A panellakóktól az indiánokig

Helyszíni

HELYSZÍNI


A Magyar Napló Kiadó antológiáját, a 2012. évi Az év novelláit mutatták be a Magyar Írószövetségben, ahol a szerzők egy része művei hátteréről mesélt, majd fel is olvasták azokat.

 

 

 

 

 

A panellakóktól az indiánokig

 

Az év novellái című antológia szerkesztője, Bíró Gergely köszöntötte a megjelenteket, és röviden felvázolta a sorozat történetét. A Magyar Napló Kiadó évente megjelenő novellagyűjteményét Nagy Gábor szerkesztette elsőként, tőle vette át 2004-ben Bíró Gergely, majd hat év múlva átadta Majoros Sándornak. Mint mondta, hiába vannak objektív szerkesztési szempontok, meghatározó az egyéni ízlés is, ezért lehet jó egy váltás. Idén ismét hozzá került a feladat, ám a válogatás fő szempontjai változatlanok voltak, vagyis, hogy minden generáció képviseltesse magát, és szerepeljenek az antológiában határon túli magyar írók is.

A kötet huszonhat alkotójából tizenhárom vett részt a bemutatón: Ferdinandy György, Vathy Zsuzsa, Marosi Gyula, Ács Margit, Oláh János, Faludi Ádám, Kontra Ferenc, Horváth (EÖ) Tamás, Berta Zsolt, Borbély László, Szentmártoni János, Csender Levente és Urbán Péter.

Ferdinandy György Volver című elbeszélése saját maga számára is alapszöveg, tudtuk meg az írótól. A cím az indiánok hazatérésekor énekelt dalt jelenti, amit Ferdinandy a Puerto Ricóban töltött évtizedek alatt többször hallott. Az otthontól való kényszerű távollétet kifejező ének megfeleltethető azzal az érzéssel, amikor Ferdinandy György sokévi távollét után hazatérhetett Magyarországra a nyolcvanas évek végén. Megrázó és megható volt egyszerre az író beszámolója.

Vathy Zsuzsa Vándorlás című novellája a Kortársban jelent meg korábban, lassú folyású, gazdag képi világú próza, melyben etűdszerűen jelennek meg egy buszutazás epizódjai. Az írónő elmesélte, hogy lételeme az utazás, a főszereplő Vándor elnevezése is erre utal.

Marosi Gyula a saját élményein keresztül átszűrve ábrázolja a jelent A nép puha kebelén című novellájában, melyben egy volt filmes barátról ír, aki eltűnt a fővárosból, és vidékre költözött. A régi munkatárs elbeszélése, öniróniától sem mentes erotikus kalandja derültséget keltett a közönségben.

Bíró Gergely éa Marosi Gyula

Ács Margit Muki című novellája a Kontárok ideje című, 2011-ben megjelent könyvéből került a válogatásba. A szerző sokáig elmaradt a szépirodalmi munkákkal, mint elmondta, új életet kezdett, munkát váltott, kiadói szerkesztőből folyóiratszerkesztővé lett és esszéket publikált, aztán a tavalyi kötettel tért vissza a szépirodalomhoz. A szövegből egy megindító részt hallhattunk, melyben a főhős asszonyszereplő meglátogatja gyerekként elvesztett apja sírját Nagyváradon, aki annyi idősen hunyt el, mint amennyi a mára felnőtt fia.

Az önérvényesítés és hasonulás közti feszültség gyakori témája az írónak – vezette fel Oláh János Kutyakomédia című novelláját, amely egy tehetséges színművész hányattatásait meséli el a szocializmus idején. Sokan Latinovits Zoltánt vélték a főhősnek, de Oláh János elmondta, ezt félreértették, vannak ugyan hasonlóságok, mégsem a híres színészről mintázta szereplőjét. A vidéki, kis társulatban a létezés őszinteségéről, összetartásról, s a femme fatale-ként felbukkanó híres színésznőről szólt a felolvasott részlet.

