Fűalatt

Hargitai Péter: Hódolat a legyőzöttnek – a győztes nyelvén

Számos tudományos munka jelent és jelenik meg mindkét világháborúról, többségük angolul, a világ nyelvén, és mint a szerző hangsúlyozza, a győztesek földrajzi tartományainak nyelvén. Ha e művekben egyáltalán meg is említik a magyar fegyveres erőket, többnyire csak mellékesen teszik.

Kopár sziklák fölött színarany istenarc

Az Irodalmi Jelen művészeti és irodalmi folyóirat június 8-án este fél héttől tartja a díjátadóval egybekötött zenés irodalmi és képzőművészeti estjét a Kolta Galériában (Semmelweis utca 4. szám).
Az est középpontjában a két nagydíjas alkotó: Rakovszky Zsuzsa és Nádasdy Ádám és a lap legfiatalabb szerzői.

Abafáy-Deák Csillag: Egy szót sem hagyva ki – Kölüs Lajos: A szó világ nélkül, a világ szó nélkül

Egészen úgy, ahogyan írva vagy mondva volt, egy szót sem hagyva ki – lehet igazat és nem igazat mondani, emlékezni. Ahogy tetszik. Nem tetszik, ha hiányzik egy szó, egy vessző vagy egy pont. Egy pont határán sem, mert mindennek van határa.

Finta Edit: Elfolyó homok csöndje. Töredékek (22.) – Levél

Isteni beavatkozás lehetett a tisztára mosott vagy foltmentesre festett hideg, felhőktől mentes kékesszürke – a színeket is hangsúlyossá tevő, jobban kiemelő – semleges színű égen, pont akkor és ott a Szamos-parti ködösen párolgó, a kemény formákat is meglágyító térben.

Kincses Elemér: Shakespeare-temető

Káosz. Mi lenne? Beözönlöttek a barbárok százezrei... Latinul egyikük sem tudott egy kukkot sem... S az asszonyaik szülnek, nyakra-főre... Hát az asszonyokra te sem panaszkodhatsz... Mindet megkaptad, akin csak megakadt szemed...

Könyvajánló – Király Farkas: Sortűz

Reggel nyolc óra lett, mire kivilágosodott. Mircea addigra szépen, sorjában átvette a lehetőségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy csakis a tetemek eltüntetése, esetleg a sebesültek elfogása lehet a küldetésük. Teljesen elhatalmasodott rajta ez a baljóslatú érzés. Hiába mondták többen is neki, hogy az ellenség valószínűleg visszavonult, és azért maradt abba a lövöldözés a házból.

Szilágyi-Nagy Ildikó – A bazsarózsás lampion

A japán kísértethistória immár a magyar irodalomba is begyűrűzött, és egyből nászra kélt a lányregénnyel, pontosabban annak paródiájával. A regény hősei közül néhányan nem érik meg élve a végkifejletet, hanem érzelmes kísértetként bonyolítják tovább a cselekményt, és kicsit másképp viszik át fogukban tartva a szerelmet a túlsó partra, mint azt tájainkon megszoktuk. Véres darabokban.
Szilágyi-Nagy Ildikó, aki Emma Ovary néven már elbűvölő pimaszsággal megbotránkoztatott bennünket a Hatszor gyorsabban öl című regényében, ismét egy extravagáns regénnyel jelentkezik, melyben bravúrosan ötvöződik a humor, a horror, az erotika és a mélylélektan.

Könyvajánló – Dobai Bálint: Titántorkú Sámson

Ég a szülőágyon egy szépasszony arca,
kövér páracseppek legelésznek rajta.
Ki a kezét fogja: mintha Toldi Miklós,
a rádióból meg segít tolni Meat Loaf.
Elfordul az orvos, mert fogó kell neki,
ugyanis a baba ököllel törne ki.
Nem látja így senki, hogy tartja az ujját:
ahogy a tömegek Black Sabbathra zúzzák.
A másik kezét is kidugja, és rátol,
mintha fesztiválon bújna hálózsákból.
Elkapja a doktor, mielőtt leesne,
felsóhajt a padlón a megmentett csempe.
Felüvölt a gyermek. Minden összerezzen,
esemény történt a galaktikus rendben,
eltöpreng az egész Föld az elmúláson…
Így jött a világra Titántorkú Sámson.

Könyvajánló – Bálint Tamás: Hibalista

A fénynek nem számít,
hogy hol törik meg:
a sportautó motorháztetőjén,
a vadászfegyver ravaszán,
a kedvesnek hitt szemében,
vagy annak a pohárnak a száján,
melyet utoljára a szádhoz emelsz.

Könyvajánló – Dezső Kata: Akiket hazavártak

Félek, hogy a hozzám közel állók
hozzám közel eső térben és időben halnak meg,
és a ravatalon a szájukban felejtik legféltettebb szavaikat.

Könyvajánló – Muszka Sándor: Szégyen

Egy napra még visszatér a nyár,
végigbiceg a kórházfolyosón,
csattog a mankó, ahogy elhalad,
mit kerestek itt,
hol a madár se jár.

Finta Edit: Elfolyó homok csöndje. Töredékek (21.) – A küzdelem metafizikája

Érezhetem a kizöldült és virágzó fák susogását, a tarkított fű bódító illatát, a tiszta ég nyugalmat nyújtó csendjét, békéjét. A dombokat, a patakok, a folyók morajlását, megnyugtató, tiszta kobalt-, türkiz- és poroszkékjét, smaragd-, veroneze és nedvzöldjét. Az éjszakák hidegségét, félelmet keltő sötétjét, zörejét. A ragyogó holdat és csillagokat. A színeket...

Abafáy-Deák Csillag: Idővándorok – Kölüs Lajos: A hőstelenített csodák

Ősök vagy hősök? Vagy mindkettő? Mennyire tekintjük őseinket hősöknek? A mindennapi hősökre is emlékezünk? Ott a kiállítás címében a H betű után a + jel, megerősíti-e a tárlat ezt a szellemesnek szánt címet? A H nem válik néma H-vá? Mindenki lehet hős, mint híresség is, ha csak néhány percre, ahogy Andy Warhol mondta? Hogy vagyunk az őseinkkel és a hőseinkkel? A mai jelenben miként jelenik meg a múlt, miként látjuk a múltat? Újraelőhívás ez, bár a múltról beszélünk, de ez a múlt a jelenben létezik, mi konstruáljuk, adjuk meg keretét, helyezzük kontextusba.

A csomagtérben a pillanat lila-zöld hátizsákja lapul

Elbeszélő költeményt írt halál közeli élményéről Böszörményi Zoltán. A költő és két beszélgetőtársa, Mészáros Sándor és Varga Melinda különleges időtér-utazásra, filozófiai-költészeti kalandtúrára hívja az érdeklődőket. Ne hagyja ki, látogasson el március 21-én a délután öt órakor kezdődő bemutatóra az Írók Boltjába!

„Mi ujság van a hazában?” – Vajda János versei a szabadságharc ünnepére

Vajda Jánost Ady „nagy elődjének”, „szent rokonának” nevezte. A reformkor hajnalán született költő legszebb „siratója” költészetünkben az 1848-as szabadságharcnak. A válogatásban szereplő versei a kevésbé idézett művek közé tartoznak, ám kiemelkedő példái annak, milyen remekül ötvözte Vajda a keserű iróniát a drámai felindultsággal és akár a fanyar humorral.

Oldalak