Villáminterjú Fekete Györggyel

Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét kérdeztük az intézmény jövőjéről, tervezett mozgásteréről, a kultúrfinanszírozásról és kedvenc kortárs költőjéről.

Kapcsolódó: Fekete-korszak?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóközleményét a cikk végén találhatják.

Villáminterjú Fekete Györggyel

Néhány napja Balog Zoltán egyik kijelentéséből értesültünk arról, hogy megváltozhat a kulturális finanszírozások rendszere. Ezen hír szerint a Magyar Művészeti Akadémia tagságához kötnék a támogatásokat, és az intézmény döntene az elosztásról. Meg tudja ezt erősíteni?

Fekete György: Nem. Miniszter úr nyilatkozata nem arról szólt, hogy az MMA lesz az egyetlen elosztó, hiszen a művészet finanszírozása csak része a kultúra finanszírozásának. Ezt akadémiai tagsághoz kötni még feltételezésként is nehezen minősíthető.

Elégedett-e az NKA munkájával és a kultúra finanszírozásának jelenlegi módjával? Milyen változásokra lenne szükség a támogatások elosztása terén?

F. Gy.: Tudott dolog, hogy az NKA húsz évvel ezelőtti létrehozása a nevemhez fűződik, első elnöke is én voltam, és azóta is létfontosságú intézménynek tartom. Igencsak furcsa volna részemről az intézmény működése értelmének megkérdőjelezése. Ugyanakkor a támogatások elosztása  sokrétű feladat, szerkezetének hozzáigazítása és átláthatóvá tétele időnként indokolt lehet.

Hogyan képzeli el az MMA tevékenységét, feladat- és jogkörét az elkövetkező néhány évben?

F. Gy.: Az MMA-ról szóló 2011-ben megszületett törvény erről pontosan rendelkezik. Kötelmei alapján születnek meg az Akadémia éves tervei. A 2013-ra vonatkozó programok az Akadémia nyolc tagozatának részlettervei alapján formálódnak. Ezek ismertetése ilyen módon teljesen lehetetlen.

Ön szerint mivel érdemelte ki az MMA a 2,5 milliárdos támogatást?

F. Gy.: Az MMA állami támogatása feladatcentrikus, a 2,5 milliárd forint egy hatalmas műemlék épület felújításának befejezését, felszerelését és működtetését biztosítja, benne természetesen az Akadémia mindennapi életét is. Ez utóbbi a költségvetés kisebbik része.

Mi  a véleménye arról, hogy miközben az MMA 2,5 milliárdos támogatást kapott, a zárolások miatt a független színházi társulatok működésképtelenné váltak?

F. Gy.: Az Akadémia költségvetésének és a független színházak működési pénzének semmi köze sincs egymáshoz. Körülbelül úgy nincs, ahogyan a MÁV-nak és az én túrabiciklimnek sincs.

Korábbi sajtóközleményük, amely a Prae.hu által indított petíciót a FISZ-nek tulajdonítja, azt mutatja, a kortárs irodalomrendszer szerveződését illetően nem tájékozódtak megfelelően. A kulturális államtitkárság videóval kommunikál az érintettekkel. Önök milyen változást terveznek ezen a téren, valamint az MMA népszerűségének növeléséért?

F. Gy.: A kérdés akár sértés is lehet. Nem az Akadémiának, hanem a petíció íróinak és aláíróinak kellett volna arról tájékozódniuk, hogy a felvetett kérdésekben mi is az igazság. Szóbeszédeknek ültek fel tehát a szervezők – értelmes tájékozódás helyett. Az MMA népszerűségét nem akarjuk pusztán kommunikációra építeni, csak a működés színvonala tudja ezt biztosítani. Egyesztendősek vagyunk mindössze, a feladat teljesítése  tehát a következő évekre hárul.

Jelenleg kit tart Magyarország legfontosabb élő írójának, költőjének?

F. Gy.: Pilinszky Jánost, mivel nekem ő még ma is él.

A felvezetőben található kép forrása: hirado.hu

Boldog Zoltán

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2012. november 22-én kiadott sajtóközleménye a következőképpen nyilatkozik többek közt a Magyar Művészeti Akadémia jövőbeni feladatairól:

A kormány november 21-i ülésén megtárgyalta a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről és egyes kulturális tárgyú jogszabályok módosításáról szóló előterjesztést.

Az ülésen elfogadott határozat értelmében a köztestület rendes tagjainak száma 50 fővel 250-re emelkedik, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen életjáradékban részesülnek. Összege a jövő évtől bruttó százötvenezer forint, míg a levelező tagok juttatása ennek kétharmada. A kormány támogatja, hogy az MMA tagjait megillető juttatás az évtized végéig elérje a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyarországon élő, hazai akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegét.

A kormány döntött arról is, hogy az MMA számára közreműködési lehetőséget biztosít a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tevő bizottság munkájában, egyetértési jogot ad az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökei kinevezésében. Az emberi erőforrások minisztere és a MMA közötti együttműködés megerősítése érdekében pedig a köztestület képviselője a jövőben részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein.

Döntés született a Nemzet Művésze díj megalapításáról is, amely felváltja a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze elismeréseket. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak 2012 végéig kell megszületniük.

A november 21-ei kormányülésen döntés született arról is, hogy 2013. október 31-ig az EMMI a köztestület elnökének bevonásával megvizsgálja a kulturális mecenatúra rendszer működését a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásai tekintetében.

A kormány határozata értelmében a Műcsarnok mint ingatlan a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül 2013. január 1-jétől. Az azt jelenleg működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait viszont a jövőben is a Magyar Állam gyakorolja. Ugyanakkor a Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlója vállalja, hogy 2013-ban a feladatellátás művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosít a Magyar Művészeti Akadémiának. Az NKA működését és forrásainak felhasználását ez nem érinti, az NKA továbbra is a jelenlegi formájában végzi értékes munkáját.

Emberi Erőforrások Minisztériuma