A mikrofonnál Oláh János, balra Ács Margit

Faludi Ádám novellájának helyszíne – Csender Leventééhez hasonlóan – a panelházak közege, szereplői pedig az ott lakók. A Tűzfészekben a lappangás parazsa egy bányászváros hétköznapi eseményéről szól, mégis túlmutat azon. A tűzoltók parancsnokhelyettesének fellépése az értelmetlen hatalomgyakorlás példája. A bajban összetartó kisemberek fölé helyezkedő, azok józan gondolkodását bürokratikusan felülírni akaró parancsnokkal szemben érezhettük az író szolidaritását az itt élő emberekkel.

Kontra Ferenc prózája Szentmártoni Jánoséval mutat rokonságot, amennyiben költőből lett prózaírót hallgathattunk. A kiválasztott Absynthe című novella az Ózon folyóirat Mámor című tematikus számában jelent meg először, és költői látomások szövik át. Szerzőjük az egykori Jugoszláviában született, magyar punkegyüttesek szövegírójaként kezdte, angol-magyar szakon végzett a Szegedi Egyetemen, és megjárta Ausztráliát. Kulcsszava az „idegen”, ez a címe regénytrilógiájának is, amely nemsokára megjelenik.

Kontra Ferenc olvas fel, a háttérben Vathy Zsuzsa és Faludi Ádám hallgatják

Horváth (EÖ) Tamás újabban kihagyásos nyelvezetű történetmesélését a vásári képmutogatókéhoz hasonlította, akik még a korábbi századfordulón adták elő történeteiket a nagyközönségnek, és a képregények elődeinek tekinthetők. Konszolidáció című novellájának részlete 1956 eseményeit idézte fel szívszorítóan.

Berta Zsolt otthonosan mozog a jelenkori magyar valóságban. Humorosan megírt alakjai nemcsak irodalmunkból, hanem életünkből is hiányoznak – fogalmazott felvezetőjében a szerkesztő. A sokak által ismert, egykori kötelező katonaság életképeit elevenítette fel a Magyarok vagyunk, vagy mi az isten?! című novella.

Borbély László először köszönetet mondott egykori szerkesztőtársa, Csurka István poszthumusz beválogatásáért, majd Beteljesült várakozás című elbeszélésének részletét olvasta fel, mely a II. világháború eseményeit gyerekként megélő édesapja szemszögéből, egyes szám első személyben meséli el a történteket.

Borbély László

Szentmártoni Jánost a nagyobb szabású próza írásához vezető útról kérdezte a szerkesztő, Bíró Gergely. A költő-író szerint a prózaíró később érik az emberben, és a saját verseiben meglévő epikusságot domborította ki. Alapvetően önéletrajzi, ugyanakkor nemzedékét is ábrázolni kívánó, készülő regényéből egy epizódszerű részt, a Szomjúságot közölte az antológia, ezt hallgathattuk meg a szerző felolvasásában.

Csender Levente novellája Kőbánya blűűűűz címmel a panel-élhetetlenség témáját dolgozza fel, a kőbányai lakótelepre, az „óriási tyúkketrecek”-be kerülő ember küzdelmeit. Az életszerű leírás azoknak a hallgatóknak is teljesen átélhetővé tette a környezetet, akik sosem laktak ilyen helyen.

Csender Levente felolvasása

Végezetül a legfiatalabb író, Urbán Péter olvasta fel történelmi témájú, a török elleni harcokat felelevenítő Táblaképek című elbeszélésfüzéréből a negyedik, Hajdúk című szöveg részletét.

A tervezettnél kissé hosszabbra nyúló, hiszen sokszereplős, ám ennek megfelelően sokszínű és izgalmas este személyes beszélgetésekkel folytatódott, az érdeklődő olvasók pedig helyben átlapozhatták, kedvezményesen megvásárolhatták a bemutatott antológiát és a Magyar Napló kiadó más műveit.

 

Szöveg és fotók: Csanda Mária

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése