló szerző, aki az esten az idei visegrádi FISZ-táborban készült, Tárlat című írását olvasta fel, melyben szintén a lélek mélységeit tárta fel.

Kalapos Éva keresi, ami borzongatja a lelket

Hanula Zsolt hivatásos focidrukkerként mutatkozott be, és Borbáth Péter is ezen a vonalon faggatta: hova helyezné magát a magyar irodalom jeles focitörténeti művei, szerzői sorában. Zsolt kikerülte a maga besorolását, s mint elmondta, húszévesen, amikor elkezdett írni, még nem olvasta Esterházyt, Kőrösit, Kukorellyt, friss műszaki szakközepesként csak fokozatosan csöppent bele a kultúrába. A foci azonban nagyon fontos közösségépítő szerepet játszott az életében, sokat jelent egy kamasz srácnak, nemkülönben később a bálványok ledöntése. Zsolt filmkritikusként is tevékenykedik: a port.hu mellett a saját alkotói csapatával megvalósított hetediksor.hu oldalon is írja moziszemléit. Kritikusi attitűdjéről annyit mondott: az érintettek nem szokták szeretni, amikor valaki ki meri mondani, hogy a király meztelen. Vagyis, amikor az öncélú tisztelet helyett leleplezi a valóban rossz művészfilmeket. A felolvasott novella mindenben reflektált a fiatal író megnyilatkozásaira: a 30Y című írás, ha nem is az azonos nevű zenekarhoz kapcsolódott közvetlenül, de a dalaikban megfogalmazott „harmincas” életérzés köszönt benne vissza. A generációs novella három zenész, Kurt Cobain, John Lennon és Lovasi András alakját megidézve fanyar humorral kesereg a „vénülésen”.

Hanula Zsolt a FISZ-pályázaton saját sikeréért is szurkolhatott

Ha Hanula Zsolt volt az esten „a szurkoló”, akkor Soltész Béla „az utazó”: írásait is egy dél-amerikai útja élményeiből született blogból ismerhették meg olvasói. Béla a három vendég közül az első, akinek nemrég könyve is megjelent: a két évig készített blog anyagának mintegy fele került bele a Clandestino című kötetbe. Az egyéves távollétet egy ösztöndíjnak köszönhette – mesélte a szerző és hozzátette: rengeteg olyan helyen járt, ahonnan nem is érti, miért jött haza. De mégiscsak haza kellett jönnie – például, hogy megírja ezt a könyvet, tette hozzá Kalapos Éva –, és hogy elmesélje most nekünk pár szóban, mit változtatott benne az út, tettük hozzá magunkban mi. A két felolvasott novellából az első a kötetben szerepel, és nem is lehetne aktuálisabb: a Bolíviában eltöltött karácsonyi napokról szól, azon belül is egy portugál és egy finn jó barát társaságában lezajló december 24-éről, melyet La Pazban egyáltalán nem a nekünk szokásos díszletek között ünnepeltek a fiúk. A második novella, melyet

Egy kis zöld is segített Bolíviát felidézni

Soltész Béla hallgatóiként élvezhettünk, egy nagyszerű stílusjátékba oltott szerelmes írás volt, melynek a vége még a torkunkat is megkaparászta, és megállapíthattuk, hogy akármilyen szemtelenül fiatalok is ezek a FISZ-es felfedezettek, értik a dolgukat, annyi szent. (Borbáth Péter jó példaként a közönség soraiban ülő Izsó Zitára hivatkozott, aki szintén FISZ-es befutóként nemrég vehette át a Gérecz Attila-díjat.) Érdemes hát rákeresni a nevekre, és szintén megéri kilátogatni vasárnapig a KönyvFiesztára – melegedni, művelődni, műkedvelni.

Szöveg és fotók: Laik Eszter

További képek az eseményről: