„Klasszikus vámpírregényt írtam”
INTERJÚ
Benedek Szabolcsot kérdeztük A Vérgróf kapcsán arról, miért volt szükség a vámpírtörténethez a század eleji írókra, és mennyi vér folyik a regényben.
Kapcsolódó anyag: recenzió a regényről
„Klasszikus vámpírregényt írtam”
A modern kori vámpírsztorik alapszövege Bram Stoker 1897-es Drakulája. Ennek ellenére Polidori A vámpír című művére építesz. Azon kívül, hogy a regényt te fordítottad, miért?
Polidori kisregényében jelent meg először a nagyvárosi vámpír. A párhuzam tehát e tekintetben létezik, de csakis itt. Nem mondanám, hogy Polidorira építettem. Illetve ha ragaszkodunk az ő személyéhez, akár azt is mondhatnánk, hogy mindenki, aki az elmúlt kétszáz évben ebben a műfajban mozgott, Polidori köpenyéből bújt elő.
Azzal, hogy a vámpírtörténetet vegyítetted a 20. század elején alkotó irodalmi figurák (Ady Endre, Bródy Sándor vagy Molnár Ferenc) felbukkanásával, elég vegyes műfajú regényt alkottál. Célod volt-e az irodalomtörténet bármilyen provokációja? Egyáltalán milyen olvasóközönséget céloztál meg?
Semmiféle provokáció szándéka nem volt bennem. Egyszerűen egy jó könyvet akartam írni, ami remélhetőleg az olvasók széles körének fölkelti az érdeklődését. S beleírtam azt is, amit vagy akit szeretek. Mondjuk Hunyady Sándort vagy Molnár Ferencet. Meg a boldog békeidők kávéházas hangulatát. Ami aztán a második kötettől nem is lesz olyan boldog. A harmadik kötet pedig a spanyolnáthával és a polgári világ összeomlásával kifejezetten komornak ígérkezik.
Az irodalomtörténeti mellett a történelmi szál is elég hangsúlyos a könyvben, hiszen II. Rákóczi Ferenc leszármazottja a rejtélyes gróf. Miért éppen az egykori szabadságharc vezetőjét gondoltad a gróf legmegfelelőbb ősének? Hiszen magyar viszonylatban a Mátyás királyhoz és Corvin Jánoshoz kapcsolódó vámpírszálak a legismertebbek.
Saint-Germain grófja egyes források szerint annak idején Rákóczi fejedelem fiának adta ki magát. Ezt a legendát tartottam életben a regényben is. De a Hunyadi-szálnak is lesz szerepe a második, illetve a harmadik kötetben, hiszen a történelmi Drakula, azaz Vlad Ţepes, és az apja, Vlad Dracul sorsa sok szállal kötődött a Hunyadi-családéhoz.
Mennyire vált hangsúlyossá a regény születése során, hogy a századelő Erdélyéről is hiteles képet kapjon az olvasó?
A trilógia második kötete jelentős részben 1916-ban, Erdélyben, a román betörés heteiben játszódik. Igyekeztem alaposan utánanézni a korabeli eseményeknek. Ez egyébként meglehetősen izgalmas feladat volt: háború, menekültek, aztán ellentámadás. Ebbe a háttérbe kellett beleépítenem az Erdélyben különösen erősen jelen lévő vámpírmítoszt.
Kellett-e alapkutatásokat végezned a századelő Király-hágón túli vidékével kapcsolatban?
Alapkutatásokat nem végeztem, de forrásokat felhasználtam.
Milyen forrásokat?
Olyan történeti tárgyú szakmunkákat, amelyek Erdély történelmét tárgyalják az adott időszakban, tehát az első világháború éveiben.
Nyugat-Európában és a tengerentúlon nem ciki lektűrszerzőnek lenni, míg hazánkban elég erős a megkülönböztetés a magas és a szórakoztató irodalom között. Nem félsz attól, hogy ezután ponyvaszerzőként tekintenek rád?
Nem.
Bár még csak egy lehetséges siker elején vagy, talán a metróaluljárókban visszaköszönő óriásplakátok alapján látható, hogy Budapesten nehezen sétálhatunk A Vérgróf tekintete nélkül. A médiakampány nyújtotta örömön kívül miért jó ma krimiírónak lenni Magyarországon?
Jó ma krimiírónak lenni Magyarországon? Nem tudom. Mindenesetre azt gondolom, hogy A Vérgróf alapvetően nem krimi, még akkor is, ha van benne egy krimiszál.
Mennyi vér folyik a regényben?
Nem mértem meg.
Saját bevallásod szerint a néhány éve a könyv- és filmpiacon tapasztalható vérszívó-hype nem befolyásolta A Vérgróf születését, a kontextussal szemben viszont nehéz hadakozni. Miért gond az, ha a regényedet mégis ebbe a vonulatba illesztik be? Mintha tiltakoznál, hogy a Twilight-szerű könyvekkel összehasonlítsák a művedet…
Sose mondtam, hogy gond, egyszerűen csak nincs oka az összehasonlítgatásnak. A Twilight-sorozat a tiniknek szól. Ez némiképp újdonság a vámpírirodalomban. Én viszont klasszikus vámpírregényt írtam.
Miért gondoltad úgy, hogy trilógia szülessen a témából?
A történet egy idő után kezdte túlnőni egyetlen könyv kereteit.
Egyébként láthatóan nagyon termékeny prózaíró vagy. Mi a munkamódszered titka?
Nincs benne semmi különös. A módszeresség és a folyamatosság. Vagyis, ha nehezemre is esik olykor a korai felkelés, hajnalonként mindig odaülök a gép elé.
Boldog Zoltán
